Alapjogokért Központ

 

Rólunk

Az Alapjogokért Központ budapesti székhelyű, 2013 óta működő jogi elemző- és kutatóintézet. A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette. Az intézet működésének emellett nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben. A kutatási területek a jog közéleti érdeklődésre számot tartó ágainak széles skáláját ölelik fel, a klasszikus alkotmányjogi kérdésektől kezdve a választójogon át az Európai Unió jogáig. A különböző elemzésekben, értekezésekben közös azon törekvés, hogy a józan ész talaján állva megtaláljuk az egészséges egyensúlyt az egyéni szabadságjogok és a társadalom érdekei között. A tudományos tevékenység része továbbá könyvek és tanulmányok kiadása, ismertetése . Eltökélt célunk a tehetséggondozás. A Központnak jelenleg közel 20 munkatársa van.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2020. június 9.

Közös közép-európai fellépés a brüsszeli genderlobbi ellen

Az Isztambuli Egyezményhez történő uniós csatlakozás megakadályozása érdekében, közép-európai kezdeményezésre több konzervatív intézet kezdett közös aláírásgyűjtésbe. Az Alapjogokért Központ stratégiai partnere, a lengyel Ordo Iuris jogi elemzőintézet vezetésével 14 európai konzervatív szervezet indított online petíciót annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az egyezmény több családellenes, a genderideológia nyílt terjesztését célzó pontjára.

A kezdeményezés célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés ügyébe palástolt, a közép-európai országokra is ráerőltetni kívánt egyezmény veszélyeire. A kampány további célja, hogy világos üzenetet juttasson el az Európai Bizottságnak és elnökének, Ursula von der Leyennek, amelynek lényege: el a kezekkel a tradicionális családokmodelltől, el a kezekkel a hagyományos női és férfi szerepektől, el a kezekkel a tagállamok szuverenitásától!

A 2020. június 9-én tartott online nemzetközi sajtótájékoztatón Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője kiemelte: 2017-ben Magyarországon elsőként az Alapjogokért Központ hívta fel a figyelmet az Isztambuli Egyezmény veszélyeire. Az Isztambuli Egyezmény a magyar szabályokhoz képest nem jelentene a nők számára többletvédelmet, cserébe olyan fogalmat honosítana meg, mint a társadalmi nem, a gender. „Közép-Európa felvállalja és megvédi értékeit és nem engedi, hogy a nőkkel szembeni erőszak elleni fellépés ürügyén ideológiailag szélsőséges megoldásokat vezessenek be a hagyományos családmodell gyengítése céljából” – tette hozzá.

Párkányi Eszter emlékeztetett: bár az egyezményt több tagállam sem támogatja, így nem lehet az egész Európai Unióban életbe léptetni, sok jel arra utal, hogy az Európai Bizottság azt el akarja fogadtatni, egyes elemeit meg akarja honosítani. Ebbe az irányba mutat a tavaly ősszel ismertetett úgynevezett uniós Gender Stratégia is, ami nyíltan a liberális genderideológia szókészletét használja.

Párkányi Eszter hozzátette: a közelmúltban több közép-európai állam is határozottan kiállt a nemzeti szuverenitás és a hagyományos családmodell védelme mellett és felhívta Brüsszelt, hogy hagyjon fel azon törekvésével, hogy az Isztambuli Egyezményt eljárásjogi trükkel ráerőlteti a tagállamokra.

Az Alapjogokért Központ több hónapos kampányt indít a petíció sikere érdekében, amely előreláthatólag 2020 szeptemberéig tart majd.

Az online petícióhoz az alábbi linken lehet csatlakozni: https://stopgenderconvention.org/hu/peticiot/ 

ÚJRA NAGGYÁ TESZIK MAGYARORSZÁGOT 2010-2020

2020 kora tavaszán indítottuk el Magyarország 2010-2020 közötti korszakának értékelésével foglalkozó kutatási projektünket. Az „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” című kutatás, az „őszinteség, bátorság és büszkeség” rendezőelvei szerint átfogóan vizsgálja a kormányzás stratégiáját, filozófiáját és céljait. Ismerjék meg eredményeinket, köszönjük a figyelmüket!

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2020. június 4.

 

Mi maradunk – az Alapjogokért Központ koszorúzása a Bethlen-szobornál a Nemzeti Összetartozás Emléknapja alkalmából

 

A gyalázatos trianoni békediktátum 100. évfordulóján az Alapjogokért Központ koszorút helyezett el a Nemzeti Összetartozás Emléknapja alkalmából.

1920. június 4. Nagy Trianon palota. Magyarország évszázadok után újra teljesen független, önálló állam lett. De ez nem az az önállóság volt, amire vágytunk: hazánk elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, több mint hárommillió magyar a csonkaország határain kívül rekedt. A világ első és egyetlen olyan nemzete lettünk, mely önmagával határos. Magyarországot száz évvel ezelőtt egy vérbe mártott toll egyetlen vonásával akarták igaztalanul sírba küldeni, olyan bűnökért, melyeket sosem követett el.

De ami rossz hír nekik, az jó nekünk: nem sikerült megtörni minket – és nem felejtünk. Míg körülöttünk létrehozott bábállamok egy része már megsemmisült, száz év múltán újra megerősödve, büszkén áll a vártán a Kárpát-medence házigazdája, a Magyar. A trianoni országcsonkítás történelmünk tragédiája, és tekinthetnénk rá úgy, mint hazánk legnagyobb kudarcára. De tekinthetünk úgy is, mint az elmúlt bő ezer év legnagyobb kihívására. A kihívás címe akár az is lehetett volna, hogy „maradj talpon!”. A kihívást elfogadtuk, sőt: nem sikerült minket elpusztítani, túléltünk mindent és nem megyünk sehová. Isten nem hagy el bennünket. Mi maradunk.

Az Alapjogokért Központ június 4-ei megemlékezésén Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója Bethlen István egykori miniszterelnököt idézte, aki kormányalakítása után azt nyilatkozta: „Magyarország sorsa jobbra fordulását nem idegen segítségtől, hanem saját szorgalmától és önfeláldozó munkájától várja.” Bethlen István egy évtizeden át hivatalban lévő keresztény-nemzeti kormánya nem csak stabilizálta a trianoni béke sokkját elszenvedő országot, helyreállította annak gazdaságát, de nemzeti egyetértést is hozott létre. Ezért hajtunk ma, Trianon 100. évfordulóján fejet Bethlen István szobra előtt – mondta.

#Trianon100

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2020. május 27.

Mi maradunk – az Alapjogokért Központ szemléletformáló kampányáról #Trianon100

Az Alapjogokért Központ június 5-ig tartó szemléletformáló kampányt indít a gyalázatos trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán. Célunk, hogy felhívjuk mindenki figyelmét: bár el akarták tiporni Magyarországot, nem sikerült. Mi itt vagyunk, élünk, dolgozunk: „mi maradunk”. A következő egy hétben a Központ valamennyi kommunikációs anyagának része lesz e fordulat: cikkekkel, kisvideókkal, grafikákkal emlékezünk és emlékeztetünk.

Arra biztatunk mindenkit, hogy merjen velünk emlékezni: használja az Alapjogokért Központ erre az alkalomra készült profilkép-keretét, ossza meg saját Facebook-oldalán anyagainkat, vagy éppen a #mimaradunk hashteget.

MI MARADUNK

1920. június 4., Nagy Trianon palota. Magyarország évszázadok után újra teljesen független, önálló állam lett. De ez nem az az önállóság volt, amire vágytunk, amiért korábban sokszor porig égtünk: hazánk elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, több mint hárommillió magyar a csonkaország határain kívül rekedt. A világ első és egyetlen olyan nemzete lettünk, mely önmagával határos. Magyarországot száz évvel ezelőtt egy vérbe mártott toll egyetlen vonásával akarták igaztalanul sírba küldeni, olyan bűnökért, melyeket sosem követett el.

De ami rossz hír nekik, az jó nekünk: nem sikerült megtörni minket – és nem felejtünk. Míg körülöttünk létrehozott bábállamok egy része már megsemmisült, száz év múltán újra megerősödve, büszkén áll a vártán a Kárpát-medence házigazdája, a Magyar. A trianoni országcsonkítás történelmünk tragédiája, és tekinthetnénk rá úgy, mint hazánk legnagyobb kudarcára. De tekinthetünk úgy is, mint az elmúlt bő ezer év legnagyobb kihívására. A kihívás címe akár az is lehetett volna, hogy „maradj talpon!”. Challenge accepted. Nem sikerült minket elpusztítani, túléltünk mindent és nem megyünk sehová. 

Isten nem hagy el bennünket. 

Mi maradunk.

#Trianon100