Alapjogokért Központ

A július 17. és 21. közötti uniós csúcs döntése a 2021-2027 közötti
többéves pénzügyi keretről és az Európai Helyreállítási Tervről

 

Rekordhosszúságú vitákat követően sikerült megállapodást elérnie az állam- és kormányfőknek a következő hétéves költségvetésről és a Következő Generáció EU helyreállítási alapról. A Magyarország és Lengyelország által kiharcolt eredmények nem csak pénzügyi, de politikai szempontból is jelentősek. A két ország elhárította, hogy teret engedjenek újabb politikai zsarolásoknak, amelyeknek a migrációs válság kezdete óta tanúi lehettünk. Magyarország végig következetesen érvényesítette prioritásait: az azonos fejlettségű országoknak azonos mennyiségű forrás járjon, mindeközben pedig végig szolidáris maradt a járvány által leginkább sújtott déli országokkal szemben. A megállapodás eredményeként a tervekhez képest mind a helyreállítási alap, mind a kohéziós források esetében nőtt a magyar részesedés, összesen 3 milliárd euróval. Kiemelt fontosságú, hogy kikerült a szövegből a jogállamisági kondicionalitás és a pénzügyi források azonnali összekapcsolása, illetve Angela Merkel német kancellár azt is jelezte, hogy törekedni fog arra, hogy még idén lezárásra kerüljön a Magyarországgal szemben az Európai Parlament által erőltetett hetes cikk szerinti eljárás.


Külön említést érdemel Mark Rutte holland miniszterelnök, aki a személyeskedést sem kerülve támadta Magyarországot és Olaszországot. Rutte, bár a migrációs válság alatt előszeretettel hangoztatta az európai szolidaritás fontosságát, ezúttal az uniós érdekekkel teljesen ellentétes pozíciót foglalt el: célja deklaráltan annyi volt, hogy Hollandia minél kevesebbet fizessen a közös kasszába.