English

Az Európai Bizottság már nem a „jogok őre”

Az Európai Bizottság által tegnap indított kötelezettségszegési eljárás után két út áll Magyarország előtt. Vagy az Európai Unió Bírósága előtt védi meg menekültügyi szabályozását, vagy eleget tesz Brüsszel kéréseinek, de ezzel egyidejűleg tovább szigorítja a vonatkozó rendelkezéseket. Az uniós jog keretei között ugyanis lehetőség lenne akár arra is, hogy nyilvánvalóan megalapozatlannak minősüljön minden olyan kérelem, amelyet a magyar hatóságok jelenleg gyorsított eljárásban, de érdemben bírálnak el.

Az Alapjogokért Központ összegyűjtötte a Bizottság által kifogásolt magyar rendelkezések pontos jogszabályi környezetét. Ezek alapján:

  • A magyar szabályok biztosítják a hivatalos iratok lefordításának lehetőségét.
  • A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, a hatósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.
  • Az EU-jog nemzeti hatáskörbe utalja annak meghatározását, hogy a kérelmezőnek jogában áll-e a tagállamban maradni a jogorvoslati kérelem elbírálásáig.
  • Az EU-jog nem ír elő rendelkezést a bírósági eljárásban történő személyes meghallgatás kapcsán.
  • Az szintén tagállami kompetencia, hogy a szakvizsgával rendelkező bírósági titkár milyen esetekben. járhat el. A magyar törvények szerint pedig menekülteljárásokban bírósági titkár alkalmazása teljesen jogszerű, egyben a bírák tehermentesítését is szolgálja.

A fentiek alapján tehát a Bizottság által indított eljárás tehát nemcsak alaptalan, de jól mutatja, hogy az Unió nem is akarja megoldani a migrációs válságot. A Jean-Claude Juncker által vezetett testület ugyanis éppen azokat a magyar szabályokat kifogásolja, amelyek révén Magyarország úgy tudta enyhíteni az országra háruló migrációs nyomást, hogy közben az egész EU-ban egyedülálló módon az uniós jogot is betartotta, illetve a migránsokkal is betartatta azt.

Tény ugyanis, hogy az Országgyűlés az év során többször módosította a menekültügyi eljárás szabályait, azonban a módosítások minden esetben az Unió vonatkozó irányelvéből ültettek át újabb rendelkezéseket a magyar jogba; ilyenformán pedig a közösségi jogba ütközésük fogalmilag kizárt. Az új szabályoknak köszönhetően Magyarországra immáron jóvalta kevesebb illegális migráns érkezik, bebizonyosodott tehát, hogy még a jelenlegi, teljes újragondolásra szoruló uniós szabályozás keretei között is van lehetőség a probléma átmeneti kezelésére. De az is bizonyosságot nyert, hogy a Bizottság által javasolt jogtalan, a tömeges kiutasítás tilalmába ütköző kvótarendszer teljesen felesleges. Álláspontunk szerint ezért a biztosoknak a kvótarendszer kierőszakolása helyett inkább egy olyan jogszabálytervezeten kellene dolgozniuk, amely végre új alapokra helyezné az Unió menekültpolitikáját. Az új szabályozásnak el kellene szakadnia a Genfi Egyezmény emberi jogi dogmatizmusra épülő, szélsőségesen liberális értelmezésétől és kodifikálnia kellene az első biztonságos ország elvét: a menekültek számára tehát azon országnak kellene átmeneti védelmet nyújtani fő szabály szerint, amelyik legközelebb fekszik származási országukhoz és képes arra, hogy életüket és szabadságukat megvédje.

Mivel az eljárással érintett módosítások közül többet az Alapjogokért Központ vetett fel elsőként, meggyőződésünk, hogy azok nem csak eredményesek, de jogszerűek is. Álláspontunk szerint a kormánynak kötelessége, hogy az elért eredményeket akár az Európai Unió Bírósága előtt is megvédje, hiszen jelenleg ezek a módosítások garantálják a magyar állampolgárok biztonságát. Amennyiben a kormány mégis eleget kíván tenni a Bizottság levelében foglaltaknak, úgy megfontolásra érdemes lehet a módosításokkal együtt – az uniós joggal összhangban – tovább szigorítani a menekültügyi eljárást.

A teljes elemzés itt tekinthető meg.