Alapjogokért Központ

Menekültügy: a Bizottság javaslata alapján megint csak nőne Magyarország terhe

Két héttel ezelőtti elemzésében az Alapjogokért Központ cáfolta, hogy Magyarországnak mindösszesen 307 nemzetközi védelemre szorulót kellene befogadnia az Európai Bizottság tervei alapján. Az akkor nyilvánosságra hozott áthelyezési, illetve áttelepítési mechanizmus és a 2014-es adatok alapján a Központ jelezte, a Magyarország által jóformán kötelezően befogadandó menekültügyi kérelmezők száma valójában a jelenlegi többszörösére nőhet. A Bizottság fenti tervet valamivel konkrétabban kibontó tegnapi javaslata szerint csak az áthelyezési mechanizmus alapján és csak Olaszországból, valamint Görögországból Magyarországnak összesen 827 nemzetközi védelemre szoruló kérelmezőt kellene átvennie, ami nyilvánvalóan több, mint a 2014-ben Magyarország által befogadott 500-as létszám. Ehhez adódna még hozzá az a hivatalosan 307 – valójában jóval több – személy, akiket a Bizottság az áttelepítési mechanizmus alapján „osztana ki” Magyarországra. A korábbi tervekkel ellentétben ráadásul a Bizottság megemelte a Magyarországra az áthelyezési mechanizmus alapján jutó „elosztási kulcsot”: míg az a két héttel ezelőtti javaslatban „csak” 1,79 százalék volt, addig az Olaszországból és Görögországból „elosztandó” 40 ezer nemzetközi védelemre szorulónak már 2,07 százalékát (827 személyt) kellene átvennie Magyarországnak. Ráadásul tavaly összességében az EU-ba érkező kérelmezők közül 185 ezren kaptak valamilyen menekültstátuszt. Ha a most „csak” az Olaszországba és Görögországba érkezőkre kalkulált, magasabb magyar kvótákat vetítjük ki a 2014-es adatokra, az azt jelentené, hogy Magyarországnak tavaly közel 4 ezer menekültet kellett volna befogadnia. Ráadásul az Európai Unió területére érkező, nemzetközi védelemre szorulók száma az elkövetkezendő években nagy valószínűséggel továbbra is nőni fog. Tehát a Bizottság mostani, csak két országra vonatkozó vészhelyzeti mechanizmusát „jó eséllyel” ki kell majd terjeszteni még több EU-s tagállamra is. Így Magyarország részaránya – így a befogadandó menekültek száma is – csak nőhet a közeljövőben, ha az Európai Bizottság jelenleg még jogi kötőerővel nem rendelkező terve megvalósulna.