Alapjogokért Központ

AZ ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT ÉVÉRTÉKELŐJE

Mi történt az Európai Unióban 2021-ben
és mit várhatunk a 2022-es évtől?

Bevezetés

2021 mozgalmas év volt az Európai Unióban. A 2020-ban kirobbant koronavírus-válság és annak kezelésére tett uniós kísérletek, az egészségügyi hatások mellett a válság szociális és gazdasági következményei, uniós intézmények késedelmes és több ponton hibás válságkezelése meghatározták az európai politikai napirendet az idei évben.

A koronavírus válság mellett meghatározó, magyar szempontból is kiemelt jelentőségű kérdések voltak 2021-ben a jogállamisággal, migrációval és a gender-ügyekkel kapcsolatos uniós viták. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament folytatta a Magyarországgal szembeni politikai és kommunikációs támadásokat a „jogállamiság” égisze alatt. Ebbe a hazánkkal szembeni eljárásba szállt be idén az Európai Unió Bírósága, mely az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokhoz kötő úgynevezett jogállamisági klauzula ügyében gyorsított eljárással, még a jövő tavaszi hazai választások előtt fog döntést hozni.

A jogállamiság kapcsán megfogalmazott – alaptalan – uniós kifogások, valamint a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt az Európai Bizottság mindezidáig nem fogadta el hazánk Helyreállítási Tervét, mely példátlan politikai nyomásgyakorlás és a jövő évi választásokba való közvetett beavatkozási eszköz hazánkkal és a magyar kormánnyal szemben.

A migráció kapcsán az afganisztáni helyzet, valamint a lengyel-fehérorosz határon kialakult válság ismét rámutatott: erős uniós külső határvédelem nélkül nem létezhez sikeres migrációs politika. 2021-ben világossá vált, hogy Brüsszel továbbra sem kíván segítséget nyújtani az unió külső határait védő tagállamoknak, így hazánknak. Noha némi hangsúlyeltolódás tapasztalható az uniós vezetők nyilatkozataiban, a brüsszeli intézmények álláspontja változatlan: az illegális migránsok beengedését és tagállamok közötti elosztását támogatják.

Gender és LMBTQ ügyekben is szintet lépett a progresszív-baloldali nyomulás az Európai Unióban, ráadásul az idei évben egyértelművé vált, hogy a brüsszeli intézmények bele kívánnak szólni a tagállami oktatás- és családpolitikába.

A fenti kérdésekben hazánk és az uniós intézmények között meglévő markáns vélemény- és ideológiai különbségek teljesen nyilvánvalóvá váltak 2021-ben. Az ideológiai küzdelem terepe leginkább az Európai Parlament volt. Az Európai Néppárt balra tolódása miatt idén márciusban a Fidesz hátat fordított az EPP-nek és a magyar kormánypárt belekezdett egy, a konzervatív értékeket hitelesen képviselő európai pártszövetség kialakításába.

Az ideológiai vita másik terepe az idei év májusában elindult Európa Jövőjéről Szóló Konferencia, melynek fő kérdése, hogy egy föderalista, a brüsszeli intézmények hatalmán alapuló, vagy egy szuverenista, erős tagállami vezetők által irányított Európai Unióban éljünk a jövőben.

A teljes elemzés a Letöltés gombra kattintva olvasható!