Alapjogokért Központ

VILÁGFIGYELŐ #62

„Kellenek-e jogok az állatoknak?”

Filozófusok és egyéb állatok” címmel jelent meg Peter Godfrey-Smith, a Sydney-i Egyetem történelem és filozófia professzorának publicisztikája az Aeon nevű tudományos-filozófiai portálon. Cikke válasz Christine Korsgaard, a Harvard Egyetem professzorának írására, melyben arról értekezik, hogy milyen módon lehetne „emberi” bánásmódot nyújtani a házi- és haszonállatoknak. Napjainkban két olyan alapvető kérdés van, melyek kapcsán ez a gondolat felmerült: az ipari méretű állattenyésztés, és az állatokon végzett tudományos kutatások, kísérletek.

  • Korsgaard Immanuel Kant filozófiai munkájából indul ki, melyben Kant kifejti: „Cselekedj külsőleg úgy, hogy önkényed szabad gyakorlása valamennyi ember szabadságával együtt állhasson fenn, egy általános törvény szerint”. A harvardi professzor szerint ezt az alapvetést kell kiterjesztenünk az állatvilágra is, így „emberibb” életkörülményeket biztosítva nekik. Tehát az emberek szabadsága és érdekei csak addig terjedhessenek, amíg összeütközésbe nem kerülnek az állatok szabadságával, vagyis „jogaival”.
  • Kant – XVIII. századi filozófusként – nem foglalkozott az állatok jogaival és létük céljaival, ennek fényében gondolatait csak eszméi kiterjesztésével, fából vaskarika módra lehet a jelen kor felvetéseire értelmezni. Tekintve, hogy Kant alapvetése az, hogy az emberek logikusan felismerik, mi a jó számukra, és a többi ember ezt bizonyos szintig tiszteletben tartja, még bonyolultabb az analógia. Godfrey-Smith véleménye szerint – mihelyst ezt felismerjük – Korsgaard érvelésének lényege bukik meg azon egyszerű oknál fogva, hogy az állatok nem rendelkeznek átfogó értelemmel. Ezért nem képesek felismerni, mi számukra a jó.
  • Godfrey-Smith úgy véli, ismét azzal az esettel állunk szemben, mikor egy többszáz éves filozófiai irányzatra megpróbálják ráhúzni a XXI. századi elvadult liberalizmus téveszméit. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a cikk írója nem fogalmaz meg önálló antitézist, csupán rámutat arra, hogy Kant ezt még életében megtette. A német filozófus célja ugyanis az volt, hogy az emberek között tanúsított tiszteletet igazolja. Az állatok e tekintetben nem számítanak, ugyanis képtelenek oly módon döntéseket hozni, mint az emberek, és sohasem alkotnak olyan közösséget, melyekben elvárható lenne ezen elvek kölcsönös tiszteletben tartása.
  • Érdekes jelensége korunknak, hogy egyes gondolkodók több figyelmet szentelnek az állatok „jogainak” és jólétének, mint a születendő gyermekeknek. Kiváló példa erre, hogy pár héttel ezelőtt nagy vitát robbantott ki a hír, miszerint Németországban megtiltották a hímnemű kiscsirkék kivégzését, miközben az abortuszt továbbra is engedélyezik. Természetesen törekednünk kell arra, hogy minél jobban bánjunk az állatokkal, ugyanakkor ezt a józan ész talaján maradva kell tennünk, nem pedig az emberek szintjére emelve őket.