Alapjogokért Központ

Konszenzuskeresés irányába hathat az új fővárosi szabályozás

A jogalkotó az önkormányzati választásokat követően módosította a főpolgármesterre, illetve a Fővárosi Közgyűlésre vonatkozó egyes rendelkezéseket. Az új szabályok alapján a főpolgármesternek immáron többszöri vétóra van lehetősége a közgyűlési döntésekkel szemben, a Közgyűlés pedig csak „kettős négyötödös többséggel” mondhatja ki önmaga feloszlását. Emellett a fővárosi intézményekkel kapcsolatos legfontosabb előterjesztések megtételére kizárólagosan a főpolgármesternek lesz joga a jövőben.

Az Alapjogokért Központ vizsgálata szerint a módosításokra a Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztására és annak összetételére vonatkozó új szabályozás miatt volt szükség, azonban tisztább és átláthatóbb feltételeket teremtett volna, ha azokat még a választások előtt fogadja el az Országgyűlés. Mindazonáltal az jól érzékelhető, hogy az új jogintézmények többsége a fővárosi és a kerületi érdekek konszenzusos érvényesülésének minél hatékonyabb megteremtését szolgálják, így a kiterjesztett főpolgármesteri vétó is. Bár a közgyűlési döntésekre vonatkozó új szavazási rend („a kettős többség”) nyilvánvalóan növeli a közgyűlési tagok – így a polgármester-képviselők – közötti konszenzuskényszert, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megteremtett „kerületközi” konszenzus harmonizál az össz-fővárosi érdekekkel is. Annak érdekében, hogy utóbbi a döntéshozatal során minden esetben megjelenjen, a jogalkotó a főpolgármester számára biztosította, hogy egy-egy döntést több, akár korlátlan alkalommal is visszaküldjön „megfontolásra” a Közgyűlésnek.

Emellett a testület immáron jóval nehezebben mondhatja ki önmaga feloszlását. Míg a korábbiakban ehhez elég volt az összes képviselő több mint felének szavazata, most már az összes képviselő négyötöde szükséges – úgy, hogy a feloszlásra szavazó polgármester-képviselők reprezentálják a főváros lakosságának legalább négyötödét is. Ez a nehezítés szintén a konszenzuskeresés irányába hathat, amennyiben az érintett felek tudatában lesznek egy-egy konfliktus kapcsán, hogy a feloszlás kimondásához szükséges többség megszerzése jóval bonyolultabb is lehet, mint a hatékony érdekegyeztetés. A módosítás szükségessé vált azért is, mert 23 képviselő egyben polgármester is. A korábbi szabályozás alapján viszont az összes polgármester-képviselő mandátumának megszűnéséről dönthetett volna azok töredéke, összefogva a nem polgármester képviselőkkel – melyre most már nincs lehetőség. Ezzel összefüggésben a jogalkotó kodifikálta azt a logikai szabályt is, mely szerint feloszlás esetén a képviselők polgármesteri megbízatása is megszűnik.

Az pedig, hogy a fővárosi intézményekkel kapcsolatos legfontosabb előterjesztések megtételére kizárólagosan a főpolgármesternek lesz jogosultsága, pusztán az eddigi általánosságban kialakult szokásjog kodifikálását jelenti. 2011 óta ezen előterjesztéseket ugyanis rendszerint a városvezetés tette meg, míg 2011 előtt átruházott hatáskörben nem csak az előterjesztések megtételére, hanem a döntés meghozatalára is lehetősége volt.

A teljes elemzés itt tekinthető meg.