A Tavares-jelentés TOP 10 hibája

Bár a jelentés több súlyos kritikát és konkrét javaslatot fogalmaz meg a magyar és európai jogalkotók számára a hatályos magyar jogi szabályozással kapcsolatban, vizsgálatunk alapján megállapítható, hogy a dokumentum számos tárgyi tévedést és belső logikai ellentmondást tartalmaz.

Jogi elemzőink ezen hibás megállapítások közül összegyűjtötték a tíz legsúlyosabbat, melyek többsége szövegszerű ellentmondásban áll a hatályos magyar jogszabályokkal, joggyakorlattal. Az elemzésben bemutatásra kerülnek azon jogszabályok és az azokkal összefüggő tények, melyek egyértelmű cáfolatát adják a jelentés állításainak.

Így a Tavares-jelentés egyes pontjaival ellentétben megállapítható, hogy:

1. Az Alkotmánybíróság maga kérte az „actio popularis” megszüntetését

2. Az Alkotmánybíróság továbbra is felhasználhatja és hivatkozhatja korábban hozott döntéseit

3. A Költségvetési Tanács éppen, hogy erősíti a fékek és ellensúlyok rendszerét

4. Az Alkotmánybíróságnak korábban sem volt lehetősége az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatára

5. Az Alaptörvény tartalmazza az igazságszolgáltatás és a bíróságok függetlenségét

6. Az Országgyűlés nem írta felül az Alkotmánybíróság egyházakkal kapcsolatban hozott határozatát; az Országgyűlés az Alkotmánybíróság szerint is elismerhet egyházakat törvényben

7. A Nemzeti Választási Bizottság tagjainak választására vonatkozó szabályok lényegi elemei megegyeznek a korábbi szabályokkal, sőt, a választott tagok függetlenebbek lettek

8. A család és házasság alaptörvényi meghatározása összhangban van az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatával és nem sérti a nemzetközi jogi normákat

9. Az Alaptörvény megfelelő módon garantálja az emberi méltóság védelmét

10. Az Európa Tanács ajánlásának megfelelően érdemben változott a médiahatóság, valamint a Médiatanács elnökének és tagjainak a kinevezési eljárása

A fenti felsorolás nem fedi le a jelentés valamennyi téves állítására adható választ, csupán példálózó jellegű. Tartalmi korlátok miatt és a közérthetőség kedvéért nem kerültek bele a jelentés azon, tévedéseken alapuló pontjai, melyek például – a tényleges helyzettel szemben – a kétharmados törvények túlzottan magas számáról, vagy az Alkotmánybíróság költségvetési tárgyú törvényekkel összefüggő hatáskörszűkítéséről szólnak.

Elemzésünk az alábbi linken tekinthető meg.