Alapjogokért Központ

VILÁGFIGYELŐ #21

„Érdemelnek-e a robotok és a csigák emberi jogokat?”

Egy manapság rendkívül divatos, ám teljességgel képtelen kérdést taglal cikkében Margaret Crable, a University of Southern California oktatója: a robotokat, a mesterséges intelligenciát és magát bolygónkat, a Földet megilletik-e emberi jogok? A szerző Tok Thompson antropológia oktató elméletét emeli át. Thompson szerint az öntudat „homályos koncepció”, amit „soha senki nem látott, vagy érintett meg, tehát semmivel sem különb, mint a lélek misztikus koncepciója”. A cikkben más progresszív témák is előkerülnek, hiszen kiderül, hogy a környezetnek és a bolygónak az lenne a legjobb, ha jogalanyiságot kapnának és az emberi kategóriába kerülne a természet egésze. Ebben az esetben felmerül a kérdés: mi az, ami az emberi jogokat emberi jogokká tenné, ha azok a parlagfűtől az okostelefonokig mindenre kiterjednének?

  • Thompson szerint az emberek egyre jobban kötődnek mesterséges intelligenciával ellátott otthoni eszközeikhez: „az Amazon mesterséges intelligencián alapuló asszisztense, Alexa meséket olvas gyerekeinknek, így ők gyakran azt hiszik, hogy egy valódi ember, és érzelmileg is kötődnek hozzá”.
  • Ahogy a robotok egyre intelligensebbek lesznek, Thomson szerint komplikáltabbá válik, hogy mi, vagy ki lehet alanya az emberi jogoknak. Úgy véli, hogy magunk sem tudjuk, pontosan mit jelent az öntudat, ezért nem rekeszthetjük ki a robotokat az emberi jogok élvezetéből. A valóság ezzel szemben az, hogy máig nincs olyan robot, program vagy mesterséges intelligencia, ami – még a kezdetleges – Turing tesztet teljesíteni tudta volna.
  • A cikkben a szerző a természet különböző életközösségeinek szintjeit vizsgálja, és azt próbálja bizonyítani, hogy az erdők fái, a gyomorban található baktériumok, valamint a kommunikáló emlősök mind-mind egyfajta mesterséges intelligencia képviselői. Magunk is ember és gép elegyévé válunk szerinte, ha azt vesszük alapul, hogy sokak a tudatuk kiterjesztésének tekintik az okostelefonjukat. Ha pedig elfogadjuk ezt az érvelést, akkor biztosítanunk kell a természetnek és a robotoknak is az emberi jogokat.
  • A cikkben felvázolt jogkiterjesztés valójában kiüresítené és alapjaiban rengetné meg a modern jogrendszereket, értelmét vesztené maga az „emberi jog”, mint koncepció és az emberiség egyik legnagyobb vívmánya. Az ember Isten képmására teremtett, lélekkel és értelemmel bíró lény, ezért kiemelkedik világunk élőlényeinek sorából. Éppen ezért a cikkben ismertetett elmélet teljesen értelmetlen, a földtől elrugaszkodott. Milyen világ lenne, ha az embereket semmilyen plusz védelem nem illetné meg egy kenyérpirítóhoz vagy egy botsáskához képest?
  •