Alapjogokért Központ

VILÁGFIGYELŐ #50

„Mennyire megbízhatóak a globális sajtószabadság-indexek?”

„A sajtószabadság nem egy abszolút, tudományos módszerekkel mérhető kritérium” – szögezi le Mark Pearson a Journlaw oldalán megjelent cikkében. Írásában két olyan szervezet jelentéseinek módszertanát vizsgálja, amelyeknek sajtószabadság-indexeire előszeretettel hivatkoznak világszerte: ezek a Riporterek Határok Nélkül és a Freedom House. Megjegyzi, hogy még nemzetközi jogi dokumentumok is azt bizonyítják, hogy a sajtószabadság nem abszolút szabadság, azt ugyanis szükséges és arányos mértékben korlátozhatják a jogszabályok.

  • A Riporterek Határok Nélkül 2002 óta teszi közzé jelentését az országok sajtószabadság-helyzetéről. Módszertanuk szerint már a kezdetektől az újságírók elleni fizikai és jogi támadásokra helyezték a hangsúlyt, azonban 2013-ban megváltoztatták a metodológiájukat arra koncentrálva, hogy az adott államban hány médiamunkást öltek meg, börtönöztek be, támadtak meg vagy tartóztattak le, illetve hát sajtóorgánumot cenzúráztak. Ezt a faktort pedig súlyozottan vették figyelembe olyan más kritériumok mellett, mint a pluralizmus, a média függetlensége, átláthatóság stb. Az általuk a kiértékeléshez használt algoritmus egy kvalitatív szempontú kutatáshoz kíván kvantitatív matematikai alátámasztást nyújtani, amely azonban problematikus.
  • Jóllehet mind a Freedom House, mind a Riporterek Határok Nélkül azt igyekszik bizonygatni, hogy függetlenül és szigorúan készítik jelentéseiket, mégis heves kritikákkal kell szembenézniük. Az egyik ilyen bírálat az, hogy a szervezetek megelégszenek azzal is, ha egy országból csak 3-4 kérdőívet küldenek vissza, ugyanabból a célcsoportból. Nem meglepő, hogy jelentéseik kísértetesen hasonlítanak egymásra, hiszen a sajtószabadságról alkotott fogalmuk, célcsoportjuk és módszertanuk szinte teljesen megegyező.
  • Pearson kifejti, miért nem lehet ezeket az indexeket tudományos kutatás eredményeinek tekinteni: túl sok változó van bennük, és szakértői értékelést tartalmazó véleményeket vesznek alapul az országok összehasonlításánál. Ha például teljes mértékben kvantitatív lenne a kutatásuk, akkor a világ legnépesebb országainál torzítanának is, hiszen önmagában az, hogy több újságíró és médiamunkás van ezekben az államokban, felnagyítaná annak a statisztikai lehetőségét, hogy velük szemben támadásokat vagy jogsértéseket követnek el.