Alapjogokért Központ

KÖZELEDÉS AZ UNIÓS MIGRÁCIÓS POLITIKA TERÉN VAGY MÉLYÜLŐ TAGÁLLAMI TÖRÉSVONALAK?

Elemzés az Európai Bizottság új migrációs csomagjáról

2020. szeptember 23-án mutatta be az Európai Bizottság az új migrációs csomagját. Üdvözlendő, hogy a javaslat öt év után végre nagyobb hangsúlyt helyez a külső határok védelmére, valamint a származási- és tranzitországokkal való együttműködésre. Bár hivatalosan megszűnne a kötelező befogadás intézménye, a kvótákra épülő szétosztás gyakorlatilag az új szabályozás alapján is elkerülhetetlen lenne.

Válsághelyzet esetén a tagállamok többféle módon is kivehetnék részüket a szolidaritásból: dönthetnek, hogy a bajba jutott tagállamtól befogadnak migránsokat, vagy vállalják, hogy az ott tartózkodó illegális migránsokat visszaküldik a származási országukba. A racionálisan hangzó javaslat, azonban számos buktatót tartalmaz. Ha ugyanis a visszaküldést választó tagállamnak nem sikerül 4 hónap alatt levezényelni a műveletet, úgy életbe lép a kötelező befogadás.

Az Európai Unió visszaküldési politikája nem hatékony: az összes illegális migráns összesen 36 százalékát sikerült származási országába visszaküldeni 2018-ban. Ennek következtében kialakulhat az a helyzet, hogy amennyiben a szolidaritást vállaló tagállamnak nem sikerül adott időn belül visszaküldeni a kiutasítandó migránst, azt be kell fogadnia. Ez azt eredményezné, hogy azoknak az országoknak, akik nemzeti, ideológiai és társadalompolitikai megfontolásaikra tekintettel egyáltalán nem kívánnak migránsokat befogadni, bizonyos esetekben – az uniós politika sikertelensége miatt – végül olyan migránsokat kellene átvenniük, akik nem is jogosultak az Unió területén tartózkodni.

A Bizottság tehát újfent a szétosztás logikáját helyezi előtérbe, ahelyett, hogy arra összpontosítana, hogy be se engedje azokat, akik nem jogosultak az EU területén történő tartózkodásra. Az intézmény a külső határok védelmére bár nagyobb hangsúlyt fektet, mint eddig, ennek az intézkedésnek sem az van a középpontjában, hogy megakadályozzák az illetéktelenek belépését, hanem az, hogy rendezettebb keretek között kerülhessen aztán sor a szétosztásra és visszaküldésre. Az Európai Bizottságnak azon célkitűzése továbbá, hogy a legális útvonalak megerősítse újra csak azt vetíti előre, hogy újabb migránsokat hozzon az EU-ba. Ehelyett inkább azt kellene előtérbe helyeznie, hogy a schengeni térség újra teljesen működőképes legyen, tekintettel arra, hogy az uniós polgárok szabadságainak biztosítása prioritást kell, hogy élvezzen.