Alapjogokért Központ

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz

Brüsszeli „ajándék” vagy végeláthatatlan hitel?

Bevezetés

A koronavírus-válság negatív gazdasági és társadalmi hatásait kezelni hivatott Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap (RRF) forrásainak kérdése az elmúlt hónapok egyik brüsszeli slágertémája. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, a közelmúltban tartott, az Unió helyzetéről szóló beszédében óriási sikerként tálalta az Alap felállítását és a tagállami tervek egy részének elfogadását.

A hazánknak járó források felhasználását célzó, Magyarország által benyújtott Helyreállítási Tervet az Európai Bizottság azonban ideológiai okok, döntően a gyermekvédelmi törvény hazai elfogadása miatt egyelőre nem fogadja el. Nem nehéz észrevenni, hogy mindez nem független a jövő tavaszi hazai országgyűlési választásoktól: az Európai Bizottság politikai-pénzügyi zsarolási eszközként tekint az RRF-re a magyar Kormánnyal szemben.

Kevés szó esik, és sok tévhit kering az Alap forrásait illetően a tekintetben is, hogy hosszú távon milyen terhet ró majd a tagállamokra, és végső soron az európai polgárokra az Alap forrásainak igénybevétele. Számos esetben a fősodratú média „Brüsszel” ajándékaként mutatja be a helyreállítási forrásokat, noha nem árt tisztában lenni vele, hogy annak jelentős része hitel. Ennek felvétele hosszú távon adósságba lökheti a tagállamokat, csökkentve gazdaságpolitikai, politikai mozgásterüket, ezáltal nemzeti szuverenitásukat.

A teljes elemzés a Letöltés gombra kattintva olvasható.