Alapjogokért Központ

VILÁGFIGYELŐ #56

„Lehull a lepel az Antifaról”

„Az Antifa növekvő veszélyt jelent az amerikai életmódra és a polgárok Alkotmányban biztosított elidegeníthetetlen jogaira” – idézi Kyle Shidelert a Frontpage Magazine hasábjain megjelent cikkében Mark Tapson, a David Horowitz Freedom Center munkatársa. Az írásban összefoglalja és bemutatja a Shideler szerkesztésében megjelent új könyvet, melynek címe „Az Antifa leleplezése: öt szempont egy növekvő veszélyről”. A mű öt szerző írásait tartalmazza a radikális szervezet eredetéről, természetéről, taktikáiról és céljairól, melyekből Tapson a legfontosabb gondolatokat szemlézte. Tőle idézünk:

  • A kötet szerkesztője, Kyle Shideler jegyzi az első írást, aki szerint az Antifa egyértelműen terrorista szervezet, hiszen „azzal a szándékkal támadnak rá tüntetőkre, politikai rendezvényeken résztvevőkre és újságírókra, hogy megfélemlítsék őket”. A mozgalom célja, hogy erőszak alkalmazásával terrorizálja bele a lakosságot a politikai inaktivitásba és hallgatásba. Az Antifa nem újkeletű mozgalom, hanem a szovjetek irányította Német Kommunista Párt által 1932-ben létrehozott Antifasiszta Akció szervezet reinkarnációja, melyet az 1960-as és 1970-es években élesztettek fel az európai kommunisták és gerillák.
  • A második iromány szerzője Gabriel Nadales, aki Antifa aktivistából lett konzervatív, így jól ismeri a szervezet működését. Mint írja, valaki „addig nem lehet igazán tagja az Antifa mozgalomnak, míg nem kezd tevőlegesen és erőszakkal küzdeni a fasizmus ellen”. Rámutat, hogy az Antifa nem valami mellett áll ki, hanem valami ellen, ez pedig bármi lehet, amit önkényesen fasisztának titulálnak. Soha nem arról szólt, hogy egy elnyomó ideológia ellen harcoljanak, hanem arról, hogy elpusztítsák a kapitalizmust és a helyén létrehozzák a kommunizmust.
  • A következő írás az Antifa taktikáit mutatja be, Erin Smith észak-kaliforniai republikánus aktivista tollából. Szerinte a szélsőséges mozgalom tagjait nem az érdekli, hogy megnyerjenek egy vitát, vagy elérjenek egy jogalkotási célt, hanem a politikai ellenfeleik ellehetetlenítése vezérli őket. A másik célkitűzésük, hogy az ellenoldalt provokálva eltúlzott, erőszakos reakciókat váltsanak ki, melyeket aztán felhasználhatnak propaganda célokra. A baloldali médiának hála pedig az Antifa „szinte megkérdőjelezhetetlenül jelentheti ki egy jobbra hajló ellenzékről, hogy szó szerint nácik”.
  • Matthew Vadum oknyomozó újságíró annak járt utána, hogy kik finanszírozzák az Antifát. Mint arra az írásában rámutat, kevés információ áll rendelkezésre ebben a tekintetben. Annyit lehet tudni, hogy bevételük egy részét közösségi adománygyűjtésekből szerzik meg, a többit pedig közvetett módon kapják támogatóiktól, akik között ott van Soros György is.
  • Végül J. Michael Waller járja körül írásában az Antifa mozgalom nemzetközi vetületeit. Szerinte a radikális „antifasiszták” olyan szervezetektől lesték el taktikáikat, mint az Intifadát hirdető palesztin szélsőséges csoportok, a Muszlim Testvériség, a törökök által támogatott dzsihadisták, és más iszlamista szervezetek. Kimondja továbbá, hogy az Antifa ideológiailag az anarchizmus és a marxizmus hibridjének tekinthető.