Alapjogokért Központ

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő bánásmód alóli kivételek részletfeltételeit. Mivel a módosítás kapcsán komoly vita alakult ki, az Alapjogokért Központ indokoltnak látta megvizsgálni az egyenlő bánásmód követelményének hazai szabályozását. A vizsgálat során a Központ egyfelől arra a megállapításra jutott, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény megszületése óta összhangban van a vonatkozó alkotmányos rendelkezésekkel. Másrészről a nemrégiben elfogadott törvénymódosítás alapján kiadható kormányrendelet pedig amúgy sem lehet ellentétes az egyenlő bánásmód követelményével.

A törvény az Alaptörvénnyel párhuzamosan ugyanis most is ad lehetőséget bizonyos esetekben az alapjog-korlátozásra, illetve ezzel összefüggésben a diszkriminációs tilalom áttörésére – ugyanis nem minden megkülönböztetés minősül jogellenesnek. Ennek magyarázata, hogy az Alaptörvény a korábbi Alkotmány alapján kialakított alkotmánybírósági gyakorlattal megegyező módon egyrészről korlátozni enged egy alapjogot más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében, szükséges és arányos mértékben. Másrészről egyéb jog esetében megtűri a megkülönböztetést, ha az nem sérti az emberi méltóságot. A 2003 óta hatályos egyenlő bánásmódról szóló törvény mindösszesen ezeket a klauzulákat vette át, amennyiben az általános diszkriminációs tilalom alól általános és speciális kimentési okokat enged, valamint ismeri az előnyben részesítés (azaz a pozitív diszkrimináció) kategóriáját is. A törvény az egyenlő bánásmód követelményén belül valóban kiemelt figyelemmel kezeli a jogellenes elkülönítés tilalmát és ilyen esetben nem engedi alkalmazni az általános kimentési okokat. Tehát kifejezett törvényi felhatalmazás nélkül személyek elkülönítése akkor is jogellenes, ha az egyébként szükséges és arányos vagy ésszerű és indokolható. Azonban egyes speciális esetekben megengedhető az elkülönítés, ha az nem okoz hátrányt. Például egyes esetekben a közoktatás területén az egyenlő bánásmód követelményének formális sérelme az esélyegyenlőség előmozdítása és a társadalmi felzárkózás megteremtése érdekében megengedhető, hiszen alkotmányos érték és cél érdekében törvényi korlátozásra kerül sor. A törvény meg is határozza, hogy a közoktatásban nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét – így a jogellenes elkülönítés tilalmát sem –, ha a szülők kezdeményezése és választása szerint vallási vagy nemzetiségi oktatást szerveznek és a tanulókat nem éri hátrány. A jogszabály jó eséllyel kiállhatja az Alkotmánybíróság próbáját is, hiszen a törvény évek óta hatályos rendelkezései csak szükséges és arányos mértékben, az alapjog lényegi tartalmának korlátozása nélkül adnak lehetőséget az elkülönítésre a közoktatásban. Egy ennek kapcsán a tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítás a kormánynak mindösszesen arra ad lehetőséget, hogy a törvény fent említett keretei között meghatározza a vonatkozó részletszabályokat, de a módosítás szerint is tekintettel kell lennie a jogellenes elkülönítés tilalmára a rendeletalkotás során. A rendelet emellett természetesen nem rendelkezhet közvetlenül és szorosan alapjogról – hiszen erre csak törvényben van lehetősége a jogalkotónak.

A teljes elemzés itt tekinthető meg.