Alapjogokért Központ

BOLOND LYUKBÓL 2021/31

Hűséges olvasóink jól tudják már, hogy amióta a Disney felvásárolta a Marvel Studios-t, ez utóbbinak is „befogadó” politikát kell követnie teljes termékpalettáján. Az inkluzivitás jegyében most az X-Men átnevezését fontolgatják, ugyanis a „Men” szó kizárólag férfiakat is jelenthet, pedig ebben a képregényes univerzumban nők is vannak szépszámmal. Olyan gendersemlegesebb kifejezések merültek fel, mint például a „The Mutants”, azaz „A mutánsok”.

Gabrielle Petito, 22 éves fehér blogger nő eltűnésének és meggyilkolásának is az lett a tanulsága, hogy a színes bőrű eltűntek keresését nem veszik olyan komolyan a hatóságokat, mint a fehérekét. Fekete hangadók szerint ugyanis Petito ügye csak azért kapott nagyobb médiafigyelmet, mert fehér nő áll a középpontjában, a jelenséget pedig „eltűnt fehér nő szindrómának” nevezték el.

Egy minnesotai iskolai körzetben homoszexuális és transznemű karakterek bőrébe bújtatták a fiatal tanulókat egy szexuális felvilágosító szerepjáték keretében. Az oktatási anyagot pedig az Advocates for Youth nevű NGO állította össze a Planned Parenthood abortusznépszerűsítő szervezettel együttműködésben. A kisiskolásoknak olyan szituációs gyakorlatokon kellett részt venniük, melyek során eljátszhatják, hogy homoszexuálisok és megvitathatják társaikkal, hogy szexuális kapcsolatra lépjenek-e egymással. Továbbá volt olyan szituáció is, amikor transzneműként kellett dönteniük, hogy lefekszenek-e egy nővel. Az óvodáskortól ötödik osztályig javasolt tananyag ezen kívül részletesen felvilágosítja a gyerekeket az anális szex tudnivalóiról, valamint az AIDS megelőzéséről is.

Rosie Duffield, brit képviselőnő úgy gondolta, hogy „csak a nőknek van méhnyakuk”, tévedésére azonban az LMBT-csoportok kellő erővel mutattak rá és természetesen azonnal transzfóbnak bélyegezték. Az LMBT-csoportok Angliában és Wales-ben is követelik, hogy bárki szabadon, tehát orvosi bizonyítékok nélkül férfiként vagy nőként azonosíthassa magát. Ebből kifolyólag pedig biológiailag férfiként női börtönbe kerülhessen.

A kanadai női szervezetek nem kérnek azon férfiakból a női börtönökben, akik az enyhébb körülmények reményében nőnek vallják magukat. Jelenleg 14 (biológiailag) férfi elítélt van szövetségi női börtönökben. Ők magas kockázatú elítéltek is lehetnek, például gyermekrablók, akik a női elítéltek és gyermekeik épségét veszélyeztethetik.

Az Alapjogokért Központ rendhagyó sajtószemléjében arról is olvashatnak, hogy a Courier Journal egyik volt publicistája szerint Trump és szövetségesei szándékosan félretájékoztatják az amerikai népet, miközben a hírmédia mindig hű a tényekhez, valamint arról is, hogy a kanadai liberálisok már durva cenzúra alá vonnák a közösségi médiát.

Rajta hát!

A politikai korrektség sokak számára pusztán egy megmosolyogtató, sokszor önmaga paródiájába hajló jelenségnek tűnhet, ám valójában sokkal többről szól annál, mint hogy „migrációs hátterűnek” hívjuk-e a bevándorlókat, „melegnek” a homoszexuálisokat, a „választás szabadságának” az abortuszt vagy „romának” cigány honfitársainkat. Az efféle nyelvi leleményekben ugyanis valójában egy ideológia ölt testet, mely a „fejlett” társadalmakban mára az élet számos területén monopolhelyzetbe került, elnyomva a józan ész szaván alapuló évezredes igazságokat. A totális egyenlőségelvűsdi, a szélsőséges toleranciakultusz, a mondvacsinált kisebbségek nap nap után új elemmel bővülő végeláthatatlan sora, a teremtett nemek „genderekre” történő lecserélése mind-mind olyan, a politikai korrektséggel azonos tőről fakadó jelenség, amely normalitást kreál az abnormalitásból. Így lesz jóformán erény a bűnből, „jogtiprás” a bűnnel való szembeszállásból, az „élet teljességétől megfosztó korlátozás” a hit megtartásából. Mindez természetesen nem egyik pillanatról a másikra megy végbe: a társadalom érzékenyítése apró lépésekben történik, ezért sokan nem is érzékelik a folyamatot, csak azt veszik észre, hogy ma már nem abban a világban élnek, mint tegnap: hogy az igazság fölé emelkedik a hazugság, a valóság helyébe pedig az ideológia lép. Úgy gondoljuk, hogy a figyelemfelkeltés önmagában is fontos eszköz lehet a hagyományos értékeink megőrzése érdekében folytatott küzdelemben, ezért az Alapjogokért Központ hétről hétre összegyűjti a politikai korrektség és édestestvérei leglátványosabb ámokfutásait szerte a világból, hogy a Mandiner olvasói első kézből értesülhessenek a hírről: valóban csak az igazság tesz minket szabaddá.

Gabrielle Petito, a 22 éves fehér blogger nő idei eltűnése országos figyelmet kapott. Története bekerült a hírekbe és online is terjedt, az emberek mindenhol nyomokat próbáltak találni és maguk megoldani az esetet. Nem véletlen, Petito nagy népszerűségre tett szert eltűnését megelőzően, amikor barátjával közös útjait a közösségi médiában rendre dokumentálta. Holttestét nemrég találták meg. Az eset kapcsán más eltűntek családjai, többnyire színes bőrű nők is felszólaltak. Együttérzés helyett azonban azzal vádolták a nyomozásban résztvevőket, hogy azért foglalkoztak csak az üggyel, mert Petito fehér nő volt. Sőt, Natalie Wilson, a Black and Missing Foundation (Eltűnt Feketék Alapítvány) társalapítója szerint „[…] sokszor a média és még a bűnüldöző szervek is azt mutathatják, hogy a [kisebbségi] életek nem olyan fontosak”. Erre az állítólagos jelenségre, miszerint az eltűnt fehér nőket nagyobb figyelem övezi, mint a színes bőrűeket, alkották meg az „eltűnt fehér nő szindróma” kifejezést az Egyesült Államokban. Az azonban, hogy a színes bőrű eltűnt személyeket kisebb figyelem övezi, történetük kevésbé kerül be a médiába, nem feltétlenül állja meg a helyét. A 2020 végén, az FBI Nemzeti Bűnügyi Információs Központja által nyilvántartott 89 ezer eltűnt esetből csak 45 százalék érintett színes bőrű személyeket – ami tehát a kisebb médiafigyelem oka lehet.


Rosie Duffield, Canterbury képviselője nemrég egy olyan tweetet mert lájkolni, amely megkérdőjelezte, hogy a nőkön kívül másnak (például olyan férfiaknak, akik nőnek vallják magukat) is lehet méhnyakuk. Az eset politikai botránnyá nőtte ki magát. Elsőként Duffieldot kiáltották ki transzfóbnak a transzjogi aktivisták, majd Sir Keir Starmer, a brit Munkáspárt vezetője nyilatkozta azt, hogy szerinte „nem helyes” azt mondani, hogy csak a nőknek van méhnyakuk. Starmernek pedig Sajid Javid egészségügyi miniszter vágott vissza, mondván, hogy megjegyzései „a tudományos tények teljes tagadásá”-t jelentik. A vita hátterében azok a csoportok állnak, akik Angliában és Wales-ben egyaránt arra szólítják fel a politikusokat, hogy töröljék el a nem megváltoztatásának orvosi diagnosztikai elemét, vagyis hogy bárki orvosi vizsgálat nélkül is férfiként és nőként azonosíthatja magát. Ha tehát egy férfi holnaptól azt mondja magára, hogy ő márpedig nő, akkor mindenféle orvosi bizonyíték (és hormonkezelés, átváltoztató műtét, stb.) nélkül azt el kell fogadnia a társadalomnak. Duffield ezzel nem ért egyet, hiszen így férfiakat helyezhetnek női börtönökbe, ahol ott nők épségét veszélyeztethetik. Duffield szerint a (biológiailag) nőknek olyan védett helyet kell biztosítani, ahová a (biológiailag) férfiak nem mehetnek, ellenzi, hogy az emberek transzneműként azonosíthassák magukat, és hozzáférhessenek ezekhez a helyekhez. Az LMBT+-csoportok elítélték ezen véleményéért a képviselőnőt, szerintük a transzférfiakat és –nőket ugyanúgy kellene kezelni, mint azokat, akik férfinak és nőnek születtek. A transzfób vádakra reagálva Duffield feltette a kérdést: „Transzfób lennék, mert tudom, hogy csak nőknek van méhnyakuk…?!”.


Női szervezetek szerte Kanadában tiltakoznak a (biológiailag) férfi bűnelkövetők női börtönökben való elhelyezése ellen. A Kanadában ugyanis jelenleg érvényben lévő nemi identitásra vonatkozó jogszabályok szerint a férfi elítéltek, amennyiben nőnek vallják magukat, női börtönbe helyezhetők, s ott kisebb biztonsági felügyelet mellett tölthetik le büntetésüket. Biológiailag férfiak tehát, akik a rendszer gyengeségét kihasználva nőként azonosítják magukat – őket nevezi a gender propaganda transznemű nőknek –, hogy enyhébb körülmények között legyenek tartva. Kutatások szerint napjainkban a szövetségi rendszeren belül legalább 14 (biológiailag) férfi van a női börtönökben. Ők azonban magas kockázatú férfi elkövetők is lehetnek, például gyermekrablók, akik a női foglyok és gyermekeik épségét veszélyeztethetik. Ilyen, női börtönbe átszállított férfiak közé tartozik Michael Williams, aki 2005-ben megerőszakolt és meggyilkolt egy 13 éves őslakos lányt; vagy Steven Mehlenbacher, a soros bankrabló, akit 2020 márciusában vádoltak szexuális zaklatással, miközben egy szövetségi női börtönben töltötte büntetését. Nem véletlen tehát, hogy számos kanadai női szervezet országos tiltakozást indított el a szövetségi börtönökben, és követeli, hogy a (biológiailag) férfi elkövetőket küldjék vissza a férfi börtönökbe. A szervezetek nem csak a női fogvatartottak, hanem a személyzet bántalmazásáról és zaklatásáról szóló incidensekről is beszámoltak. Heather Mason volt fogoly a női börtönök egyik legfőbb szószólója, többször is felhívta a figyelmet a férfi elítéltek nőkkel és azok gyermekeivel való elhelyezésének a hatásairól: „Az őslakos közösségekből származó női bűnelkövetők teszik ki a kanadai női börtönlakosság 42 százalékát. […] Sokan közülük bántalmazás útján kerültek ide, de félnek megszólalni és elszenvedni a következményeket.”


Amióta a Disney felvásárolta a Marvel Studios-t, ez utóbbinak is „befogadó” politikát kell követnie teljes termékpalettáján. Az inkluzivitás jegyében most az X-Men átnevezését fontolgatja Victoria Alonso, a Marvel-univerzum újonnan megválasztott ügyvezetője: „Nem tudom, merre tart a jövő. Vicces, hogy [a film] az emberek X-Mennek hívják, mivel sok női szuperhős is van ebben az X-Men univerzumban, ezért szerintem elavult ez a megnevezés”. Az X-Men név tehát elavultnak számít a haladó világban, ezért a „Men” szót, ami jelenthet férfiakat és embereket is, kidobnák belőle. Helyette más, gendersemlegesebb kifejezések merültek fel, mint például a „The Mutants”, azaz „A mutánsok”, ami egy új, X-Men–alapú film előzetes címe lett. Alonso azt is elárulta, hogy a Marvel nem csak a filmekben szeretne haladóbb és korszerűbb lenni, a képregények is ezt a vonalat követik. Ő maga pedig szintén azon törekvés mellé állt, amely az örökös Marvel-gazembert, Lokit „genderfluid”, azaz képlékeny nemű karakterré változtatná.


Al Cross, a Courier Journal volt publicistája, nemrég kifejtette, hogy a [politikai] tekintélyt, a hatóságokat „mindig meg kell kérdőjelezni”, Trumpot és szövetségeseit legalábbis mindenképpen. Cross osztja Benjamin Franklin gondolatát, miszerint „Minden állampolgárnak az az elsődleges felelőssége, hogy megkérdőjelezze a tekintélyt”, s úgy gondolja, hogy a média jelenti azt az alternatív tekintélyt, amely információi révén korlátok közé szoríthatja a hivatalos, a politikai hatalmat vagy tekintélyt. Ehhez azonban az információnak hozzáférhetőnek és könnyen érthetőnek kell lennie az átlag választó számára. A mai technológia pedig nem csak a hozzáférést teszi lehetővé, hanem azt is, hogy általa megkérdőjelezzük a politikai tekintélyt. Cross szerint ennek ellenére mégis amerikaiak milliói gyanították [tévesen] úgy, hogy a közegészségügyi tisztviselők és orvosszakértők hátsó szándékkal próbálnak meg minél több embert beoltani a koronavírus miatt. Ezért pedig Trump és szövetségesei a felelősek, akik visszaéltek a tekintélyükkel, és félrevezették az amerikai lakosságot. Cross úgy látja, hogy Trumpék a hiteles információ terjesztése helyett önös érdektől vezérelve arra buzdítják az embereket, hogy a közösségi médiát felhasználva félretájékoztatják őket, olyan fake news-ok által, amik például az oroszoktól is származhatnak. Így történhetett, hogy az emberek most megkérdőjelezik az oltás szükségességét. Cross szerint a Trumpéktól érkező [téves] információval ellentétben a hírmédia, bár nem tökéletes, még mindig hű a tényekhez.


Egy minnesotai iskolai körzetben homoszexuális és transznemű karakterek bőrébe bújtatták a fiatal tanulókat egy szexuális felvilágosító szerepjáték keretében – számolt be a Fox News. Az esetre a felháborodott szülők és a Child Protection League (Gyermekvédelmi Liga) aktivistái hívták fel a figyelmet. A szerepjátékot a „3Rs” nevű program keretében (rights, respect, responsibility – jogok, tisztelet, felelősség) prezentálták a tanulóknak. Az oktatási anyagot pedig az Advocates for Youth nevű NGO állította össze a Planned Parenthood abortusznépszerűsítő szervezettel együttműködésben. Célja, hogy a „serdülő kornál sokkal hamarabb” bevezesse a gyerekeket a szexualitásba, így bemutatva a homoszexualitást és a transzneműséget is. A kisiskolásoknak olyan szituációs gyakorlatokon kellett részt venniük, melyek során eljátszhatják, hogy homoszexuálisok és megvitathatják társaikkal, hogy szexuális kapcsolatra lépjenek-e egymással. Továbbá volt olyan szituáció is, amikor transzneműként kellett dönteniük, hogy lefekszenek-e egy nővel. Az óvodáskortól ötödik osztályig javasolt tananyag ezen kívül részletesen felvilágosítja a gyerekeket az anális szex tudnivalóiról, valamint az AIDS megelőzéséről is. Sőt, a közel hétszáz oldalas útmutató felhívja a tanárok figyelmét arra is, hogy a szerepjátékok „homofób reakciókat” válthatnak ki a heteroszexuális fiúk részéről.


Szeptember 24-e és 26-a között tartották az első bőrfétis és pride hétvégét a Twitch.tv nevű streaming oldalon – tudósít a Pinknews. Az eredetileg videójátékok élő közvetítésére szakosodott platform az elmúlt években széles teret adott megkérdőjelezhető moralitású online tartalmaknak is. Korábban számos támadás érte az oldal üzemeltetőit, mert talk-show felületén – melyen semmilyen korhatáros figyelmeztetés nincs – félmeztelen nők mutogatták magukat a kamera előtt adományokért cserébe. A hétvégi akció célja az volt, hogy a járványhelyzet miatt az online térbe kényszerült szexuális kisebbségeket reprezentálják, a tartalomgyártók pedig támogatásukról biztosították őket. „A közvetítők közösen ünneplik a bőr diverzitást (a bőrruhás szadomazo sokféleséget – a szerk.), kultúrát és közösséget, azzal, hogy támogatást, erőforrásokat és felületet biztosítanak a BDSM, kötözés és egyéb alternatív életmódok követőinek.” A kezdeményezés ötletgazdái ugyanakkor tartanak a „szélsőséges” kommentelőktől, akik nem állnak kellő elfogadással a szexuális devianciákhoz, azonbanennek ellenére is szilárdan kitartanak azok mellett is, akik büszkén viselik bőr állatjelmezeiket.


Justin Trudeau liberális kanadai miniszterelnök pártja ismét megpróbál lépéseket tenni az internet megfigyelésének és cenzúrájának kiterjesztésére – hívja fel a figyelmet az Open Media Vancouver nevű jogvédő szervezet. A Post Millennial cikke szerint a liberális párt által – ismét – beterjesztett két törvénymódosítás drasztikusan csökkentené az interneten a szólásszabadságot. Az első javaslat a műsorközvetítésről szóló törvényt módosítaná, ezután például a Youtube-ra feltöltött videók jogilag egy kategóriába esnének a kereskedelmi televíziók közvetítéseivel. Amennyiben ez megtörténne, a privát videókra is vonatkoznának a televíziókra és rádiókra érvényes szigorú médiaszabályok. A másik módosítás a kanadai büntető törvénykönyvet írná át. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jogilag nem büntetendő kijelentésekért is büntetést lehetne kiróni, ha a közzétett tartalom „utálkozást vagy gyalázkodást” tartalmaz. A javaslat szerint akár hetvenezer dolláros pénzbírságot vagy házi őrizetet is kiszabhatnának a bíróságok. Ezek a módosítások különösen drákóinak tűnnek annak fényében, hogy a gyűlöletbeszéd jelenleg is bűncselekmény Kanadában. Trudeau kabinetje továbbá létrehozná a Digitális Biztonság Biztosának hivatalát, mely egyedi esetekben járhatna el az állampolgárokkal szemben. A biztos pedig szabad kezet kapna a tartalmak megítélését illetően, és akár magánvéleménye alapján egész weboldalakat sújthatna elsötétítéssel.