Alapjogokért Központ

Sokszor változott a Fővárosi Közgyűlés választására vonatkozó szabályozás

Az Alapjogokért Központ megvizsgálta az 1990 óta eltelt időszak önkormányzati választásokra vonatkozó szabályozását. A Központ arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt 24 év alatt a jogalkotó számos alkalommal változtatott a vonatkozó előírásokon, a módosítások több esetben pedig alapvető változásokat jelentettek a Fővárosi Közgyűlésre vonatkozóan is. Mindezek alapján sem az önkormányzati választások egészére nézve, különösen pedig a Fővárosi Közgyűlés tekintetében nem beszélhetünk kiforrott, megkövesedett rendszerről. Ugyanakkor látható az is, hogy a számos átalakítás egyszer sem volt akadálya a választások megfelelő, problémamentes lebonyolításának.

Eredetileg 1990-ben alakították ki a tanácsrendszert felváltó demokratikus önkormányzati struktúrákat: ennek értelmében a Fővárosi Közgyűlést a listáról, közvetlenül választott képviselők és a főpolgármester mellett 22, a kerületek által delegált tag alkotta. 1994-ben, alig 2 hónappal a választások előtt az akkori kormánytöbbség jelentős mértékben átalakította a vonatkozó szabályozást, egyfordulóssá téve az addigi kétfordulós rendszert, megváltoztatva polgármester-választás eljárását is. Ennek következtében Budapesten megszűnt a kerületek delegálási joga, a főpolgármester-jelöltekre pedig immáron közvetlenül szavazhattak a választópolgárok. 1997-ben az egységes eljárásjogi törvény bevezetése mellett jelentősen átalakultak az ajánlásra vonatkozó előírások is. 2010-ben a jogalkotó pedig szintén nem sokkal a választások előtt rendszerszintű változtatásokat eszközölt. A képviselőtestületek, így a Fővárosi Közgyűlés létszáma is lényegében megfeleződött, változtak a fővárosi lista- és főpolgármesterjelölt-ajánlásra vonatkozó szabályok is.

A teljes elemzés itt tekinthető meg.