Alapjogokért Központ

„Magyarország és a 7-es cikkely”: az Alapjogokért Központ konferenciája a jogállamisági eljárás jogi és politikai vetületeiről

Az Alapjogokért Központ 2018. november 22-én konferenciát szervezett a Sargentini-jelentés nyomán indított jogállamisági eljárásról. A rendezvényen beszédet mondott Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, valamint Zupkó Gábor, az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője. Ezt követően kerekasztal beszélgetésre került sor, melynek résztvevői Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kocsis Máté frakcióvezető, Bárándy Gergely és Schiffer András ügyvédek vettek részt Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjének moderálásával.

Szánthó Miklós kifejtette: nem csak Magyarország tekintetében van jelentősége ennek az eljárásnak, hanem az egész EU működését, a többi tagállam sorsát is érintheti; ezen felül feszültséget szíthat az uniós intézmények között. Az EUSZ. 2. cikk szerinti értékek megsértése kapcsán lényeges kérdés, hogy ezek a fogalmak nem rendelkeznek jogilag értelmezhető tartalommal: homályosak, megfoghatatlanok: világnézeti, politikafilozófiai vita folytatására alkalmasak, jogi eljárás megindítására azonban nem.

Zupkó Gábor képviseletvezető szerint minden klubnak van szabályzata arról, hogy kik lehetnek a tagjai és milyen szabályokat kell betartaniuk, hogy tagok maradhassanak – ez igaz az EU-ra, mint értékközösségre is. A jogállamisági eljárás lényegi eleme a dialógus, melynek célja, hogy megértsük egymást és korrigáljuk a véleményünket, akárcsak a kötelezettségszegési eljárásokban.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői között első körben arról alakult ki vita, hogy a 7-es cikkely szerinti jogállamisági eljárás politikai vagy jogi természetű-e. Gulyás Gergely a politikai dimenzió mellett foglalt állást, megjegyezve, hogy a Sargentini-jelentés kapcsán a tartalom és a határozathozatal nyomán az Európai Unióval szemben lenne inkább helye eljárás megindításának. Kocsis Máté a felhívta a figyelmet arra, hogy maga a jelentéstevő képviselő szögezte le, hogy a dokumentumot politikai nyomásgyakorlásra kívánja használni. Schiffer András szerint világos, hogy politikai nyomásgyakorlás történt az Európai Parlament részéről és sajnálatosnak tartja, hogy a Sargentini-jelentés számtalan hazugságot is tartalmaz, mivel ezek rontják a hitelét. Bárándy Gergely szerint az eljárás kapcsán az EU, mint értékközösség védelméről van szó: aki megszavazta a jelentést, az mind a 2010 óta tartó „folyamatnak akar gátat szabni”, ugyanakkor elismerte, hogy a jelentés tartalmaz hibákat, amelyek rontják a többi megállapítás hitelét. Gulyás Gergely megjegyezte, hogy bár Magyarország ellen indítottak eljárást, más tagállamok, melyek valódi jogsértéseket követnek el, megmenekülnek. Schiffer András utalt arra, hogy 2003-2009 között a gyülekezési jog helyzete Magyarországon felvetette volna a 2. cikk rendszerszintű sérelmét, akkor azonban nem lépett fel az EU a baloldali vezetés ellen.

Vita alakult ki a Sargentini-jelentés egyik, a röszkei zavargás miatt terrorizmussal vádolt Ahmed H. elítélését kifogásoló bírálatával kapcsolatban is. Kocsis Máté szerint a jelentés a magyar kormányon kéri számon független bíróságok döntését és felvetette, milyen jogállamisági eljárás az, amelyben a hatalommegosztás alapelvét sérelemként vesznek számba. Nem kizárható ugyanakkor, hogy a Sargentini-jelentés hatására enyhítették a másodfokú ítéletet. Schiffer András szerint is problematikus a kormányon számon kérni folyamatban lévő bírósági ügyet.

Gulyás Gergely szerint nem teljesen igaz az a kijelentés, hogy az EU-ban közös értékeink vannak: bár valóban léteznek olyan értékek, amelyek közösek, de olyanok is vannak, amelyekben nem értünk egyet. Nyugaton egyre nagyobb az intolerancia a tradicionális gondolkodásmóddal és a hagyományos értékekkel szemben és a migrációs válság mindennél élesebben hozta elő ezeket a különbségeket. A Sargentini-jelentést pedig egy alantas és közösségi joggal ellentétes kísérletként minősítette, melynek célja az értékvitában a nyugatitól eltérő gondolkodásmód szankcionálása.

Kocsis Máté a beszélgetés zárásaként kifejtette: aggályos, hogy az EU egy szűk szempontrendszerű, politikai megfontolásból elindított eljárás alapján akarja meghozni története egyik legfontosabb döntését, amely nem egy független intézményhez, hanem egy liberális politikus nevéhez köthető.