Alapjogokért Központ

A blokklánc-technológia és a kriptovaluták működésének vizsgálata,

Vezetői összefoglaló:

  • A duplikátumok elkerülése vezetett a Bitcoin-rendszer megjelenéséhez
  • 2008-ban hozták létre a világ első decentralizált készpénzrendszerét
  • Mára a technológia túlnőtt az eredeti felhasználási formán
  • A bitcoin pénz mögött nem egy állam, hanem egy hálózat áll
  • Úgynevezett “bányászok” végzik a szükséges titkosítási műveleteket
  • Blokklánc: a rendszerben a blokkok láncolata adatsorba rendeződik
  • A rendszer elosztott főkönyvvel működik
  • A bitcoin konvertibilis más devizákkal
  • A rendszer éves energiafelhasználása 2019-ben a magyar másfélszerese volt
  • A döntéshozatalnál a számítási kapacitási többség érvényesül
  • A rendszer már több, visszafordítható és visszafordíthatatlan szétválást élt át
  • A Bitcoin nagy gyengesége, hogy senki nem vállal érte felelősséget
  • A blokklánc-technológia használatának lehetősége jóval túlmutat a Bitcoinon
  • Egyre több állam gondolkodik ebben, ami a szuverenitásukat erősítheti
  • Sőt, már most is több állam használ a blokklánc-technológiára épülő rendszert
  • A bitcoinnak ugyanakkor számtalan kockázata van az állami szuverenitásra
  • Így például megrengetheti a hagyományos pénzügyi rendszert
  • A szuverén államok előtt három út áll: átvétel, szabályozás, illetve betiltás
  • Egyre hatékonyabban küzdenek az államok a bitcoin általi adóelkerülés ellen
  • A BC-technológián alapuló kriptopénz megtör egy állami monopóliumot
  • A kriptovalutáknak egyelőre rosszak az esélyei a nemzeti valuták leváltására
  • Az EU-ban jelentősek a különbségek a tagállami hozzáállás tekintetében

A duplikátumok elkerülése vezetett a Bitcoin-rendszer megjelenéséhez. 2008-ban hozták létre a világ első decentralizált készpénzrendszerét. Mára a technológia túlnőtt az eredeti felhasználási formán. A bitcoin pénz mögött nem egy állam, hanem egy hálózat áll. Úgynevezett “bányászok” végzik a szükséges titkosítási műveleteket. Blokklánc: a rendszerben a blokkok láncolata adatsorba rendeződik. A rendszer elosztott főkönyvvel működik. A bitcoin konvertibilis más devizákkal. A rendszer éves energiafelhasználása 2019-ben a magyar másfélszerese volt. A döntéshozatalnál a számítási kapacitási többség érvényesül. A rendszer már több, visszafordítható és visszafordíthatatlan szétválást élt át. A Bitcoin nagy gyengesége, hogy senki nem vállal érte felelősséget. A blokklánc-technológia használatának lehetősége jóval túlmutat a Bitcoinon. Egyre több állam gondolkodik ebben, ami a szuverenitásukat erősítheti. Sőt, már most is több állam használ a blokklánc-technológiára épülő rendszert. A bitcoinnak ugyanakkor számtalan kockázata van az állami szuverenitásra. Így például megrengetheti a hagyományos pénzügyi rendszert. A szuverén államok előtt három út áll: átvétel, szabályozás, illetve betiltás. Egyre hatékonyabban küzdenek az államok a bitcoin általi adóelkerülés ellen. A BC-technológián alapuló kriptopénz megtör egy állami monopóliumot. A kriptovalutáknak egyelőre rosszak az esélyei a nemzeti valuták leváltására. Az EU-ban jelentősek a különbségek a tagállami hozzáállás tekintetében.

  1. A Bitcoin, illetve a bitcoin és a blokklánc-technológia

Ma a világon gyakorlatilag bárki tetszőlegesen létrehozhat információt, az internet pedig lehetővé teszi ennek szabad áramlását például e-mail, videók, cikkek, fotók, weboldalak stb. formájában. A digitális információk másolhatóak, oszthatóak. 2009-ig ez csak úgy volt lehetséges, hogy a másolás vagy a megosztás után megmaradt az eredeti digitális információ is, amiből ezáltal minimum egy duplikátum keletkezett. Ez nem okoz problémát például egy fotó, vagy egy dokumentum küldésénél vagy továbbításánál, annál nagyobb gondot jelent akkor, ha pénzügyi tranzakciók elvégzéséről van szó, ahhoz ugyanis szükséges egy harmadik fél (tipikusan pénzügyi közvetítő vagy bank) bevonása a hagyományos banki keretek között.

Több ok, például a bankrendszer válsága, illetve a bankokba, és pénzügyi közvetítőkbe vetett bizalom hiánya vezetett oda, hogy felmerült az igény arra, hogy úgy lehessen digitális információt a világhálón küldeni, hogy abból ne keletkezzen duplikátum. Így született meg a világ első decentralizált készpénzrendszere, a Bitcoin-rendszer, melyet eredetileg csak pénzügyi tranzakciók kezelésére terveztek, de a technológia egyszerűen túlnőtt az eredeti lehetőségeken. Mi is ez a rendszer? Mi maga a technológia? Mi a szerepe, és hol, hogyan lehet használni? Milyen veszélyeket hordoz a használata? A jelen ismertető az átlagember számára próbál betekintést nyújtani a Bitcoin-rendszer és azon keresztül a blokklánc technológia adta lehetőségek világába.

1.1     A Bitcoin-rendszer

1.1.1     A Bitcoin rendszer keletkezése és célja

2008-ban látott napvilágot egy Satoshi Nakamoto által jegyzett 9 oldalas dokumentum, egy új, elektronikus készpénzrendszer bevezetésének elképzeléséről. A tanulmány szerzőjének vagy szerzőinek kilétét máig homály fedi. A Nakamoto által jegyzett, White paper[1] elnevezésű dokumentumban a szerző(k) rögzíti(k) a Bitcoin-rendszer alapjait. Ennek lényege, hogy a rendszer a hagyományoshoz képest alternatív megoldást nyújt pénzügyi tranzakciók végrehajtásához és nyilvántartásához.

A megoldás attól alternatív, hogy

  • megoldja a korábban a digitális információ másolásakor minden esetben létrejövő duplikáció kérdését, ezáltal lehetővé teszi az információ másolását oly módon, hogy elküldése után az információ csak és kizárólag a címzettnél létezzen, a kiindulási ponton viszont megszűnjön;
  • az elszámolás nem központosított, a tranzakciók végrehajtásához harmadik fél bevonása nem szükséges;
  • a rendszer bárki számára nyitott, tetszőlegesen lehet csatlakozni, vagy kiszállni;
  • a könyvelés nem egy központi helyen vezetett főkönyvben történik, hanem minden egyes hálózatba kapcsolt csomópont értesül minden egyes tranzakcióról, ezen felül minden egyes csomópont el is tárol minden tranzakciót – ez az elosztott főkönyv;
  • a tranzakciók titkosítottak;
  • a tranzakciók egybegyűjtése, titkosítási folyamata ún. blokkokat, illetve blokkok láncolatát hozza létre (blokklánc-technológia); a technológiának köszönhetően az új tranzakciók mindig a régiekhez kapcsolódva kerülnek szétküldésre a hálózatban, tehát a teljes tranzakciós történet újra és újra elküldésre kerül, kizárva ezzel a visszamenőleges hamisítás lehetőségét is;
  • a rendszer működtetésében, azaz a titkosítások elvégzésében résztvevőket az általa kibocsájtott digitális pénzzel jutalmazza, biztosítva ezzel a hálózat működését és fenntartását.

Tehát 2009-től már nem csak információ áramoltatására képes az internet, hanem értékek áramoltatására is. Létrejött tehát az értékek hálózata, és rajta az új technológiát használó Bitcoin-rendszer.

  • A Bitcoin rendszer White paper szerinti pontos definíciója „Bitcoin: A peer-to-peer Electronic Cash System” (Bitcoin: Egy végpontok közötti készpénzrendszer” {ford.: a tanulmány szerzője}). A rendszer peer-to-peer, azaz nem központosított hálózat, hanem egyenrangú, és egymástól független csomópontok kapcsolatrendszere. A csomópontok az interneten keresztül kapcsolódnak egymáshoz, s földrajzilag bárhol elhelyezkedhetnek.

A hálózatot a felhasználó szempontjából 3 jelzővel lehet jellemezni: globális, azonnali és decentralizált, azaz közvetítő nélküli.

A Bitcoinnal kapcsolatban sokszor említik, hogy a központosított rendszerekhez képest lassú. Nagyságrendileg ez azt jelenti, hogy a pénztárcák között a hálózaton másodpercenként mindössze 5-7 tranzakciót végeznek, míg a Visa hálózatán a másodpercenkénti tranzakciók száma kb. 1700-2000.

1.1.2     A Bitcoin-rendszer fizetőeszköze, a bitcoin pénz

A Bitcoin-hálózat értékegysége a bitcoin (coin=érme). A bitcoin (BTC) pénz tulajdonképpen nem más, mint egy digitális jelfolyam, kódrész. A jelfolyamot a rendszer eszközként használva képes digitális úton értéket képviselve eljuttatni a világ bármely pontján csatlakozó felhasználókhoz. A rendszer mindezekre nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is képes, hiszen a Bitcoin-rendszert és a bitcoin pénzt széles körben használják, ebből fakadóan pedig ez a pénz értéket képvisel.

A bitcoin a jellegéből adódóan nem hagyományos fiat valuta, azaz nem egy valamely kormány által elrendelt, kézbe vehető pénz. A bitcoin mögött sem arany, sem más gazdasági, vagy bármilyen egyéb kibocsájtási fedezet nincs, ellentétben azzal, hogy például a forint mögött ott a Magyar Állam és az általa biztosított pénzfedezet.  Viszont a bitcoin mögött egy mostanra hatalmas méreteket öltött hálózat áll. Ez pedig önmagában is felveti a szuverenitáskihívás kérdését.

Ennek a hálózatnak a működéséből keletkezik a bitcoin pénz („keletkezését” részletesen tárgyaljuk később), értékét pedig kizárólag a pillanatnyi kereslet-kínálat határozza meg. Az egyre növekvő kereslet, valamint a technológia egyre szélesebb térhódítása miatt mára a bitcoin jegyzett kriptodevizává vált[2].

A bitcoin pénzzel rendelkezőknek a rendszer sajátosságai teszik lehetővé a hálózathoz való hozzáférést, de ez nem jelent mindig garanciát a biztonságra. Volt már rá példa, hogy a hozzáférést feltörték, de arra is, hogy még a tulajdonosok sem tudtak hozzájutni a pénzükhoz. Történt ugyanis, hogy egy altcoin[3] befektetési alap, a 365 ezer ügyféllel rendelkező Quadriga vezetője váratlanul meghalt, és az ügyfelek kódját egy offline pénztárcában (cold wallet) tartotta, melynek kódját csak ő ismerte. A kódot nem találták, az offline pénztárcát nem tudták feltörni, így a tulajdonosok se férnek hozzá a 180 millió dollár értékű kriptovalutájukhoz.

1.2     Most akkor Bitcoin vagy bitcoin vagy blokklánc?

Nagy „b”-vel írjuk a Bitcoint abban az esetben, ha a rendszert, a protokollt[4], vagy magát a hálózatot, vagy akár a teljes Bitcoin-ökoszisztémát említjük. Kis „b”-vel akkor írjuk a bitcoint, amikor tipikusan a bitcoint mint pénzt említjük. Cikkekben előszeretettel használják a kettőt sokszor össze-vissza, vagy akár következetesen csak az egyik, vagy csak a másik írásmódot, esetleg a kettőt felcserélve. Ebben a tanulmányban az eredeti definíciónak megfelelő írásmódot használjuk. A Bitcoin tehát a rendszer elnevezése, a bitcoin a pénzegység, a blokklánc pedig a technológia, melyet a rendszer használ.

1.3.          A blokklánc-technológia áttekintése a Bitcoin-rendszeren keresztül

A Bitcoin-rendszer céljainak vázlatos áttekintése után nézzük meg  részleteiben, hogyan is működik a rendszer, miért gondolják a megalkotók és a hálózatot használók, hogy a hagyományos, megszokott banki szisztémáknál a Bitcoin-hálózat sokkal megbízhatóbb. A hálózat működését és a blokklánc technológia lényegét egy tranzakció útjának végigkövetésével érthetjük meg a legjobban.

Egy tetszőleges, Bitcoin-rendszeren végzett tranzakció kezdeményezéséhez legelőször is a felhasználónak rendelkeznie kell egy ún. bitcoin-pénztárcával (bitcoin wallet), melynek létrehozását egy erre kialakított, speciális applikáció segíti. Emellett a pénztárcához szükséges még egy privát és egy nyilvános kulcs (kulcspár). Ez a három paraméter elengedhetetlen bármilyen tranzakció elindításához. Egy pénztárcához több cím is tartozhat, sőt minden egyes tranzakcióhoz hozzárendelhető egy-egy új cím, és így természetesen új kulcsokat is generál a rendszer. A kulcsok titkosak, matematikailag a pénztárca címéhez vannak rendelve, de belőlük a cím visszafejthető. Fordítva ugyanez nem igaz, tehát a pénztárca címéből nem lehet visszafejteni sem a nyilvános, sem a titkos kulcsot. Több cím esetén az adott pénztárca teljes egyenlegét a hozzá tartozó címeken lévő egyenlegek összege adja. A bitcoin pénztárcában valójában nem egyenleget tárolunk, hanem a privát kulcsokat, ezek biztosítják az összeghez való hozzáférést.

Egy tranzakció során „A” felhasználó adott összegű bitcoin-t szeretne küldeni „B” felhasználónak. Ahhoz, hogy a tranzakcióval indított összeg könyvelésre kerüljön a hálózatban részt vevő gépeken, titkosítási műveletek elvégzése szükséges. Bányászoknak nevezzük azokat, akik ezen összetett titkosítási (matematikai) műveletek elvégzését számítógépeikkel lebonyolítják.

A bányászat pedig az a számítógéppel végzett tevékenység, melynek során a tranzakciókat adott struktúrájú és méretű, előre meghatározott módon titkosított (hash-elés) blokkokba szervezik, majd szétküldik a hálózat gépeire, azaz csomópontjaira a tranzakció adatainak eltárolására, könyvelésére. A kriptográfiai eljárásokban gyakran alkalmazott hash függvény (hasító függvény) egy olyan matematikai művelet, melynek végrehajtásával tetszőleges hosszúságú bemenő adatból az algoritmus meghatározott méretű, másik adatsort („lenyomat”) képez. Amennyiben valaki az eredeti adatsor akár egyetlen karakterét is megváltoztatja, az újabb hash-elés után már egy új lenyomat keletkezik, tehát nagyon könnyen ellenőrizhető, történt-e változtatás.

A Bitcoin által használt SHA-256 algoritmus ezen a linken bárki által egyszerűen kipróbálható. Az adatmezőbe írjunk be egy tetszőlegesen rövid vagy hosszú adatsort, klikkeljünk a kalkulálásra, és megkapjuk az algoritmus által előre definiált, bemeneti adatmennyiségtől független, fix hosszúságú kimenő adatsort. Próbáljuk ki azt is, hogy mindössze egyetlen karaktert változtatunk a szövegen. Az így kapott hash-kód teljesen különbözni fog az előzőtől. Most próbáljuk ki, hogy visszaírjuk az átírt karaktert az eredetire. A kalkulációt elvégezve megint az eredeti hash-t kapjuk.

A blokk létrehozása azonban nem csak egyetlen ilyen műveletből áll, ez így túl könnyű, valamint feltörhető lenne.

Minden egyes blokk (nagyon leegyszerűsítve) tartalmazza az alábbiakat:

1) az előző tranzakció hash-kódját

2) a jelenlegi tranzakció adatsorát

3) a nonce-elnevezésű számot; nonce = number only used once, azaz olyan szám, mely csak egyszer kerül használatba.

A nonce hozzáadására azért van szükség, mert nem elég csak 1+2 összeadásával egy új hash-t generálni, hanem a rendszer még azt is meghatározza, hogy az 1+2+3 adatokból létrehozott új hash-kódnak hány darab 0-val kell kezdődnie

Ilyen kódot létrehozni, azaz a nonce-ot csak úgy kiszámolni nem lehet, kizárólag próbálgatások hosszú sorozatával lehet eltalálni. A próba pedig túlzás nélkül számítások milliárdjait jelenti. A bányászoknak tehát a nonce számot kell megtalálni ahhoz, hogy érvényes legyen az ezekből alkotott, adott darabszámú 0-val kezdődő új hash kód. Látható, hogy minden egyes blokk, melybe az új tranzakció bekerül, tartalmazza az előző blokk hash-kódját. Ebből következik az, hogy az egymás után létrejövő blokkok között adatfüggőség alakul ki, azaz a rendszerben a blokkok láncolata adatsorba rendeződik.

Ez az adatsor a blokklánc (blockchain), az eljárás maga a blokklánc-technológia.  A bányászok a blokkok létrehozására, azaz a számítások elvégzésére speciálisan konfigurált gépeiken célirányos szoftvert futtatnak. Itt kezdődik a bányászok közötti versengés és az idővel való versenyfutás, melynek sikere a gépek gyorsaságától függ. A számítási műveletet elsőként helyesen elvégző bányász ugyanis „megnyeri” a jogot arra vonatkozóan, hogy az ő általa létrehozott blokkot fogadja el érvényesnek a hálózat összes többi tagja. A „nyerő” bányász először egyrészt kap egy munkabizonyítékot (proof of work) annak jeléül, hogy az ő blokkját fogadja el az összes hálózati csomópont érvényesnek, másrészt, mivel „nehéz a bányászok élete”, a bányásznak jutalmul jóváírásra kerül egy adott összeg bitcoinban. A jutalomösszeg minden egyes kibányászott blokkért automatikusan jár. A kibányászott jutalompénz nem valamilyen előre elkülönített összegből, vagy központi egyenlegből kerül jóváhagyásra, hanem egy új blokk létrehozásakor újonnan keletkezik a rendszerben, és könyvelődik is a jutalom szerzőjének egyenlegén, növelve egyúttal a rendszerben elérhető és cirkuláló érmék számát.

2.       Új pénzek keletkezése, díjazás

A bányászt nem csak a rendszer jutalmazza, hanem az ügyfél is, mert a bányász az ösztönző díjon felül még tranzakciós díjban is részesül. A tranzakciós díjat minden esetben a tranzakciót kezdeményező fél ajánlja fel az utalandó összeg egy bizonyos százalékában, tehát nincs előre meghatározott összege. Minél magasabb a tranzakciós díj, annál előbb kerül feldolgozásra a tranzakció.

Látjuk tehát, hogy a tranzakciós díj a tranzakciót kezdeményező ügyféltől függ és folyamatosan változik, az inspiráló összeg viszont hálózati beállítás kérdése. A rendszer úgy van beállítva, hogy az ösztönző egy fix összegű jutalom, amely 4 évenként, azaz 210.000 blokkonként változik. A változás előre meghatározott, és összege 4 évenként mindig az előzőhöz képest feleződik. Kezdetben, az első 4 évben minden egyes blokk kibányászásáért 50 bitcoin járt, a második 4 évben ugyanazért a tevékenységért már csak 25. Jelenleg a harmadik 4 éves időszakban járunk, most 12,5 bitcoin jár ösztönzőnek blokkonként. A jutalom várhatóan 2020 májusában fog ismét feleződni.[5]

Pénzmozgás szempontjából összegezve tehát a sikeres pénzügyi tranzakció során egyrészt könyvelésre kerül egy küldő és egy fogadó fél közötti pénzmozgás, a küldő és fogadó fél egyenlegének terhére/javára a már forgalomban lévő, létező bitcoin-okból. Emellett pedig a blokkot sikeresen létrehozó bányász számára jóváíródik egy jutalomösszeg, mely újonnan keletkezik a rendszerben. Egyszerre történik tehát „régi” pénzek forgalma és „új” pénzek keletkezése. Így blokkonként folyamatosan növekszik a hálózatban összesen cirkuláló pénzmennyiség.

Új pénz addig keletkezik a hálózaton, amíg van mit felezni a jutalmon.  Ugyan a bányászatért egyre kevesebb jutalom jár, az ezzel járó munka nehézsége viszont állandóan változik a rendszerben. Minden 2016 blokk után, azaz kb. kéthetente a rendszer felülvizsgálja a matematikai művelet nehézségét a bányászok éppen aktuális számítási kapacitásait figyelembe véve, és amennyiben szükséges, könnyíti, vagy nehezíti a műveletet, azaz növeli, vagy csökkenti a hash-kódok elején lévő 0-k darabszámát, biztosítva ezáltal, hogy a blokkok létrehozása mindig nagyjából egyformán 10 percenként történjen.

De miért fontos ez? Azért, mert a rendszerben összesen, előre meghatározottan, (0,0231 híján) 21 millió bitcoin[6] jöhet létre. Így hiába nő drasztikusan a bányászatra használt gépek és pool-ok kapacitása, mégsem lehet gyorsabban blokkot előállítani, és az előre tervezettnél gyorsabban több bitcoint kibányászni. A dinamikus nehézség-változtatással tehát a rendszer viszonylag nagy pontossággal „adagolja” a létrejövő bitcoinok mennyiségét. Ebből kiszámítható, hogy az utolsó érme kibányászására előre láthatólag 2140-ben kerül majd sor. Addigra tehát 21 millió bitcoin kerül forgalomba a hálózaton, utána már nem keletkezik több új érme. A bitcoin „váltó” egysége a satoshi, mely a bitcoin százmilliomod része: 1 satoshi = 1/100.000.000 bitcoin. Ez a legkisebb egység, melyet a protokoll kezelni képes.

A hálózat 21 millió fix számú érmével tovább működhet, kérdés azonban, ha a bányászatot teljes egészében az ügyfeleknek kell majd finanszírozni, megéri-e ezt a rendszert ügyfélként használni, megéri-e majd a rendszerben maradni. Emellett kérdés, hogy a bányászatra használt gépek fenntartási költsége is (áramfogyasztás) milyen hatással lesz a bitcoin értékére – hacsak konszenzus alapján úgy nem dönt a közösség, hogy a 21 millión felül további pénzek kerülnek kibocsájtásra.

2.1. A folyamat összefoglalva, leegyszerűsítve

  • A rendszerben adott darabszámú tranzakció egyszerre kerül feldolgozásra = 1 blokk.
  • A blokkra rákerül egy „pecsét”. A blokk adatsora hivatkozik az előző blokkra, majd ehhez egy véletlen számot (=nonce) hozzáadva egyfajta titkosítással lezárásra, azaz „pecsételésre” kerül az új blokk = új hash-kód generálás è bányászat.
  • A blokkok nem önmagukban, egyesével keringenek a hálózaton, hanem láncszemként összekapcsolódva, tehát adatkapcsolatot kialakítva kerülnek továbbításra és könyvelésre; minden új blokk tartalmazza az előző, kódolt blokkot a benne feldolgozott tranzakciókkal. Utalással az azt megelőzőekre, az azt megelőző blokk a még egy művelettel korábbiakra való utalást és tartalmat foglalja magában, és így tovább, egészen a kezdetekig, egyre hosszabb és hosszabb blokksorozatot képezve ezáltal è blokklánc.
  • Az a bányász, akinek a lezárást először sikerül jól elvégezni, megkapja róla az igazolást è proof of work.
  • A bányászati művelethez használt gépek nagyszámú művelet elvégzésére képesek è nagy számítási kapacitás.
  • A titkosítási folyamat a rendszerben előre beállított paraméterek alapján 10 percet vesz igénybe è1 blokk keletkezéséhez szükséges idő.
  • Az új blokkot a megfelelő művelet elvégzését először helyesen létrehozó, az igazolás (proof of work) megszerzésével rendelkező bányász egyúttal arra vonatkozóan is megkapja a felhatalmazást, hogy ő kürtölheti szét a hálózaton belül, hogy a szabályok alapján övé az érvényes új blokk, erről nincs további vita è konszenzusos működés.
  • A szétkürtölés azt jelenti, hogy az új blokklánc meglétéről a nyerő bányász nem csak tájékoztatja az egyes hálózati csomópontokat, hanem a hálózat minden csomópontjának meg is küldi az általa létrehozott blokkláncot, mely a csomópontokban „könyvelődik”, azaz tárolásra kerül, méghozzá mindenhol 100%-ban egyező adatokkal è elosztott főkönyv.
  • A nyertes bányász jutalmul ösztönző pénzt könyvelhet el magának, ez az összeg újonnan keletkezik a hálózaton a 4 éves ciklusoknak megfelelő, a rendszer működésében előre meghatározott összeg szerint è jelenleg 12,5 bitcoin.
  • Az, hogy egy tranzakció a lehető leghamarabb létrehozandó blokkláncban kerül-e feldolgozásra, vagy kering még egy ideig feldolgozó bányászt keresve, attól is függ, hogy a tranzakciót kezdeményező mennyi pénzt ajánl a feldolgozásért ètranzakciós díj. Ezt a díjat a hálózat működéséből automatikusan, a bányászati tevékenységből adódó ösztönző összegen felül kapja a bányász.

Már csak egy kérdés maradt: hogy keletkezett az első bitcoin? A rendszer nulladik blokkját, azaz a genezisblokkot 2009. január 3-án generálta a rejtélyes alapító, és ezzel egy időben kibocsájtotta az első 50 bitcoin-t, elindítva ezzel a rendszert.

2.2.      Bányászközösségek

Az, hogy kinek a blokkját könyvelheti le a teljes hálózat, azaz ki tudja létrehozni először a helyes kódot és ezáltal érvényes blokkot, az a gyorsaságon, tehát a bányászatra használt gépek számítási kapacitásától, más néven a hash-elési teljesítménytől függ. Mára a bányászok által használt gépek összesített számítási kapacitása elérte a 100 trillió (milliárdszor milliárd) hash létrehozását másodpercenként: 2019. szeptember 22-én az összesített kapacitás a hálózaton 98,12 exaH/s[7] volt.  Viszonyításképpen egy nap a teljes hálózaton kb. 140 blokkot bányásznak ki, az élmezőnyben lévő bányászközösségre ebből egy napra kb. 25 jut.

  1. október elején a piacon 1 bitcoin értéke kb. 7500 EUR (kb. 2,5 millió forint), a bányászok 12,5 BTC jutalma egyetlen sikeres blokkért közel 31 millió forint volt. Kecsegtetőnek tűnik a jutalom az értékét tekintve, manapság azonban magányos gépekkel már nem érdemes belevágni a bányászatba. A 10 percenként létrejövő blokkok létrehozásáért akkora számítási kapacitással kell versenyezni a hálózatban, hogy egyetlen gépnek önmagában esélye sincs megnyerni a könyvelési jogot.

Bitcoin-bánya, Boden, Svédország

Forrás: https://www.economist.com/business/2015/01/08/the-magic-of-mining

Ha valaki ennek ellenére belevág a bitcoin bányászatba, számos lehetőség van arra, hogy egy úgynevezett mining pool, azaz bányászközösség szolgáltatásait vegye igénybe. Az ilyen közösségek infrastruktúrája esélyt ad a bányászat sikerességére.

A hálózatot jelenleg közel 10.000 csomópont (node) működteti. A csomópontok száma nem feltétlenül növekszik folyamatosan, erre példa, hogy 2018. 05. 21-én a node-ok száma 10.253, 2019. október elején 9.353 volt. A csomópontok számát elemezve a node-ok negyede az Egyesült Államokban, ötöde Németországban, kb. huszada Hollandiában, 3,5 %-a Kínában működik. Csehországban 70, Magyarországon 31 node működött a vizsgált napon.

2019.10.07-én elérhető Bitcoin node-ok száma világszerte

Forrás: bitnodes.earn.com/

A csomópontokat kapacitásoldalról és földrajzi elhelyezkedés szempontjából vizsgálva, éves viszonylatban más eloszlást látunk: a kapacitás 80%-a Kínában koncentrálódik, a maradék 20% eloszlik a világon található bányászközösségek között, Csehországban „dolgozik” például a hálózati kapacitás körülbelül 10%-a (SlushPool)[8]. A Bitcoin statisztikáit vizsgálva azonban az is látható, hogy az éves megoszláshoz képest a 

napi megoszlás jócskán változik. Az összesített kapacitás cseh bányászközösségekre jutó közel 10 százaléka például egy nap leeshet akár 2 százalék alá is, mint ahogy ez az alábbi ábra mutatja.

Bányászközösségek megoszlása 24 órára vetítve (2019. október 30-án)

Forrás: btc.com/stats

2.3.         Pénzváltás, azaz hogyan lehet még bitcoinhoz jutni?

Bitcoinhoz nem csak bányászattal juthatunk, hanem a devizaváltáshoz hasonlóan válthatunk forintot is, vagy bármilyen más devizát bitcoinra, vagy bitcoint forintra, vagy más devizára. Ehhez először le kell töltenünk a megfelelő applikációt gépünkre vagy mobiltelefonunkra, így nyithatunk egy bitcoin pénztárcát. A pénztárcára tehetünk pénzt úgy, hogy a megfelelő árfolyamon bitcoint vásárolunk, és ezzel a tranzakciót elindítjuk könyvelésre a Bitcoin hálózaton.

2019 őszére több mint 22 millió bitcoin pénztárcát nyitottak a felhasználók. Ha bármilyen oknál fogva valakinek elvész a pénztárcája, azaz a tárcához rendelt privát kulcsa, akkor vele együtt elvész az ott tárolt egyenleg is. Pótlásra nincs lehetőség, csak új pénztárca megnyitására a nulláról. Eddig nem egész 18 millió bitcoin került kibányászásra, ebből valamivel kevesebb, mint 4 millió már „elveszett”.

Bár a Change Money valutaváltó ablaknál még nem vásárolhatunk bitcoint, egyes ATM-automatáknál azonban már igen. Magyarországon is működnek már bitcoin automaták. Az ilyen típusú gépeknél bitcoin egyenlegünkből beváltva vehetünk ki helyi valutát (vagy amilyet az automata választás után ad), vagy válthatunk be pénzt bitcoinra. A bitcoin ATM-ek működése a Bitcoin sajátosságaiból adódóan némi időt vesz igénybe. Kellően magas tranzakciós díjat felajánlva a könyvelés viszonylag hamar, 10 perc múlva megtörténik, ha azonban alacsony tranzakciós díjat ajánlunk fel, akkor akár órákat is várnunk kell a végrehajtásra.

2.4.         A rendszer villamosenergia-fogyasztása és egyéb környezeti terhelése

A befektetés mérlegelésénél nem csak a bányászatra használt számítógép fizikai adottságaiból adódó bekerülést kell kalkulálni, hanem annak számítási kapacitásán kívül egy másik nagyon jelentős tétellel is számolni kell a költségek tervezésénél, ez pedig a bányászatra használt gép(park) energiafogyasztása, mely egy igen jelentős tétel és kritikus paraméter.

A teljes hálózat becsült villamosenergia-felhasználása, Alex de Vries bitcoin-specialista becslése szerint 2018-ban 22 terawattóra[9] volt, de ez a becslés 2019. szeptemberére már meghaladja a 73 terawattórát[10]. A hálózat energiafelhasználásához viszonyításként: Magyarországon a bruttó villamosenergia-fogyasztás 2018-ban 45,4 terawattóra[11] volt. A Bitcoin-hálózat 2019-es energiafelhasználásának becslése alapján a villamosenergia-fogyasztás egyetlen tranzakcióra vetítve kb. 620 kWh (egy jobb minőségű, 360 literes, A++ besorolású, kombinált hűtőszekrény fogyasztása a típus műszaki adatlapja szerint kevesebb, mint 274 kWh/év[12]!), és akkor még nem beszéltünk a CO2 kibocsátásról, vagy akár arról a 10 kt-ra becsült elektronikai hulladékról, mely évente keletkezik a hálózat működéséből.

A bányászközösségek földrajzi elhelyezkedése nagyban függ tehát attól is, hogy hol juthatnak a bányászok viszonylag olcsó villamosenergiához. Tipikusan ilyenek például Kína egyes részei, Mongólia vagy Izland. A jelentős bányászközösségeknek otthont adó országokban akár tervezhetetlenné is válik a régió energiaellátása.

3.       Kié a rendszer? Ki hoz döntéseket?

A rendszer konszenzus alapján működik, tehát nincs központi irányítás, bárki csatlakozhat és hozzájárulhat a működéséhez. A konszenzus nagyon egyszerűen azt jelenti, hogy bármilyen kérdésben a többség szavazással dönt. A konszenzusos mechanizmus felelős azért, hogy a rendszer mindig egységes állapotban legyen, azaz a hálózatban minden csomópont ugyanazt az információt tartalmazza a tranzakciókról. A konszenzus alapján a hálózat minden egyes csomópontja annak a bányásznak a blokkját fogadja el, amely bányász megkapta az erre feljogosító munkabizonyítékot.

A rendszer konszenzusos működése azt teszi lehetővé, hogy egy esetlegesen eldöntendő kérdést a többség szavazzon meg, és ne egyvalaki, vagy egy kitüntetett csoport domináljon. Ezzel a többségi egyetértéssel elméletileg bármit meg lehet szavazni, pl. azt is, hogy 21 millió érme helyett 42 milliót hozzon létre a rendszer. Egy esetleges rosszindulatú támadásnál pedig a hálózat fölött csak akkor lehetne átvenni az uralmat, és visszamenőleg megváltoztatni a tranzakciókat a behatoló javára, ha a „betörő” a hálózat teljes számítási kapacitásának legalább a felével rendelkezne, azaz megszerezné a konszenzushoz szükséges többséget. Azonban ez egyelőre esélytelennek tűnik.

Nem csak abból a szempontból irreális a „hatalom” átvétele a hálózaton, hogy nehéz a számítási kapacitás többségét megszerezni, hanem mert minden egyes blokkban titkosítva szerepel az előző tranzakció titkosított kódja, abban az előzőé és így tovább, azaz a blokkok kriptográfiailag is össze vannak kapcsolva. Visszamenőleg a már könyvelt, és munkabizonyítékokkal ellátott blokkok megváltoztatásához elképzelhetetlen mennyiségű számítást kellene elvégezni, hiszen önmagában egy új blokk létrehozása is nagy számítási kapacitást igényel, nemhogy a teljes főkönyv megváltoztatása.

3.1.          Szétválások a hálózatban

Nakamoto 2010-ben teljesen eltűnt, a rendszert rábízta néhány fejlesztőre, akik nyílt forráskódú szoftverként tartják fent és fejlesztik tovább a hálózatot, biztonsági frissítéseket adnak ki, valamint biztosítják, hogy a hálózat szellemisége és a protokoll ne változzon döntő mértékben. A nyílt forráskód lehetővé teszi, hogy bárki „beleprogramozzon” a szoftverbe, a konszenzus pedig azt biztosítja, hogy ennek használatát „át is nyomja” a rendszeren, persze csak akkor, ha a többség egyetért ezzel.

A konszenzuselvű működésre kiváló példa a hálózatban már nem egyszer megvalósult, a rendszer bányászainak és fejlesztőinek kezdeményezésére történt szétválás (fork). A rendszer történetében már több visszafelé kompatibilis (soft fork) és visszafele nem kompatibilis (hard fork) jellegű szétválás valósult meg. Ezeknek a szétválásoknak mindig az volt az oka, hogy a másodpercenként feldolgozandó tranzakciók számát akarták növelni, és/vagy az egy blokk létrehozásához szükséges időt csökkenteni pl. új protokoll bevezetésével.

 A különböző  szétválásokból eredő új rendszerek/kriptodevizák pl. a Bitcoin Cash (BCH), a Bitcoin Gold (BTG) és a Bitcoin SV (BSV). Eddig mindegyik forknál az új hálózaton mindenki az eredeti egyenlegének megfelelő összeggel indult. A legutóbbi hard fork dátuma 2018. november 15. (BSV).

Az alábbi, metrótérképszerű ábrán világosan láthatóak az eddig megvalósult soft és hard forkok.

Soft és hard forkok a Bitcoin rendszerben

Forrás: visualcapitalist.com/major-bitcoin-forks-subway-map/

3.2.         Ki vállal garanciát a pénzre?

Erre a kérdésre sajnos nagyon egyszerű a válasz: senki. A Bitcoin-hálózatnak nincs tulajdonosa, senki nem vállal felelősséget sem azért, hogy működni fog, sem azért, hogy a pénznek megmarad-e az értéke. A pillanatnyi árfolyamot például akár az is súlyosan befolyásolja, ha valami miatt hirtelen lecsökken a hálózat számítási kapacitása. Képzeljük el akár azt, ha tartósan komoly zavar áll be az interkontinentális internetkábelek működésében.

3.3.         Kriptodevizák

Az adatok titkosításából (kriptográfia = titkosítás) származik a kriptopénzek gyűjtőneve. Az ilyen kriptodevizák bármilyen tranzakciójához, és a fizetőeszköz új egységének kibocsájtásához valamilyen titkosítás használata szükséges. A Bitcoin-hálózat a világ első decentralizált pénzügyi tranzakciókat bonyolító hálózata, elindulása óta mára már, több mint 1500 (!) féle kriptodeviza került forgalomba a különféle hálózatokon. Kapitalizáció szempontjából nézve a világ elsőszámú kriptodevizája a bitcoin, összesített kapitalizációja jelenleg meghaladja a 153 milliárd USD-t, második – jócskán lemaradva – az Ethereum, 20 milliárd USD-t meghaladó kapitalizációval[13].

Az árfolyamra a kínálati oldalon a hálózat állapota, a bányászközösségek infrastruktúrája, a rendszerben felmerülő esetleges problémák lehetnek hatással, a keresleti oldalon pedig a kereskedelmi célú használat, illetve a spekulatív célú vásárlás mozgathatja az árfolyamot.

4.       Lehetséges további alkalmazási területek

Mivel a blokkokba (melyek maximális mérete a rendszer által használt protokolltól függ) bármilyen tartalom (nem csak pénzügyi tranzakcióval kapcsolatos) adat beírható, a blokklánc-technológia használatának lehetősége jóval túlmutat a Bitcoin-rendszeren. Az adatok titkosításából és visszafejthetetlenségéből, valamint az utólagos módosíthatóság kizárásából adódóan ezen technológia alkalmazása iránti igény számos területen megjelenhet, és már meg is jelent.

A pénzügyi területen maradva például a Blockstack startup idén júliusban elsőként kapta meg az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet engedélyét nyilvános tőkén alapuló kibocsájtáson keresztüli tőkebevonásra[14]. Érdekes találkozása ez az állami szuverenitásnak, illetve a bitcoin-technika alkalmazásának. Ugyanakkor a gyakran emlegetett pénzügyi területen kívül is, a lehetséges alkalmazási területek száma egyre nő.

Az alábbiakban felsorolt területek csak néhány példát jelentenek a technológia alkalmazására, mivel jelen tanulmány keretei nem teszik lehetővé sem az összes lehetséges alkalmazási terület feltérképezését, sem a példaként említett területeken a blokklánc-technológia alkalmazásának részletesebb leírását. Amint az látható, arról van szó, hogy egy alapvetően nemzetközi, a nemzetállami szuverenitásokon átnyúló módon született technikai megoldást a nemzetállamok saját függetlenségük keretei között, azok erősítésére tervezik használni. Néhány példa erre:

  • Közigazgatás (pl. néhány ázsiai ország komolyan keresi a bevezetés lehetőségeit[15], illetve menekültek személyazonosságának nyilvántartása[16])
  • Elektronikus szavazás (pl. izlandi tanulmány[17])
  • Banki megoldások (pl. we.trade)
  • Egészségügy (egységes rendszer a betegek adatairól)
  • Adózás (könnyen átlátható és nyomon követhető adatok)
  • Gépjárműadatok nyilvántartása (okmányban szereplő, valamint egyéb műszaki adatok, káresemények)
  • Ingatlanpiac (szerződések aláírása utáni, akár hosszan tartó folyamatok, mint pl. címnyilvántartások, hitelügyintézés, stb. kiváltása automatikus ügymenettel)
  • Online szerencsejáték (pl. Cashbet, SP8DE, LetBet, stb.: anonimitás elérése)
  • Biztosítások (pl.: első, Ethereumon alapuló biztosítás a német Etherisc)
  • Készletnyilvántartások (pl. az Egyesült Arab Emirátusok olajkészlet nyilvántartása, illetve a technológia termelésbe való jövőbeni bevezetése)
  • Logisztika, ellátási láncok (pl. a Maersk és IBM TradeLens elnevezésű platformja[18])
  • Élelmiszerbiztonság (pl. a svájci Migros kereskedelmi hálózat magyar Te-Food nyomonkövetési rendszere[19])
  • Különböző hatóságok, műveleti egységek adatbázisainak összehangolása (pl. USA Defence Logistic Agency Trrop Support[20])

Teljesen mindegy, hogy az adattartalom egy ingatlanszerződés, vagy akár egy gyémántról készült nagy felbontású fotó és tulajdonságainak leírása, hiszen az adott iparágban mindegyik egyaránt fontos dokumentum. Az, hogy melyik dokumentumnak vannak jogi kötelmei vagy jogi következményei, annak tartalmától függ. Önmagában a blokklánc-technológia használata nem jogi, hanem technológiai „kényszer”, a rendszer általi validálás önmagában nem az információtartalom valóságát garantálja, hanem csak azt, hogy valóban az eredetileg leírtak kerülnek rögzítésre.

Különbséget jelenthet az egyes területeken, hogy a készült és letárolt dokumentumokban szereplő adatok akár csak betekintési jog szempontjából a hálózatban szereplő minden tag számára hozzáférhetőek-e, illetve van-e igény a differenciálásukra, továbbá, hogy hogyan oldható meg az eltérő jogosultság szerinti adatkezelés és adatfeldolgozás.

Kifejezetten „okos szerződésekre”[21] fejlesztették az Ethereum rendszert, mely a Bitcoin alapjaira épül. Nyílt forráskódú, és szabadon fejleszthetőek rá különböző applikációk. Elszámolási egysége is létezik, mely az ether. Ahogy a Bitcoin-nál, az Ethereumnál is a számításokat végző bányászok ösztönzője az ether, a rendszer saját altcoin-ja.

A jelenlegi és a jövőbeni alkalmazási területek mindegyikénél alapos elemzést kíván, hogy az adott iparágban vagy részterületen hogyan biztosítható kellő számú csomópont az adatok tárolására, illetve hogyan biztosítható a csomópontok egymástól független ellenőrzése, a konszenzushoz szükséges többség biztosítása, valamint az esetleges hibák és visszaélések detektálása (utóbbi sokkal könnyebben végezhető a blokklánc-alapú hálózatokban). További kérdés, hogy nyitott és engedélymentes, vagy engedélyhez kötött működésű hálózat alkalmazását kívánja-e meg az adott terület, azaz mindenki azonos jogokkal rendelkezik a hálózaton belül, vagy pedig egy központi irányítás határozza meg, kinek van írási, adatolvasási és visszaigazolási joga. Azonban ha egy okosszerződés kódja rosszul kerül megírásra, még az állam kényszerhatalma sem tudja orvosolni az ügyet, hiszen ennek matematikai akadályai lesznek.

Amint azt korábban is említettük, a szuverén államok számára is nyitott a tárgyalt technikai megoldások felhasználása. Sőt, már napjainkban is, a világ számos országában működik állami szinten is a blokklánc-technológiára épülő országos rendszer. Európában például 2018. július 24-én a katalán kormány hagyta jóvá[22] a blokklánc technológiának a közigazgatás néhány területére történő bevezetését. Az idén 7 területen induló pilot projektekre 3 millió eurót áldoz a katalán kormány. Az Európai Bizottság egy 88 oldalas, idén készült tanulmányt[23] tett közzé a témában Blockchain for Digital Government[24] címmel, mely többek között holland, svájci és grúz esettanulmányokat elemez.

5.       Esetleges kockázatok

5.1.          Internetkiesés

Az internethálózaton bekövetkező esetleges fennakadás miatt számos bányász izolálódása, a rendszerből való időszakos kiesése megteremtheti annak az elvi lehetőségét, hogy kisebb kapacitással megszerezhető legyen a hálózat fölötti többségi irányítás. Éppen ezért az állam általi felhasználásnál kulcsfontosságú lehet, hogy a Niall Ferguson által tárgyalt hálózatok és hierarchiák közül az utóbbiak legyenek döntő szerepben, különben maga a szuverenitás gyakorlása kérdőjeleződhet meg.[25]

5.2.         Kiberbiztonság az egyén szintjén

A bányászok folyamatosan próbálkoznak azzal, hogy táveléréssel valaki más gépét az illető tudta nélkül bányászati munkába kapcsolják. Megfelelő védelem nélküli gépeken ez lehetséges. Mindez pedig még inkább veszélyessé teszi az államok általi felhasználást, és értelemszerűen további biztonsági garanciák beépítését teszi szükségessé.

5.3.         Kvantumgép általi támadás

Ma még csak latolgatják annak lehetőségét, hogy ha elérhetővé válnak a kvantum-számítógépek, akkor egy ilyen gép hálózatba kapcsolása valós veszélyt jelent-e a rendszerre, azaz feltörhetővé válik-e majd a titkosítás.

A Bitcoin-t „kanári a szénbányában”[26] kifejezéssel illetik, mert egy esetleges kvantumtámadás első célpontja lehet. Egyes rendszerek már kvantumbiztossá tették működésüket.

5.4.         Pénz kivonása a hagyományos pénzügyi rendszerekből

Mivel a bitcoint és a többi kriptodevizát spekulatív/befektetési céllal vásárolják, hatalmas összegű pénzek kerülhetnek így kivonásra a hagyományos pénzpiacról. A bitcoin és altcoinok piaci értéke megjósolhatatlan, nem függ gazdasági vagy politikai eseményektől. Ily módon az, hogy egy adott országban aktuálisan mekkora a kriptodevizákban tartott tartalékok összege, megjósolhatatlan és követhetetlen. Ráadásul ezek a tartalékok egyik pillanatról a másikra egyszerűen megsemmisülhetnek. Elsődleges tehát annak a szempontnak a logikus végiggondolása, hogyan lehet jelentős pénzeszközöket egy nem ellenőrizhető, pénzügyi eszközbe forgatni oly módon, hogy ez ne rengesse meg egy szuverén ország teljes nemzetgazdaságát.

A nagyságrendek viszonyításához: az MNB éves jelentése[27] szerint Magyarországon 2018. decemberében a készpénzállomány értéke 5998 milliárd forint volt. Az összes kriptodeviza közül csak a Bitcoin és Ethereum kapitalizációja[28] együttesen kb. 173 milliárd dollárt tesz ki – ez több mint 52 ezer milliárd forint.

5.5.         Scamcoinok

Mivel az altcoinok nyílt forráskódúak, ezért előfordul, hogy a fejlesztők egy-egy már népszerű altcoinra létrehoznak egy saját altcoint, melynek valós többlet funkciója az eredetihez képest nincs. A fejlesztők saját maguk számára előbányászattal létrehoznak egy bizonyos mennyiségű coint. Ezután már csak egy weboldal szükséges, és a kereskedés az előbányászattal létrehozott érmékkel már indítható is. Ennek a valós tranzakciók nélkül létrehozott digitális pénznek az elnevezése a scamcoin.  Meglehetősen agresszív marketing kampánnyal és fórumokon való megjelenéssel történik a scamcoinok népszerűsítése, melynek árfolyama az előre kibányászott érmékkel tetszőlegesen manipulálható.

5.6.         Pénzügyi felügyelet nélküli működés

A kriptodevizák piacát semmilyen pénzügyi felügyelet nem szabályozza, panasszal a „bitcoin tőzsdéhez” fordulhatunk. Ezek a tőzsdék sok esetben maguk is bányászok, akik „tőzsdei” felületet működtetnek kriptodevizákkal való kereskedésre. Ráadásul a kriptodevizák vonzerejét nagyrészt éppen ez a névtelenség jelenti, nem véletlen, hogy terroristák és bűnözői csoportok gyakran bonyolítják tranzakcióikat ezen a csatornán keresztül.

Hatósági szempontból tehát abszolút látókörön és szabályozáson kívüli az ilyen rendszerek működése mind az ügyfelek szempontjából (anonimitás), mind pedig a rendszer szempontjából (senkihez nem tartozik és önmagát szabályozza). Ez tehát valójában a szuverén nélküli állapothoz vezet, miközben az ügyfelek egy része a megkárosítás tudatosodásáig úgy viselkedik, mintha lenne egy szuverén hatalom, amely képes lenne őt megvédeni az esetleges visszaélésekkel szemben. A szuverén államok előtt Ryan l. Frebowitz szerint három lehetőség áll: a kriptodevizák elfogadott fizetőeszközzé tétele, átvétele („adoption”); a kriptodevizák fogyasztóknál vagy tranzakcióknál történő szabályozása („regulation”); a kriptodevizák betiltása („prohibition”).[29]

5.7.          Adózási kérdések

Mivel a kriptodevizák nem elfogadott fizetőeszközök, a velük való kereskedés kívül esik az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek körén. Annak ellenére, hogy Magyarországon „egyéb jövedelem” kategóriába esik a bitcoin és az altcoinok vásárlásából és eladásából származó jövedelem, gyakorlatilag követhetetlen: nincs a tulajdonlást igazoló hozzáféréseken kívül semmilyen irat, bizonylat hozzá. Példának okáért, átruházás esetén a kriptodevizához való hozzáféréshez elég a megfelelő engedélyek megadása, máris megtörtént az ügylet. Ezek a kérdéses tranzakciók sokszor homályosak és követhetetlenek, ami a szuverén államok számára egyre komolyabb problémát jelentenek adózás szempontjából.

Az amerikai jog szerint ugyanakkor a Bitcoin tulajdonnak minősül, és részvények módjára adózik.[30] Ez fontos megkülönböztetés, amelyet az ausztrál adóhivatal (ATO) is megtett, amikor kimondta, hogy a bitcoin nem úgy tekintendő adózási szempontból, mint bármely külföldi deviza. Az ATO éppen ezért a tulajdon egy formájaként tekint rá.[31] Éppen ezért vonatkoznak rá a tőkejövedelmek kötelező bevallására és adózására vonatkozó szabályok, emellett az ATO és az AUSTRAC (Ausztrál Tranzakció-jelző és Elemző Központ) a pénzmosás elleni szabályok segítségével technikailag is fel tud lépni a jövedelmek adózatlan mozgatásával szemben.

5.8.         A blokklánc és a GDPR

A blokklánc-technológia egyik kihívása a GDPR-nak való megfelelés. A GDPR egyik fontos pontja a felhasználó joga adatainak törléséhez, mely jogosultság szervesen ellentmond a technológiából adódó egyik lényeges előnynek, miszerint az elosztott főkönyvben tárolt adatok kitörölhetetlenek. A kérdéssel az IBM[32]-től kezdve az EU Blockchain Megfigyelő Bizottságán[33] át több cég és szervezet is foglalkozik, illetve próbálnak megoldási javaslatot tenni.

5.9.         Egy (majdnem) anonim hálózat: a Bitcoin és más rendszerek sötét oldala

Mivel a Bitcoin kvázi anonim rendszer, nincs felügyeleti szerve, nem tartozik semmilyen hatóság ellenőrzése alá, gyakorlatilag láthatatlanok a rajta keresztül folyó pénzmozgások. Így kiválóan alkalmas illegális üzletek pénzügyi fedezésére, melyek végrehajtása amúgy a banki rendszerekben igencsak kockázatos lenne. Az anonimitás azonban csak részben igaz a hálózat viszonylatában.

Bár a feketepiacon több lépcsőben zajlanak a tranzakciók, meglehetősen trükkös pénzmosási technikákkal, azért a hálózat csomópontjain kitörölhetetlenül ott maradnak, és nyilvánosan elérhetők ezek részletei. Az anonimitást ugyan biztosítja az, hogy nem beazonosítható konkrét személyekhez vannak kötve a pénztárcák, azonban megfelelő hálózati analizálással a nyilvános kulcsból mégis el lehet jutni a tulajdonos beazonosításáig. Versenyfutás van tehát az illegális kereskedelem résztvevői és a hatóságok között.

A 2013-ban megszűnt (majd többször újra indult) anonim illegális drogkereskedelmi és feketepiaci hálózathoz, a Silk Road-hoz hasonló hálózatok minden akadály nélkül tudják a Bitcoin rendszert használni, hiszen a bitcoint ma már a világ számos helyén elfogadják, mind fizetőeszközt.

Éppen ezért a dark web piacok jelentős részén a fő fizetőeszköz valamely kriptodeviza. Így sem a vevőnek, sem az előadónak nem kell felfednie kilétét az ügylet során. Különösen alkalmas és testhezálló ez az anonim hálózat a terrorista szervezetek működésének finanszírozására, valamint a pedofil hálózatok és a pornóipar pénzügyi tranzakcióinak bonyolításához.

A terrorista szervezetek finanszírozása és működése külön említést érdemel: terrorszervezetek (akár adományozásra felhívó) közkedvelt kommunikációs csatornája a titkosított üzenetváltásokat lehetővé tévő Telegram applikáció. A Telegram igen rövid időn belül saját blokklánc-hálózatot és érmét fog kibocsájtani. A hálózat neve a Telegram Open Network (TON), a hálózaton használt digitális pénz pedig a Gram.

A MEMRI (The Middle East Media Researche Institute) által készített tanulmány[34] szerint a terroristaellenes erőknek fel kell készülniük a Gram terroristák általi robbanásszerű használatára[35]. A hálózat jelenlegi 500 millió felhasználója ugyanis automatikusan digitális pénztárcát is kap a tervek szerint. Mivel pedig korunkban a nemzetállami szuverenitásra, az adott terület és népesség megóvása feletti állami főhatóság biztosítására az egyik legkomolyabb veszélyt éppen a terrorszervezetek jelentik, ezen a ponton a blockchain hálózat és a nemzetállam ismét szembekerül egymással. Az amerikai drogellenes hatóság, a DEA 2017-es jelentésében például megállapította, hogy egyre nő a nemzetközi bűnözői körök jelenléte a kriptodevizák világában, elsősorban azok anonim természete és könnyű használata miatt. Nem meglepő módon a Bitcoin felbukkant az Iszlám Állam terrorszervezet finanszírozásának feltárásakor is.[36] További okként említi a szakirodalom a Bitcoin bűnöző általi használatára annak alacsony volatilitását, a bűnözői körök szerinti megbízhatóságát, illetve széleskörű elfogadottságát, országok közötti gyors mozgathatóságát. Értelemszerűen egyes országok a Bitcoin betiltását részben éppen ezzel, a bűnözői körök általi kiterjedt használatával indokolták.[37]

6.       A Blokklánc-technológia és az állami szuverenitás

Amint azt több ponton külön is kifejtettük, a blokklánc (BC)-technológia az utóbbi idők egyik legnagyobb kihívása az állami szuverenitás szempontjából. A pénzkibocsátás eddig az államok megkérdőjelezhetetlen főhatalmi jogosítványainak körébe tartozott. A BC-technológián alapuló kriptopénz megtöri ezt az állami monopóliumot.

Érdemes ezt a kérdést két részre bontani: online és offline műveletekre. Az interneten zajló kereskedelmi tevékenység erősen dematerializált jellegéből adódóan az internetes tranzakciók esetén nehezen lesz kontrollálható a kriptopénz használata az államok számára. Gyakorlatilag az állampolgárok önkéntes jogkövető magatartásának erősítése az államok egyetlen lehetősége ezen a területen. Az offline világban viszont az állam nagy autoritással rendelkezik a kriptopénz használatának tudomásulvételét illetően.

A BC-technológia ugyanakkor az államok szempontjából is megnyit új, a szuverenitást erősítő lehetőségeket. Az államok is bocsájthatnak ki kriptopénzeket, melyek a BC-technológia sajátosságaiból adódóan lehetővé teszik a felhasználás nyomon követését és ellenőrzését. A kriptopénzben kifizetett szociális segélyek tényleges célszerű felhasználását például pontosan lehetne követni, de ez értelemszerűen jogállami kérdéseket is felvetne.

A BC-technológia ugyanakkor messze túlmutat a kriptopénz lehetőségein, és olyan új állami szolgáltatások megvalósítását teszi lehetővé, amelyek tovább erősíthetik az állampolgárok és az állam bizalmi viszonyát. A BC technológia állami elfogadása és támogatása forradalmasíthatja az állampolgár és országa viszonyát, ugyanis a demokratikus véleménynyilvánítás (népszavazás, választás stb.) ezzel a titkosított, egyesek által megbízhatónak tekintett eszközzel gyökeresen új alapra helyezhető. Nyilvánvaló, hogy ma még gyenge ehhez az ilyen típusú technológiákba vetett közbizalom. Egy másik lehetséges felhasználási terület, hogy e technológia révén az állampolgárok és szervezetek közti szerződéses viszonyok állam általi támogatása is új erőforrásokat kaphat, elsősorban az adatok nyilvántartása, illetve az azokhoz való hozzáférés területén.

Ezt a lehetőséget néhány állam már fel is ismerte, így például Németország 2019 szeptemberében egy új, blokklánc-technológiákkal kapcsolatos állami stratégiát is elfogadott[38]. Ebben a dokumentumban egyes állami kompetenciák ezen új technológia területén történő felépítését olyan eszközként mutatják be, mely által Németország és Európa digitális szuverenitása is megerősödhet. A német kormány azt is elhatározta, hogy aktív szerepet fognak vállalni az Európai Blokklánc Szolgáltatási Infrastruktúra felépítésében, és fontos célként határozták meg, hogy a vállalkozások számára egy megbízható alapinfrastruktúrát biztosítsanak a jövőben. Ugyanakkor a német vezetés azt is világossá tette a stratégia elfogadása kapcsán, hogy nem adják ki kezükből a szuverén pénzkibocsátás jogát.

2019 júliusában az Európai Parlament is elfogadott egy blokkláncokról szóló jelentést. A jelentés elsősorban a blokkláncok és a GDPR nehézkes összeegyeztethetőségét állapította meg, miközben a szuverenitás kapcsán elsősorban az adatszuverenitás kérdésére koncentrál.[39] Az Európai Unióban ugyanakkor továbbra is jelentős különbségek állnak fenn a blokkláncokhoz való tagállami hozzáállás területén. Miközben Észtországban már az érzékenynek számító egészségügyi adatokat is blokkláncok révén őrzik meg, a déli tagországok és Franciaország csak most döntött a technológia fokozottabb alkalmazásáról.

Az európai közvéleményt eközben élénken foglalkoztatja a kriptovaluták kérdése. A németek határozottan elutasító álláspontjára ezen új pénzügyi eszközök kapcsán fentebb már utaltunk, ők elsősorban egy közös uniós szabályozásban és egy együttes közösségi fellépésben látják a megoldást.  A francia gazdasági miniszter, Bruno Le Maire 2019 októberében kifejezetten és hangsúlyosan az állami szuverenitásra, valamint a demokráciára és az állampolgári döntés jogára hivatkozva utasította el a Facebook Libra nevű kriptovalutájának alkalmazhatóságát.

 A tagállami elképzelések viszont ezen a területen is sokszínűek, ezt bizonyítja az is, hogy Észtország 2017-ben estcoin néven egy saját nemzeti kriptovaluta kibocsátásáról döntött. Ugyanakkor az Európai Unió – az eurózóna egységének sérthetetlenségével érvelő – nyomására az észtek 2018 júniusában kénytelenek voltak elállni azon terveiktől, amellyel minden állampolgáruk számára megnyitották volna ezen rivális valuta használatának jogát. Az estcoin így egyelőre csak a sajátos észt „e-állampolgársági” csomag része maradt, egy olyan ösztönző, amellyel az Észtországban befektető külföldiek visszakaphatják beruházásaik egy részét.

Egy hasonló nemzeti kriptovaluta bevezetése ugyanakkor nemcsak az észteknek jutott eszébe. Pár éve hasonló híreket lehetett hallani Oroszországból, de a szakirodalomban több helyen is felmerült a globális valutának számító dollár kriptovaluta megfelelőjének, azaz a fedcoinnak a bevezetése is. Az elmúlt években a Bitcoin elsősorban meggyengült szuverenitású, hiperinflációval vagy egyéb gazdasági-politikai problémákkal küzdő országokban, így például Argentinában, Szudánban vagy Zimbabwében tett szert nagyobb népszerűségre, relatív megbízhatósága és a központi kormány „háta mögötti” utalások lehetősége miatt. Ez a tény indirekt módon viszont arra is bizonyíték, hogy az állam meggyengülése nélkül a kriptovalutáknak egyelőre rosszak az esélyei a nemzeti valuták leváltására. Ennek oka pedig többek szerint a „meghekkelhetőségükben”, a pénzmosási akciók elterjedtségében, egyes kriptovaluták volatilitásában, valamint a relatíve drága tranzakciós költségeikben keresendő.

[1] Internetes elérhetőség bitcoin.org/files/bitcoin-paper/bitcoin_hu.pdf

[2] A témáról szóló cikkek, írások kriptovalutaként, kriptodevizaként, vagy kripto eszközként egyaránt hivatkoznak a bitcoin-ra. Jelen írásban a kriptodeviza kifejezést használjuk.

[3] Altcoin jelentése: a kifejezés az „alternativ to Bitcoin” rövidített alakja és a bitcoin-on kívüli bármilyen egyéb digitális pénzt jelöli.

Forrás: whatis.techtarget.com/definition/altcoin

[4] Protokoll: Az a gépi kommunikáció, amellyel a hálózat különböző elemei kommunikálnak egymással.

[5] https://www.bitcoinsuisse.com/outlook/bitcoin-in-2020-halving-the-block-reward/

[6] en.bitcoin.it/wiki/Controlled_supply

[7] beincrypto.com/bitcoin-hash-rate-back-to-90-eh-s/

[8] buybitcoinworldwide.com/mining/pools/

[9] Forrás: economist.com/the-economist-explains/2018/07/09/why-bitcoin-uses-so-much-energy

[10] Forrás: digiconomist.net/bitcoin-energy-consumption

[11] Forrás: portfolio.hu/uzlet/20190111/minden-korabbinal-tobb-aram-fogyott-magyarorszagon-2018-ban-310247

[12] Forrás

[13] Forrás: coinmarketcap.com/

[14] fintechzone.hu/itt-az-elso-tozsdefelugyelet-altal-jovahagyott-tokenkibocsatas/

[15] asiablockchainreview.com/blockchain-governing-the-government/

[16] weforum.org/agenda/2018/06/three-ways-blockchain-change-refugees-lives/

[17] skemman.is/bitstream/1946/31161/1/Research-Paper-BBEVS.pdf

[18] maersk.com/news/articles/2019/07/02/hapag-lloyd-and-ocean-network-express-join-tradelens

[19] bitcoinbazis.hu/migros-te-food-elelmiszer-nyomonkovethetoseg/

[20] dla.mil/AboutDLA/News/NewsArticleView/Article/1720207/troop-support-event-poses-question-how-and-where-can-blockchain-help/

[21] Okos szerződés: olyan blokkláncra épülő mini algoritmus, mely bizonyos feltételek teljesülése esetén végrehajt egy következményt.

[22] politiquesdigitals.gencat.cat/en/detalls/Noticia/Catalonia-launches-first-country-wide-Blockchain-Strategy-boosting-its-implementation-in-public-services

[23] joinup.ec.europa.eu/sites/default/files/document/2019-04/JRC115049%20blockchain%20for%20digital%20government.pdf

[24] Fordítás: Blokklánc a digitális kormányzás számára (ford.: a szerző)

[25] Lásd bővebben: Niall Ferguson: A tér és a torony – Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért. Scolar Kiadó, Budapest, 2019.

[26] Amikor még nem léteztek pontos műszerek az oxigén szint mérésére, a szénbányászok egy kanári madarat vittek le magukkal a bányába, mivel az jóval érzékenyebb az oxigénhiányra, mint az ember. A madár alapvetően folyamatosan csivitel, énekel, ha azonban az oxigénszint alacsonyabb, akkor elhallgat, így a bányászok azonnal tudták, hogy vészhelyzet van, cselekedni kell.

[27] Forrás: parlament.hu/irom41/06066/06066.pdf

[28] Forrás: coinmarketcap.com/ 2019.október 10-i adatai alapján.

[29] Ryan L. Frebowitz: Criptocurrency and State Sovereignty (Thesis, June 2018). Internetes elérhetőség: https://www.hsdl.org/?view&did=814716 (16. oldal)

[30] Matt Hougan: How Bitcoin is taxed. Forbes. 2019.06.11. https://www.forbes.com/sites/matthougan/2019/06/11/how-bitcoin-is-taxed/#166013ea6da5

[31] Cameron Coouper: Bitcoin taxation: a global challenge for tax authorities. In The Black. 2018.04.01. https://www.intheblack.com/articles/2018/04/01/taxation-bitcoin-global-challenge

[32] ibm.com/downloads/cas/2EXR2XYP

[33] eublockchainforum.eu

[34] memri.org/reports/coming-storm-%E2%80%93-terrorists-using-cryptocurrency

[35] tokenpost.com/ISIS-and-other-terrorist-groups-prefer-Telegram-to-raise-funds-via-cryptocurrencies-MEMRI-3233

[36] Ryan L. Frebowitz: Criptocurrency and State Sovereignty (Thesis, June 2018). Internetes elérhetőség: https://www.hsdl.org/?view&did=814716 (5-6. oldal)

[37] i.m. 38-39. oldal

[38] A Német Szövetségi Kormány blokklánc-stratégiájának internetes elérhetősége: https://www.bmwi.de/Redaktion/DE/Publikationen/Digitale-Welt/blockchain-strategie.pdf?__blob=publicationFile&v=10

[39] A jelentés angol szövegét lásd

Irodalomjegyzék:

  1. arxiv.org/pdf/1902.07549.pdf
  2. bbc.com/news/uk-42362500
  3. bellingcat.com/news/2019/08/09/the-evolution-of-bitcoin-in-terrorist-financing/
  4. binance.com/en/blog/384277057598234624/Binance-Research-Telegram-Open-Network-Can-Open-New-Blockchain-Era-If-It-Launches-On-Time
  5. bitcoin.org/bitcoin.pdf
  6. bitcoinblockhalf.com/
  7. bitcoinexchangeguide.com/sp-global-platts-oil-storage-data-blockchain-platform-in-uae/
  8. bitnodes.earn.com/?fref=gc
  9. blockchain.com/en/pools?timespan=4days
  10. blockspectator.com/how-blockchain-can-impact-the-gambling-industry/
  11. bsstudio.hu/video/schonherz-meetup-2018-tavasz-blockchain-alapfogalmak-es-rovid-korkep
  12. btc.com/stats/pool?pool_mode=day
  13. https://btcmanager.com/estonias-estcoin-ico-plan-is-now-less-ambitious-following-eu-pressure/?q=/estonias-estcoin-ico-plan-is-now-less-ambitious-following-eu-pressure/&q=/estonias-estcoin-ico-plan-is-now-less-ambitious-following-eu-pressure/&utm_source=onesignal&utm_medium=push&fbclid=IwAR1ymPFsDkf70UJHO6v7qPtCrnLVvzgEJGjzbZN_-1oQQzOVVGzJb0l3yfE
  14. businessinsider.com/russia-submarine-losharik-undersea-cables-media-speculation-2019-7
  15. businessinsider.com/r-us-concerned-by-russian-operations-near-undersea-cables-ny-times-2015-10?IR=T
  16. buybitcoinworldwide.com/mining/pools/
  17. https://calhoun.nps.edu/bitstream/handle/10945/59663/18Jun_Frebowitz_Ryan.pdf?sequence=1&isAllowed=y
  18. cep.lse.ac.uk/pubs/download/dp1490.pdf
  19. chrispacia.wordpress.com/2013/09/02/bitcoin-mining-explained-like-youre-five-part-2-mechanics/
  20. cryptocurrencyfacts.com/what-are-digital-assets-and-crypto-assets/
  21. cryptovest.com/news/cryptocurrency-helping-spread-sexual-child-abuse-in-the-philippines/
  22. cink.hu/minden-amit-a-bitcoinrol-tudni-akartal-vegre-magyaru-1496299391
  23. coinmarketcap.com/
  24. https://computerwelt.at/news/warum-der-bitcoin-scheitern-wird/
  25. deloitte.com/hu/hu/pages/deloitterol/articles/bitcoin-adozas.html
  26. digitalcash.hu/2017/12/14/mi-adja-bitcoin-erteket/
  27. digitalisan.hu/2018/11/15/a-blockchain-felhasznalasi-lehetosegei/
  28. elemzeskozpont.hu/mit-kell-tudni-blockchain-blokklanc-technologiarol-mielott
  29. elemzeskozpont.hu/mitol-fugg-bitcoin-arfolyama-elorejelzese
  30. https://euobserver.com/science/145995
  31. fintechradar.hu/befektetes/0815/btc-wiki/
  32. fintechzone.hu/mi-adja-a-bitcoin-erteket/
  33. https://www.ft.com/content/bf2f588e-ef63-11e9-a55a-30afa498db1b
  34. hackernoon.com/bitcoin-vs-bitcoin-cash-whats-the-difference-7bd9fefd8aec
  35. hackernoon.com/blockchain-in-healthcare-opportunities-challenges-and-applications-d6b286da6e1f
  36. ihodl.com/infographics/2018-05-21/chart-day-map-10-253-bitcoin-active-nodes-around-world/
  37. kriptoakademia.com/2019/06/04/mi-tortenik-miutan-kibanyasztuk-az-osszes-bitcoint
  38. kryptographe.com/top-5-blockchain-based-online-gambling-platforms/
  39. europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2019/634445/EPRS_STU(2019)634445_EN.pdf
  40. investopedia.com/tech/bitcoin-vs-bitcoin-cash-whats-difference/
  41. khanacademy.org/economics-finance-domain/core-finance/money-and-banking/bitcoin/v/bitcoin-overview
  42. kozszov.org.hu/dokumentumok/UMK_2017/3/06_Blockchain_kozigazgatasban.pdf
  43. kozszov.org.hu/dokumentumok/UMK_2017/4/06_Blockchain_filozofiaja.pdf
  44. lawfareblog.com/evaluating-russian-threat-undersea-cables
  45. mckinsey.com/industries/technology-media-and-telecommunications/our-insights/how-blockchains-could-change-the-world
  46. medium.com/digit%C3%A1lis-szociol%C3%B3gia-kutat%C3%B3k%C3%B6zpont/a-bitcoin-illetve-a-blockchain-m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9se-7d75e1c5ed0e
  47. nagypolitika.hu/2016/06/12/bitcoin-a-digitalis-penz-arany-vagy-mi-is-valojaban-kerdojelek-a-penzugyi-onrendelkezes-sugarutjan/
  48. newsweek.com/will-russia-cut-underwater-internet-cables-military-leaders-warn-suspicious-868695
  49. oanda.com/currency/converter/
  50. oecd-ilibrary.org/docserver/3c32c429-en.pdf?expires=1572283742&id=id&accname=guest&checksum=18D74746CDC7BFFCBC53C6640F342D7E
  51. offshore-technology.com/digital-disruption/adnoc-blockchain-for-oil-and-gas/
  52. tatk.elte.hu/dstore/document/98/bitcoin_digiszoc.pdf
  53. techterms.com/definition/p2p
  54. themerkle.com/a-severed-undersea-internet-cable-can-bring-bitcoin-to-its-knees/
  55. virtualis.cash/blokklanc/
  56. portfolio.hu/uzlet/20180313/nagyobbat-szolhatnak-az-okosszerzodesek-mint-maga-a-bitcoin-279235
  57. pwc.co.uk/issues/futuretax/assets/documents/how-blockchain-could-improve-the-tax-system.pdf
  58. sitepoint.com/bitcoin-nodes-mining-validation/
  59. tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0046_informatikai_biztonsag_es_kriptografia/ch09.html#id506325
  60. vox.com/2019/6/18/18642645/bitcoin-energy-price-renewable-china
  61. washingtonpost.com/world/europe/russian-submarines-are-prowling-around-vital-undersea-cables-its-making-nato-nervous/2017/12/22/d4c1f3da-e5d0-11e7-927a-e72eac1e73b6_story.html
  62. xorbin.com/tools/sha256-hash-calculator
  63. youtube.com/watch?v=l9aOAqeQK2o
  64. oanda.com/currency/converter/
  65. deloitte.com/hu/hu/pages/deloitterol/articles/bitcoin-adozas.html