Alapjogokért Központ

Részletes elemzés az EBESZ magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatos jelentéséről

Az Alapjogokért Központ korábbi gyors elemzését követően részleteiben is megvizsgálta az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által, a magyar országgyűlési választások témájában 2014. július 10-én publikált jelentését. Már korábbi elemzésünkben is jeleztük, a jelentés több helyen is pontatlanságokat tartalmaz. Ezek egy része a szabályok nem teljes körű ismeretéből, vagy félretájékoztatásból ered – pl.: a külföldön szavazók diszkriminációjára vonatkozó téves megállapítás; a „győzteskompenzáció” választási eredményre gyakorolt hatásának félreértése – másik része pedig tárgybeli tévedéseken alapul, mint például a köztársasági elnök hivatali idejének téves ismerete, amely a jelentésben írtakkal szemben nem négy, hanem öt év. Jelen elemzésünkben összegyűjtöttük az EBESZ 10 legsúlyosabb tévedését, melléjük rendelve azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyeket a szervezet hibásan értelmezett, vagy elmulasztott figyelembe venni álláspontja kialakításakor. Megemlítendő, hogy az EBESZ anyaga számos olyan jellegű kritikát is tartalmaz, amelyek nincsenek alátámasztva jogi érvekkel. Ezen kritikák cáfolata vagy megerősítése nem feladatunk, ahogy korábban, úgy most is kizárólag szakmai szempontból vizsgáltuk meg a jelentést és korrigáltuk a tárgyi tévedéseket.

Mindezek alapján az EBESZ kritikáival ellentétben:

  • a választási törvényeket jóval a választások előtt, hosszas országgyűlési vita után fogadták el;
  • a „győztes-kompenzáció” nem „torzította” az eredményt;
  • az Alkotmánybíróság továbbra is felhasználhatja és hivatkozhatja korábban hozott döntéseit;
  • a választókerületi határok érdemben nem módosultak közvetlenül a választások előtt;
  • a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok névjegyzékét nem manipulálhatták;
  • a külföldön szavazókat nem diszkriminálta az új szabályozás;
  • a postai szavazás biztonságos és megfelel az európai standardoknak;
  • kérhető a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adat névjegyzékből törlése;
  • a Nemzeti Választási Bizottságnak nőtt a függetlensége a korábbi legfőbb választási szervhez, az OVB-hez képest;
  • a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megfelelően szabályozott.

 

A teljes elemzés itt tekinthető meg.