Alapjogokért Központ

Amerikai meghallgatás: „Sokat tanulhatnánk az Orbán-kormánytól”

Kedden Magyarországról rendeztek meghallgatást az Egyesült Államok képviselőházának európai ügyekkel is foglalkozó albizottságában. Az elmúlt évek hasonló nemzetközi vitáival szemben azonban a Kongresszus jelenlévő képviselői – pártállástól függetlenül – pozitívan nyilatkoztak a magyar közjogi berendezkedésről és méltatták a két ország között fennálló kapcsolatokat.

Az Amerikai Helsinki Bizottság elnöke megnyitóbeszédében példaértékűnek nevezte a magyar Alaptörvény adósságfék-szabályát, a kormánypártok kétharmados többségével kapcsolatban pedig arra emlékeztetett, hogy az amerikai kormányzat is élt a minősített többség adta lehetőségekkel, amíg annak birtokában volt. Az albizottság elnöke pedig a kétharmados többséget nem antidemokratikus, hanem „prodemokratikus” eredményként értékelte. A meghallgatáson résztvevő képviselők többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar kormány kritikusai sokszor kettős mércén alapuló politikai megállapításokat fogalmaznak meg. A meghallgatott szakértőknek a magyar kormány és állam működésére vonatkozó javaslatait a képviselők pedig nem egyszer egy másik állam belügyeibe való beavatkozásként értékelték.

Ezen szakértők közül többen megfogalmazták azokat a tévedéseken alapuló kritikákat, amelyek az elmúlt évek nemzetközi vitáiban rendre előkerültek. A Human Rights First (HRF) alelnökének állításával szemben ugyanis például az Alkotmánybíróság igenis vizsgálhatja a személyes adatok védelmére, a vallásszabadságra és az állampolgársághoz kapcsolódó jogokra irányadó szabályozást. Sőt, többek között éppen ezen jogok azok, amelyek alapján a költségvetési tárgyú törvényeket is vizsgálhatja a testület. A HRF alelnöke azt is tévesen állapította meg, hogy az Alkotmánybíróság az új Alaptörvény miatt nem vizsgálhatja az alkotmánymódosításokat. A valóság ezzel szemben az, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi vizsgálata a rendszerváltozás óta a testület eljárásainak korlátja, ráadásul éppen az Alaptörvény deklarálta, hogy közjogi érvénytelenség esetén az Alkotmánybíróság viszont eljárhat. De újra előkerültek a médiaszabályozással és az új választási rendszerrel kapcsolatos félreértések is, amelyeket az elmúlt években az Alapjogokért Központ is többször cáfolt már.

A teljes elemzés itt tekinthető meg.