Alapjogokért Központ

Elemzés a választási rendszert érintő törvénymódosításról

Az Országgyűlés kedden megszavazta azt a kormány által november 10-én benyújtott törvényjavaslatot, melynek elsődleges célkitűzése a „törpepártoknak” – vagy ahogy a köznyelv hívja őket, kamupártoknak – a hatékonyabb kiszűrése a következő, 2022-es országgyűlési választásoktól kezdődően. A minősített többséget igénylő módosítást 134 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a Ház. Ennek alapján a következő választáson az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség országos lista állításához, vagyis az új kitétel szerint 2022-től valóban csak az érdemi támogatottsággal rendelkező pártok mérettethetik majd meg magukat. A módosítás emellett érdemben nem befolyásolja az ellenzéki pártok listaállítását, köztük a Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldalét sem, ugyanis az ellenzéki pártok többes listaállítása továbbra is adott. A baloldali pártok továbbá az összefogásról már a törvényjavaslat benyújtása előtt döntöttek, tehát a módosítás semmilyen hátrányt nem jelent majd számukra.

A törvénymódosítás lényegi pontjai a következők:

  • A 2022-es országgyűlési választáson országos listát az a párt állíthat majd, amely – legalább 14 megyében és a fővárosban – minimum 71 választókerületben önállóan jelöltet indított. Mindez azt is jelenti, hogy amíg 2014-ben és 2018-ban legalább 13 500 érvényes ajánlást kellett összegyűjteni 27 jelölt indításához, addig ez a szám 2022-ben legalább 35 500-ra emelkedik, 71 jelölt indítása esetén.

  • A törvénymódosítás célja a „törpepártok” jogellenes haszonszerzésre irányuló tevékenységének ellehetetlenítése oly módon, hogy a demokratikus választási verseny ne sérüljön. Az ajánlási rendszer (pl. a többes ajánlás megszűntetése) módosítása ez utóbbit egyértelműen korlátozta volna.

  • A kamupártok létezése sem a kormánypárti, sem az ellenzéki politikusok érdekeit nem szolgálja, ugyanis a kamupártok demokratikus működést érintő és költségvetési károkat is okoznak. Nem csak növelik az elveszett szavazatok számát, de visszaélnek a választópolgárok bizalmával, és a központi költségvetési pénzeket saját érdekeik mentén, törvénytelen módon használják fel.

  • Az ellenzéki pártok többes listaállítása továbbra is adott, de az érintettek szerint eddig sem volt kérdéses, hogy a közös listaállítás megvalósul. Az összefogásra készülő pártok továbbra is annyi listát állíthatnak, amennyit szeretnének. Két ellenzéki lista esetén 36 olyan egyéni választókerület lenne, ahol nem egy, hanem két jelöltjük indul. A választási rendszer egyes elemeit érintő módosítás kapcsán megfogalmazott, az ellenzéki összefogás ellehetetlenítéséről szóló kritikák tehát megalapozatlanok.

  • A választásról szóló törvények módosítására a választásokat megelőző évig van törvényi lehetőség. Emellett a módosításról szóló vita biztosított, hiszen a törvényhozás jelenleg is ülésezik.

  • A 2014-es és 2018-as országgyűlési választások eltérő képet festettek a kamupártok szavazatszerzési sikerességét illetően, emiatt hiba lett volna már hat évvel ezelőtt, ad hoc módon változtatni a választási rendszer egyes elemein. Az új szabályozás több garanciát biztosít a kamupárt-jelenség visszaszorítására a korábbinál.