Alapjogokért Központ

BOLOND LYUKBÓL 2021/25

Hűséges olvasóink jól tudják már, hogy az érzékenyítésben nincs megállás. A Disney Park például ismét „mágikus lépéseket” tett azért, hogy mindenki befogadónak érezze Varázsbirodalmát, ezért az esti záróperformance-ra hívó megszólításából kizárta bevételét termelő közönségének jelentős részét: a nőket és férfiakat, fiúkat és lányokat. Ezek a megnevezések ugyanis kirekesztőek lehetnek. Ez aztán a bátor marketingstratégia!

A halmozottan hátrányos Lady Phyll és sorstársai amúgy is kihívásokkal és küzdelmekkel teli életét csak rontotta, hogy rájöttek: a Pride is kirekesztő! Ezért nem volt választásuk, az elnyomó fehér LMBTQ+ társadalom uralma ellen meg kellett szervezniük a UK Black Pride-ot. Így végre ők is a középpontban lehetnek!

A legnagyobb megnyugvást azonban az utazási dokumentumokban történt változás hozza. India, Pakisztán, Nepál és Hollandia után az Egyesült Államokban is lesz harmadik opció az útlevélen, ahol az utazni vágyók maguk jelölhetik be a születésitől eltérő nemüket. Az amerikaiaknak nem kell tovább szégyenkezniük, hogy nőnek és férfinek nézik őket.

Aggasztó kutatási eredmények láttak napvilágot: az Egyesült Államokban az emberek közel egyharmada erősen jobboldali tekintélyelvű, mely más nyugati országokénak a duplája! Az országot egyértelműen Trump fertőzte meg első kampányával, aki azóta is sok szimpatizánst tudhat maga mellett. Reméljük, hogy megfelelő médiaakcióval és aktivista-összefogással sikerül megakadályozni a teljes romlást.

Hűséges olvasóink jól ismerik már a National Geographic-tól származó tudományos gyöngyszemeket. Nem lenne teljes a hetünk, ha a szervezet nem fogalmazta volna meg ismét, mennyire rasszisták vagyunk – köszönjük, Geo! Éppen a tűzijáték az ugyanis, mely színesbőrű embertársaink egészségét jobban károsítja, mivel ők nagyobb arányban élnek városokban, ahol a légszennyezettség magasabb. Ez a felismerés megérne legalább egy rakétát azért, persze csak képletesen!

Eljött végre a nap, amikor már szüleik politikai nézetei miatt is kizárhatják a fiatalokat az iskolából! Az ohioi Columbus Akadémia ragaszkodik a kritikai fajelmélet bevezetéséhez, ami sok szülő nemtetszését váltotta ki. Az iskola, mint a toleráns progresszió egyik amerikai jelképe, levélben dorgálta meg a szülőket viselkedésükért, és közölte, hogy gyerekeik nem iratkozhatnak be a félévre. Ejnye, kedves szülők! Őket is vissza kellene ültetni a szamárpadba.

Heti gyűjtésünkben arról is olvashatnak, hogy még hathatósabban fog fellépni a Facebook a „szélsőségek” ellen, valamint arról is, hogy zoofília miért kevésbé erkölcstelen a húsevésnél.

Ezekről és sok más érdekességről is olvashatnak az Alapjogokért Központ rendhagyó sajtószemléjének aktuális számában.

Rajta hát!

A politikai korrektség sokak számára pusztán egy megmosolyogtató, sokszor önmaga paródiájába hajló jelenségnek tűnhet, ám valójában sokkal többről szól annál, mint hogy „migrációs hátterűnek” hívjuk-e a bevándorlókat, „melegnek” a homoszexuálisokat, a „választás szabadságának” az abortuszt vagy „romának” cigány honfitársainkat. Az efféle nyelvi leleményekben ugyanis valójában egy ideológia ölt testet, mely a „fejlett” társadalmakban mára az élet számos területén monopolhelyzetbe került, elnyomva a józan ész szaván alapuló évezredes igazságokat. A totális egyenlőségelvűsdi, a szélsőséges toleranciakultusz, a mondvacsinált kisebbségek nap nap után új elemmel bővülő végeláthatatlan sora, a teremtett nemek „genderekre” történő lecserélése mind-mind olyan, a politikai korrektséggel azonos tőről fakadó jelenség, amely normalitást kreál az abnormalitásból. Így lesz jóformán erény a bűnből, „jogtiprás” a bűnnel való szembeszállásból, az „élet teljességétől megfosztó korlátozás” a hit megtartásából. Mindez természetesen nem egyik pillanatról a másikra megy végbe: a társadalom érzékenyítése apró lépésekben történik, ezért sokan nem is érzékelik a folyamatot, csak azt veszik észre, hogy ma már nem abban a világban élnek, mint tegnap: hogy az igazság fölé emelkedik a hazugság, a valóság helyébe pedig az ideológia lép. Úgy gondoljuk, hogy a figyelemfelkeltés önmagában is fontos eszköz lehet a hagyományos értékeink megőrzése érdekében folytatott küzdelemben, ezért az Alapjogokért Központ hétről hétre összegyűjti a politikai korrektség és édestestvérei leglátványosabb ámokfutásait szerte a világból, hogy a Mandiner olvasói első kézből értesülhessenek a hírről: valóban csak az igazság tesz minket szabaddá.

Phyllis Akua Opoku-Gyimah, ismertebb nevén Lady Phyll, és társai azoknak alapították meg a UK Black Pride-ot, akiket „hagyományosan kirekesztettek a mindent elsöprően fehér Pride-narratívák”. Lady Phyll nemcsak meleg, hanem fekete és nő is egyben, így van mire büszkének lennie. E gondolatban az angliai Black Lesbians online közösségi hálózat tagjai is osztoznak vele. Így jött közös ötletükként az elsősorban fekete örökséggel rendelkező embereknek szervezett felvonulás ötlete az Egyesült Királyságban, mely a hozzá hasonlóan halmozottan hátrányos, tehát faji-etnikai és szexuális orientáció alapján is kisebbségnek mondható személyeket (pl. afrikai, ázsiai, közel-keleti, latin-amerikai és karibi LMBT+) helyezi a középpontba, s nem az elnyomó fehéreket. Ennek oka, hogy Phyll szerint a mainstream felvonulás nem volt reprezentatív a származás tekintetében, a feketék a „pálya szélére szorultak”, és csak mellékes szerephez jutottak; ezért kikéri közössége nevében, hogy ők is „épp oly fontosak, mint bárki más”! Ennek bizonyítására szervezik meg idén is a UK Black Pride-ot, mely ahelyett, hogy „ha csak egy délutánra is, de segíthetne elfelejteni, hogy mennyire feketeellenes világban élünk”, folyton emlékeztet rá.

Egyszer volt, hol nem volt, a floridai Disney World Varázsbirodalmában minden este – kivéve munkaszüneti napokon – elhangzott egy gépi felhívás a lenyűgöző mesebeli fények és lények kicsi szíveket megdobogtató táncáról, amelyet mindenki csak úgy ismer: a Boldogan éltek (míg meg nem…) show. Disney Parkok világszerte a „Jó estét, hölgyeim és uraim, fiúk és lányok, álmodozók minden korosztályból!” hosszas, ám kétség kívül kedves és mindenkire tekintettel lévő megszólítással terelték vendégeiket a birodalom főutcájára, hogy ott megtekinthessék a show-t. Nemrég azonban a vállalatnál úgy találták, hogy a nemekre való utalás ellentétes a Disney sokszínűségi és befogadási politikájával, ezért a parkok esti felhívását a szimpla „Jó estét, álmodozók minden korosztályból!”-ra korlátozzák. Valóban „mágikus lépéseket” tett a Disney azért, hogy minden vendége és alkalmazottja igazán befogadónak érezze létesítményeit, kivéve a nők és férfiak, fiúk és lányok. Gratulálunk!

Lauren Rowello, philadelphiai újságírónő és transz felesége tancélú kiruccanásként a Pride-ra vitte gyermekeit – biztosan zárva volt a Franklin Intézet –, ahol a „kink kultúra pillanatait” ismerhették meg testközelből. Bár merész húzás egy csoport ember perverz, fetisiszta és szado-mazo szokását kultúraként definiálni, naná, hogy a kisgyerekeknek ez „értékes információval szolgál a biztonságos szexről”. Ideje korán meg kell tanulniuk a „kultúra nyelvét” a „határok felállításáról, a biztonsági szavakról és jelekről”. Így történt ez Rowello általános iskoláskorú gyermekeivel is, akik – szégyen ide vagy oda – ezelőtt még nem láttak csupasz mellkasú férfit napszemüvegben és tangába tűrt harisnyában ostorral elfenekelni valakit. Tömegekkel ellentétben, akik a kink résztvevők kizárása mellett lobbiznak a felvonulásra látogató gyerekek védelmében, Rowello hosszú bekezdéseken át érvel amellett a Washington Post hasábjain, hogy az önkifejezés homogenizálása (értsd.: ha a kinkeknek vissza kellene fogniuk magukat a felvonuláson, és nem csapkodhatnának szabadon az ostorukkal) többet ártana a gyerekeknek. Sőt, „remélnünk kell, hogy találkoznak kinkekkel, amikor részt vesznek [a Pride-on]. Máskülönben hogy tanulhatnának a queer élet határairól és vitalitásáról?” – ami ugye szintén létfontosságú. Rowello logikai csavarral állítja, hogy a kinkek részvételét többnyire queer önazonosságú emberek ellenzik, de csak azért, mert behódoltak a cisz- és heteronormativitásnak, s magukévá tették a mainstream kulturális sztenderdeket, s már-már önmaguk felett ítélkeznek, amikor azokat kritizálják, akik nem teszik ugyanezt. Ezt a borasztó elnyomást látta Rowello 30 éven át a feleségén is, amíg át nem változott. Most azonban ennek elejét venné, s szeretné, ha a fenyítő kifejezéseket és szokásokat – szerinte értékként – megtanulnák gyerekei, mert ez a perverz közösség lesz az, mely „segít gyerekeinknek szeretni önmagukat és másokat bátorsággal és rezilianciával” – meg erőszakkal, szögesnyakörvekkel, bilincsekkel és fojtogatással.

Régóta állt a döntéshozók és állampolgári jogi lobbik nyomása alatt a Facebook, hogy küzdjön a szélsőségek ellen a platformjain. Úgy tűnik, hogy beadta a derekát. Egyelőre csak teszteli a lehetőségeit fő platformján, az Államokban, de persze globális megoldásban gondolkozik. A cél a radikalizálódás megakadályozása, s ennek érdekében majd figyelmeztetésekkel találkozhatunk az oldalán, amik aggódva kérdezik, hogy „tudunk-e olyanról, aki éppen szélsőségessé válik”, vagy hívják fel a figyelmet arra, hogy „nemrégiben káros szélsőséges tartalomnak lehettünk kitéve”. Jóbarátunktól, a Facebooktól, akit többet látunk, mint a közvetlen szomszédainkat, persze támogatást is kérhetünk majd – bár az nem tisztázott, hogy ez telefonos lelki segélyt vagy kommandós csapatok házhoz rendelését jelenti-e. Kicsit olyan lesz ez, mint a jól bevált besúgó rendszer a kommunizmus idején, csak egy globális szolgáltató kezében. S hogy mit ért pontosan szélsőség alatt, az szabályzata szerint nem elég világos. Eddig mindenesetre a Trump-szavazók családpártfogolása jobban zavarta online közvéleményét, mint az Iszlám Állam oldala, ahol nyomon lehetett követni, hogy mi történik az áldozatokkal.

Jó hírekkel szolgál Antony Blinken amerikai államtitkár az utazók számára: hamarosan lesz a konvencionális és begyöpösödött férfi–nő kategórián felül egy harmadik opció is a nem bejelölésénél az útlevélen! Államtitkár úr türelemre inti a bőröndjével az ajtóban toporgó genderpropagandát, hisz kis időbe telik, sajnos, míg a szabályokat megváltoztatják. Azt viszont megígérheti, hogy a roppant megalázó orvosi igazolásra, mely eddig szükséges volt a születési anyakönyvi kivonatban jelzett nemtől való eltérés megjelölésére a dokumentumon, innentől nem lesz szükség, csak az utazók saját megítélése fog számítani. Arról is biztosított mindenkit, hogy osztálya együttműködik más ügynökségekkel azért, hogy „az útlevéllel rendelkezőknek a lehető legzökkenőmentesebb utazási élményt biztosítsák” – mert ugye nagyon megviseli az embert, ha bigendernek tartja magát enyhe androgün és neutroisz beütéssel, mégis egyszerűnek fiúnak vagy lánynak nézik. És hogy nehogy attól kelljen félni a haladó szelleműeknek, hogy ez egy átmeneti gesztus volt, Blinken hozzáteszi, hogy ezzel az akcióval tartós elkötelezettségét fejezi ki az LMBTQI+ közösség iránt! Ez pedig nem véletlen: a Biden-kormány saját LMBT-menetrenddel rendelkezik, amelyben az útlevél csak egy helyi megálló volt a világkörüli turné előtt, hiszen az elnök nemrég egy külön megbízottat nevezett ki az LMBT-emberi jogok (külön emberi jogi kategóriaként?) előmozdításáért az egész világon, az államok transznemű veteránjainak pedig felajánlotta a nemi megerősítő (értsd.: átváltoztató) műtét fedezését. És ne higgyük, hogy ezzel az Egyesült Államok a leghaladóbb nemzetté lépett elő, hisz már India, Pakisztán és Nepál is rendelkezik nembináris opcióval az útlevélen, sőt Hollandia már 2018-ban kiadta első nemsemleges utazási dokumentumát. Van még mit behoznia Bidennek!


Rögtönzött, de jól kidolgozott filozófiai érvelésbe kezdett Tom Chivers arról, hogy miért is „rosszabb erkölcsi szempontból az állatot megenni […], mint megengedni, hogy szexeljen veled”. Az egész úgy kezdődött, hogy egy nő Twitteren egy lóval való nemi aktusról fantáziált zavarba ejtő részletességgel – a ló (szintén képzeletbeli) beleegyezésével. A rázúduló támadásokkor azzal védekezett, hogy fantáziája semmivel sem rosszabb annál, mint amikor mások megölik, majd megeszik az állatokat, hiszen csődörével ellentétben azok ez utóbbiba bele sem egyeztek. Chivers szerint mindez persze lehet undorító, de az undorító még korántsem jelenti azt, hogy erkölcstelen. S mindezt a „nyugati liberális”, azaz „nyugati, képzett, iparosodott, gazdag, demokratikus” felsőbbrendűség nevében szeretné elmagyarázni. Morális dilemmájában, hogy mi is nevezhető erkölcstelennek, két példát vet fel: az egyikben egy férfi magáévá tesz egy főzésre előkészített, döglött csirkét, mielőtt megsüti és megeszi; a másikban a Dawn-szindrómának kitett magzatok megszakítása a kérdés – mert a kettő ugyanazon a polcon van. Értelmezésében nyugodtan kielégíthetjük magunkat a csirkével, ha utána senkivel nem etetjük meg, hiszen azzal senkinek (sem a csirkének, sem másnak) nem ártunk. Sőt, mi magunk elfogyaszthatjuk, mivel az csak a mi gusztusunk kérdése. A másik esetben felmerül, hogy boldogabb lenne-e a világ Dawn-kóros gyerekek nélkül, a magzatok nem megszakítása milyen mértékben erkölcstelen. Egy szó mint száz: szerinte ha választhatna, a ló is inkább megkettyintené a vágyakozó nőt, minthogy feldolgozva egy hamburgerben végezze. Hát, ebben nem vagyok olyan biztos. Kérdezzük meg a csődört!

Egy új, rendkívül nyugtalanító közvélemény-kutatás rávilágított, hogy az Egyesült Államokban az emberek 26 százaléka erősen jobboldali tekintélyelvű, ami a más nyugati országokban mért eredmények duplája (pl. Kanada és Ausztrália). A mintában a jobboldali tekintélyelvűnek minősülő személyek több mint háromnegyede 45 évnél idősebb volt; a legkevésbé tekintélyelvűnek minősülők közt pedig a 35 évnél fiatalabbak csoportja volt a legnagyobb. Ez persze azt is jelenti a skála névadója, Altemeyer szerint, hogy a felnőtt lakosság jobboldali tekintélyelvű része „annyira fél, annyira önigazoló, annyira rosszul tájékozott és annyira dogmatikus, hogy semmi olyat nem mondhatsz vagy tehetsz, ami miatt megváltoztatná a véleményét” – annyira a középkorban él, amiért kitart értékei és véleménye mellet. Erről persze nem az emberek tehetnek, hanem Trump és a Republikánusok egyre nyitottabb jobboldali képviselői, akik behozták az Államokba ezt a jobboldali autoriter fertőt. Azt ugyan tudtuk eddig is, hogy hivatalba lépése előtt sok jobboldali szavazó és politikus hajlott Trump és nézetei felé, de az egyenesen aggasztó, hogy most, leváltása után is, rengetegen biztosítják támogatásuk felől a volt elnököt, és szeretnék, ha indulna a 2024-es kampányban.


A Los Angeles-i Wi Spa központ teljes relaxációt és kikapcsolódást kínál a hét minden napján, külön emeleten nők és férfiak számára. A honlapján írtak szerint egy teljesen új szintre emelték a „day spa” élményt. Ezt tapasztalhatták meg a múlt héten azok a nők és lányok, akikhez egy pucér férfi csatlakozott a női szekcióban: „Wi Spa csak azért engedte meg ennek a férfinek, hogy bejöjjön, mert nőnek vallotta magát. Ez a férfi meztelen volt, lógatta heréit és péniszét balról jobbra, fiatal lányok, tizenévesek és felnőtt nők előtt.” – írta az egyik nő Instagramján, miután bement a Spa vezetőségéhez panaszt tenni. A Spa a progresszív szaunái és politikája szellemében azt elutasította, mondván, hogy „az állami törvények tiltják az ügyfelek nemi identitás alapján történő megkülönböztetését”. Több sem kellett a civilizált baloldalnak: a magukat Antifa (antifasiszta) csoportnak valló csőcselék gyűlést szervezett a „transzfóbia” és „fasizmus szétverésére”. Ököllel, lábbal és gyújtogatással csaptak le a Spa előtt békésen tüntető néhány keresztényre, tömegesen körülvették és inzultálták őket, elvették és széttörték, ami a kezük ügyébe esett. Kíméletlenül és szervezetten bántak el velük, bátor tetteiket fekete ruhába bújva, arcukat eltakarva követték el. Lenne mit a Spaban kimasszírozni belőlük…



Az otthoni levegőminőség-ellenőrzők tömeges adatainak felhasználásával a minap a tudósok arra jutottak, hogy a veszélyeztetett emberek és a színesbőrű közösségek aránytalanul ki vannak téve a tűzijáték légszennyezésének. A tűzijáték tehát plusz kockázattal jár az olyan urbánus rétegeknek, mint az asztmások, idősek, tíz évnél fiatalabb gyerekek, vagy a fekete és spanyol lakosoknak, hiszen ők arányaiban többen élnek a városokban, mint vidéken. Ők sajnos örökösen ki vannak téve a veszélyes környezeti méreganyagoknak – írja a kutatás egyes részleteit továbbközlő National Geographic. Biztosan a fehér rasszisták kényszerítették őket a városokba.



A Columbus Akadémia nem engedte beiratkozni két növendékét a tanévre szüleik politikai nézete miatt. A magániskola a tudományosságot nélkülöző, erősen marxista elvekre hajazó, kritikai fajelméletet akarja bevezetni intézményében, amelyet sok szülő, köztük Andrea Gross és Amy Gonzales is nehezményezett. Az „elméletet”, amely többek közt úgy tartja, hogy a tudományokban minden a fehér felsőbbrendűségről szól és rasszista, már öt államban betiltották, és további tízben vizsgálják a betiltására vonatkozó kezdeményezéseket. Ohioban viszont még nem, ezért az iskola a haladás jegyében rá akarta építeni a tanmenetrendet, s levelet küldött a szülőknek, amelyben közölte, hogy aktivizmusuk miatt gyerekeiket nem várja vissza. Gross férje maga is az iskola növendéke volt korábban, és alig tudja elhinni, hogy szeretett alma matere a tudományos kiválóság helyett az intoleranciára és megosztottságra koncentrál.