Alapjogokért Központ

VILÁGFIGYELŐ #36

"Túl a konzervativizmuson?"

„Az amerikai konzervativizmust eltiporja a történelem, miközben az mást sem tesz, mint azt kiabálja: ’Állj!’” – írja a neves konzervatív gondolkodó, David Azzerad kritikus hangvételű cikkében. A szerző szerint a modern amerikai konzervativizmus naiv és üres frázisokkal próbálja fenntartani a tábor optimizmusát, de ugyanakkor kárt is okoz Amerikának, amikor végtelen háborúkba bonyolódik, dogmatikusan ragaszkodik a szabadkereskedelem elvéhez, és fenntartja értelmetlen szövetségeit. A modern amerikai konzervativizmus akkor mutatja legszánalmasabb arcát, amikor nem mer szembeszállni a baloldal hegemonizáló törekvéseivel. Persze nem mindenki ilyen az amerikai jobboldalon, de a fősodor nem ad teret annak, hogy a független gondolkodók kibontakozzanak.

  • Azzerad szerint a mai konzervatívok már nem tudják megszólítani az amerikaiak, különösen a fiatalok túlnyomó többségét. A konzervatív mozgalomnak újra kell értelmeznie önmagát, vagy ha erre nem hajlandó, sorvadjon el és szülessen meg egy új jobboldal.
  • Az új jobboldalnak fel kell ismernie, hogy a modern, progresszív, politikailag korrekt Amerikában szinte semmi sincs, ami megóvásra érdemes. Az amerikai hazafiak már nem érzik otthon magukat saját hazájukban, ahol mindenkitől elvárják a progresszivizmus dogmáiba vetett kvázi-vallásos hitet. Az új jobboldalnak fel kell vennie a harcot a baloldallal, meg kell értenie és élnie kell a hatalommal, új intézményeket kell létrehozni, melyek a mozgalmat szolgálják és lerombolni azokat, melyek a baloldal szekértolói. Különösen az egyetemeket kell megzabolázni.
  • El kell fogadnia azt, hogy a „kis állam” mindörökre odaveszett. Az új jobboldalnak – átvéve a baloldal eszközeit – tudnia kell élni az államapparátus adta lehetőségekkel: a jogállam keretein belül jutalmaznia kell szövetségeseit és büntetni ellenfeleit. Az új jobboldal konzervativizmusa a nemzetekről és határokról, a polgárokról és családokról kell, hogy szóljon.
  • Szembe kell néznie korunk legnagyobb kihívásaival: a migrációval, a demográfiai problémákkal, a neoliberalizmus és az identitáspolitika kettős átkával, a beteges fehér önmarcangolással, a politikai elit öntörvényűségével és a férfiakat elnőiesítő oktatási rendszerrel.
  • Mivel mindezt a teljes társadalmi és politikai fősodor ellenében kell megvalósítania, a feladat gigászi. De Azzerad úgy véli, ha nem vágnak bele és nem viszik sikerre az ügyet, akkor a hazafias amerikaiak másodrangú állampolgárokká válnak saját, hanyatló hazájukban.
  • Azzerad dühe tapintható. Egyértelműen úgy érzi, hogy az amerikai jobboldal a totális vereséggel néz szembe, és ezért ő a fősodorba tartozó, mérsékelt konzervatívokat hibáztatja. A megoldást a baloldal elleni nyílt, energikus harcban látja és egy olyan politikai programban, ami kísértetiesen emlékeztet a magyar konzervatív felfogásra.