Alapjogokért Központ

DEMOKRÁCIAVÉDELEM VAGY LIBERÁLIS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS?

A szovjet idők népi demokráciákat oltalmazó politikája után itt van az európai demokráciákat védő intézkedéscsomag

Készen van a terv Brüsszelben a tagállamok választási rendszereinek és a választások lebonyolításának osztályozásáról, befolyásolásáról. A szeptemberi, hazánkkal szemben súlyosan elfogult jogállamisági jelentés és a migránsoknak politikai választójogot adni kívánó tervezet után egy héttel ismét a demokratikus részvétel ösztönzésének álcája mögé bújva kíván a Bizottság beleszólni a tagállamok belső ügyeibe. A demokráciavédő brüsszeli politikusok ezúttal a tagállami választásokba szeretnének beavatkozni. Az erről szóló, a magyar népet sértegető Vera Jourová által jegyzett terv december első napjaiban látott napvilágot.

Az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési terv nyilvánosságra hozatalával az Európai Bizottság egy újabb lépést kíván tenni a tagállami hatáskörök csorbítása, a tagállami kompetenciákba történő beavatkozás irányába. Az eddigi ilyen irányú, döntően szakpolitikai területen megvalósuló lépésekkel ellentétben azonban most a Bizottság egy politikailag sokkal érzékenyebb területen, a demokratikus választások lebonyolításához és intézményi kereteihez kapcsolódóan tenné mindezt.

A cselekvési tervből világossá válik, hogy a Bizottság számára a demokrácia csak és kizárólag „liberális demokrácia” lehet, minden, a brüsszelitől eltérő értelmezése a demokráciának, a demokratikus intézmények felépítésének csak helytelen lehet, ezért javítandó! Ezáltal teremt a Bizottság önmaga számára beavatkozási lehetőséget. A tervből egyértelművé válik, hogy a Bizottság akarja eldönteni, mi a demokratikus norma és mi nem.

A cselekvési terv összekapcsolja a demokrácia állapotának javítását, megőrzését a jogállamiság kérdésével. A dokumentum több ponton is a 2020 szeptemberében nyilvánosságra hozott tagállami jogállamisági jelentésekre támaszkodik, az azokban foglalt megállapítások szolgálnak alapjául a Bizottság tervezett lépéseinek.

A „fake news” elleni küzdelem jegyében a Bizottság ellenőrizné, minősítené a politikai hirdetéseket, azok tartalmát, a neki nem tetszőket akár be is tilthatná. A szólásszabadságra hivatkozva azonban a valós cél éppen a számára kellemetlen, kritikus politikai vélemények elnémítása. A tervezet szerint tehát a Bizottság döntené el, mi a hír és mi nem, mi a hiteles információ és mi nem.

A Bizottság a javaslatban azt is világossá tette, hogy politikai NGO-kat kíván támogatni mind a politikai kampányok finanszírozásának ellenőrzésére, mind a médiapluralizmus biztosítására. Készen áll tehát, hogy politikai NGO-kon keresztül közvetett finanszírozást nyújtson az általa tartalmilag kiegyensúlyozottnak, politikailag azonban „elnyomottnak” tartott liberális médiának. Ez konkrét példája egy adott tagállami választás folyamatába való közvetett beavatkozási szándéknak.

A Bizottság a „kiegyensúlyozott médiamegjelenés” jelszava alatt erőfeszítéseket kíván tenni az általa nem kiegyensúlyozottnak ítélt tagállamok esetében a médiaviszonyok megváltoztatására. Ennek részeként létre kíván hozni egy médiatulajdon-figyelő kezdeményezést és iránymutatásokat kíván kidolgozni a médiatulajdon átláthatóságára vonatkozóan. A Bizottság tehát az uniós polgárok pénzéből támogatni kívánja a neki kedves médiát a médiapluralizmus megteremtésének céljából. Emellett vizsgálnák az egyes médiavállalkozások tulajdoni viszonyait, a nekik nem tetszők ellen akár versenyjogi eljárást is indítanának.

A cselekvési terv szerint az abban foglaltakat legkésőbb a 2024-es európai parlamenti választásokra szeretné érvénybe léptetni a Bizottság. Figyelembe véve azonban a 2021-re felvázolt intenzív jogalkotási tervet, számolni kell azzal, hogy már a 2022-es magyarországi országgyűlési választásokat megelőzően a Bizottság lépéseket fog tenni az általa kívánatosnak tartott demokráciafelfogás és választási gyakorlatok megerősítése érdekében. Utóbbinak a veszélyét az is alátámasztja, hogy a cselekvési tervben az európai demokráciák vonatkozásában megfogalmazott veszélyek nagyon hasonlítanak azokra a kritikákra, amelyeknek az elmúlt időszakban a Bizottság és Vera Jourová Magyarországgal és Lengyelországgal szemben hangot adott.