Alapjogokért Központ

VILÁGFIGYELŐ #10

„A >>nagy testvér<< mindent lát"

„A mesterséges intelligencia oly mértékben fogja befolyásolni életünket, melyet korábban el sem tudtunk volna képzelni” – állítja Carly Kind, az Ada Lovlace Intézet igazgatója. Kind szerint a 2020-as év legfontosabb szabályozási vitája a mesterséges intelligencia körül fog forogni. Mind érzékeltük már az arcfelismerő technológiák fejlődését, legyen szó a repülőterek automata beléptető kapuiról vagy az egyre valósághűbb Instagram filterekről, azonban nem csak ezeken a területeken fejlődik a technológia. A vezető techcégek, mint a Facebook vagy a Google elképesztő mennyiségű adatot öntenek saját rendszereik fejlesztésébe, amit aztán természetesen értékesítenek is. De mit jelent ez az alapjogainkra, személyiségi jogainkra nézve?

  • Az utóbbi években tágabbra nyílt az emberek „Overton ablaka”: vagyis amit korábban félelmetesnek, disztópikusnak tekintettek – például a tömeges megfigyelést vagy a robotkatonákat – az ma már teljesen elfogadott és hétköznapi dolognak számít nekik. Telefonunk arcfelismerő rendszere, a bekamerázott utcák, a folyamatos megfigyelés már nem az orwelli világ része, hanem valóságunkhoz tartozik.
  • Az arcfelismerő technológiák élharcosa Kína, azonban ott érezni a nyomást, az emberek ellenállnak az újfajta megfigyelésnek: egy felmérés szerint a megkérdezettek 74%-a a hagyományos azonosítást preferálta egy online arcfelismerő szoftverrel szemben.
  • Felmerül a kérdés, mennyi értelme van blokkolni az európai országoknak a mesterséges intelligencia és az arcfelismerő rendszerek fejlesztését, ezzel versenyhátrányba kerülve, amíg ezeknek a kínai fejlesztésű változatait bárki megvásárolhatja.
  • Amíg nincs konszenzus és szabályozás ebben a témában, addig a kínai és amerikai nagyvállalatok szabadon fejleszthetik és használhatják saját szoftvereiket. Erre az áldatlan állapotra jelenthet lehetséges megoldást az Európai Bizottság azon ígérete, hogy még az idei évben átfogó szabályozási tervezetet terjeszt elő. Ahogy korábban az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) kapcsán láthattuk, egy összeurópai fellépés komoly hatást tud gyakorolni a globális technológiai és adatkezelési kérdésekre.