Alapjogokért Központ

Menekültügy: tovább bővíthető a magyar szabályozás

Az Alapjogokért Központ megvizsgálta a hazai, illetve az európai uniós menekültjog egyes részletszabályait. Az elemzés során a Központ arra a megállapításra jutott, hogy a hatékonyabb menekültügyi eljárások lefolytatása érdekében a magyar jogalkotónak van lehetősége módosítania, illetve kiegészítenie a hatályos hazai szabályozást úgy, hogy az továbbra is összhangban maradjon az uniós joggal. A vonatkozó EU-s irányelvek lehetőséget adnak ugyanis arra, hogy a tagállamok megalkossák a „biztonságos származási országok” listáját, valamint, hogy egyes esetekben „gyorsított eljárást” alkalmazzanak menekültügyekben – mely lehetőségekkel eddig a magyar jogalkotó azonban nem élt. Harmadrészt az Alapjogokért Központ álláspontja szerint az is felvethető, hogy az Országgyűlés szélesítse ki a menekültügyi őrizetre vonatkozó szabályozást. Úgy a gyorsított eljárással, mint a menekültügyi őrizettel kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy az EU-s irányelvekben szereplő olyan fogalmak, mint a „közrend”, „köz- és nemzetbiztonság”, „közegészségügy” a hatályos magyar menekültügyi jogszabályokban nincsenek átvéve vagy elég pontosan kifejtve – pedig ezen kategóriák egyértelműbb vagy részletesebb szabályozása hatékonyabbá teheti az eljárások lefolytatását, illetve a megalapozatlan menekültügyi kérelmek visszautasítását. Mindezekkel összefüggésben a várható fokozott ügyteher miatt szintén szükségessé válhat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal személyi és fizikai infrastruktúrájának bővítése. Az esetleges módosítások során a jogalkotónak természetesen figyelemmel kell lennie a vonatkozó ENSZ-egyezményekre, különös tekintettel a visszaküldés tilalmára, azaz ha a menekült üldöztetésnek van kitéve származási országában.

Az EU-jog tagállami szintre utalja a biztonságos származási országok listájának megalkotását, a magyar jogalkotó azonban e kötelezettségének mindeddig nem tett eleget. A lista megalkotásával átlátható feltételrendszert lehetne kialakítani azon országokról, amelyekből érkező menekültek kérelmét a hatóságok megtagadhatnák. Ehhez hasonlatosan a jogalkotó nem ültette még át a magyar jogrendbe az új EU-s irányelvek alapján lefolytatható gyorsított eljárás részletszabályait, melyet például éppen a biztonságos származási országból érkezők vagy a nemzetbiztonságra, közrendre veszélyt jelentők esetében lehetne lefolytatni. Emellett bár a menekültügyi őrizetbe vétel esetköreit az uniós joggal összhangban tartalmazzák a magyar jogszabályok, a korábbi EU-s bírósági joggyakorlat alapján nem zárható ki, hogy az további esetekkel bővíthető. Ezenfelül az őrizetben tartás szabályait a tagállamok maguk határozhatják meg.

Az elemzés itt tekinthető meg.