Alapjogokért Központ

A Human Rights First jelentésének top 10+1 tévedése

Az Alapjogokért Központ részletesen megvizsgálta a Human Rights First, egyesült államokbeli jogvédő szervezet 2014. augusztus 14-én publikált, elsősorban Görögország és Magyarország közjogi berendezkedésével foglalkozó „We’re not Nazis, but…” című tanulmányát. Szervezetünk a tanulmány céljával messzemenőkig egyetért. Az Alapjogokért Központ, mint emberi jogokkal és jogvédelemmel foglalkozó szellemi műhely, kiemelten fontosnak tartja, hogy a szélsőséges eszmék terjedésével szemben ne csak az adott államok hivatalos szervei, hanem a civil szféra is felemelje szavát, különösen igaz ez a szakértőket tömörítő elemző intézetekre.

Az ilyen szervezeteknek feladata, hogy részletes elemzésekkel hívják fel a figyelmet a szélsőséges eszmékben rejlő veszélyekre és egyben javaslatokat is tegyenek a jogalkotó számára, melyekkel igyekeznek megkönnyíteni a radikalizmussal szembeni küzdelmet. Ugyanakkor véleményünk szerint, különösképpen, ha egy ilyen kiállás egyes országok közjogi berendezkedésének vizsgálatával jár, elengedhetetlen követelmény, hogy az összegző megállapítások minden rendelkezésre álló forrás részletes elemzését követően kerüljenek végleges, a nyilvánosság számára elérhető formába.

Tanulmányozva a Human Rights First elemzését az Alapjogokért Központ arra a következtetésre jutott, hogy a tanulmány számos pontatlanságot tartalmaz, illetve ténybeli tévedésen alapuló következtetéseket von le a magyar közjogi berendezkedést illetően. A jelentés – a teljesség igénye nélkül –, többek között hibás adatokat használva hasonlítja össze a magyarországi országgyűlési választások eredményeit, illetve a választási rendszer legutóbbi változásait, tévesen értelmezi a sarkalatos törvények Alkotmánybíróság általi vizsgálatának lehetőségét. A fentiek alapján megállapítható, hogy a HRF elemzésében szereplő állításokkal ellentétben:

  •  az 1995-ben elfogadott alkotmányozásra vonatkozó négyötödös szabály valójában az alkotmányozás elindításához volt szükséges és nem egy új alkotmány elfogadásához, továbbá egy jogtechnikai hiba miatt került csak vissza a korábban hatályát vesztett szabályozás 2009-ben az akkor hatályos Alkotmányba, amit a jogalkotó 2010-ben korrigált;
  • az új Alaptörvény elfogadását széleskörű és hosszas vita előzte meg;
  • a magyar választójogi rendszer vegyes és nem tisztán többségi modell;
  • az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó egyes jogok sérelme esetén az Alkotmánybíróság vizsgálhatja a költségvetési tárgyú törvényeket is;
  • az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja és megsemmisítheti a sarkalatos törvényeket, illetve azok bizonyos részeit;
  • az igazságszolgáltatásra, a bíróságok szervezetére vagy az adatvédelemre és médiaszolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok mindig kétharmados tárgykörbe tartoztak;
  • az Alkotmánybíróság továbbra is felhasználhatja és hivatkozhatja korábban hozott döntéseit;
  • érdemben nem változtak a média felügyeletére vonatkozó szabályok;
  • a bírák nyugdíj korhatárára vonatkozó szabályokat a jogalkotó több ízben is módosította a nemzetközi és hazai szervek kifogásait is figyelembe véve, így a jelenleg szabályok mind a hazai, mind a nemzetközi követelményeknek megfelelnek;
  • az igazságszolgáltatás átalakítás személyi kérdésektől mentes, rendszerszintű változtatás volt;
  • az Alkotmánybíróság nem kifogásolta az egyházak Országgyűlés általi elismerését.

 

A teljes elemzés itt tekinthető meg.