Alapjogokért Központ

BOLOND LYUKBÓL 2021/14

Hűséges olvasóink jól tudják már, hogy a levegő is lehet rasszista. Most azonban kiderült, hogy a négy őselem közül már a víz is az. A feketéknek ugyanis csupán 2 százaléka úszik rendszeresen. Mi állhat a háttérben? Természetesen a rasszizmus. Az úszósapkák például eleve nem a feketék hajviseletére lettek tervezve, alkalmatlanok a raszta haj szárazon tartására. További problémaként lép fel, hogy gyakorta a víz is túlságosan hideg sötétebb bőrű embertársaink számára. Szerencsére azonban a Guardian újságírói ezúttal is résen voltak, hiszen mi lehetne fontosabb egy pandémia alatt, mint hogy a feketék nem járnak eleget az amúgy is lezárt uszodákba?

A Black Lives Matter társalapítója, Patrisse Cullors, képzett marxista és szabadságharcos, nemrégiben egy 1,4 millió dollárt érő házat vett Los Angelesben. „És? Who cares? – mondja az angol.” (Piros pont jár annak, aki tudja, kitől származik az idézet.) Talán egy fekete nem érdemli meg ugyanazt a jólétet, mint egy fehér? Ráadásul a város „legfehérebb” területére esett a feketék Che Guevarájának választása. Nyilván a környék etnikai homogenitását akarta ezzel javítani. Nincs itt semmi látnivaló.

Az Egyesült Királyság faji jelentéstevő bizottsága szerint a szigetország társadalma sokkalta nyitottabb és befogadóbb lett. Ez persze nagyon szépen hangzik és papíron bizonyára így is van, csakhogy a gyakorlatban azt lehet látni, hogy a rasszizmus egyáltalán nem szűnt meg és a koronavírus-járvány is lényegesen súlyosabban érinti a kisebbségeket. Lenne itt még bőven tennivaló. Érthetetlen, hogy a bizottság mégis „ezt miből számolta ki”.  

A rasszizmus elleni harc fokozására készített javaslatot a brit óvónők szakszervezete más NGO-kal karöltve. Eszerint az óvodások számára is kötelezővé kellene tenni az oktatást a fehér felsőbbrendűségről. Az ötéves vagy annál fiatalabb gyerekeknek ugyanis nem elég azt megtanítani, hogy mindenkivel bánjanak egyenlően. Ez a hozzáállás csak a rendszerszintű – a fehérekben lakozó – rasszizmust segít ugyanis fenntartani. Az előítéletektől mentes nevelésre való törekvés tehát nem elég. A rasszizmus elleni harcot nem lehet elég korán kezdeni, kérdéses, hogy nem kellene-e inkább már az óvodában kezdeni.

Az HBO végre újragondolja a Scooby Doo-t.  A legokosabb nyomozó, Vilma ezért egy külön sorozatot kap. Az internet népe meglehetősen előítéletes módon viszonyult a karakterhez, azt találgatva, hogy milyen is lesz Vilma nemi identitása. De miért kell azt feltételezni egy rosszul öltözködő, teltkarcsú, rövid hajú, szemüveges nőről, hogy leszbikus? Vilma ugyanakkor az HBO új sorozatában természetesen leszbikus lesz. Reméljük mindez kellően hangsúlyos szerepet kap majd a rejtélyek megoldása közben.

Heti gyűjtésünkben arról is olvashatnak, hogy immár a liberálisok mondják meg, hogy ki fehér és ki nem, továbbá arról is, hogy egy középkorban játszódó játékból sem maradhatnak ki az LMBT-karakterek, valamint arról is, hogy lehetséges, hogy Trump mégsem tévedett mindenben.

Ezekről és sok más érdekességről is olvashatnak az Alapjogokért Központ rendhagyó sajtószemléjének aktuális számában.

Rajta hát!

A politikai korrektség sokak számára pusztán egy megmosolyogtató, sokszor önmaga paródiájába hajló jelenségnek tűnhet, ám valójában sokkal többről szól annál, mint hogy „migrációs hátterűnek” hívjuk-e a bevándorlókat, „melegnek” a homoszexuálisokat, a „választás szabadságának” az abortuszt vagy „romának” cigány honfitársainkat. Az efféle nyelvi leleményekben ugyanis valójában egy ideológia ölt testet, mely a „fejlett” társadalmakban mára az élet számos területén monopolhelyzetbe került, elnyomva a józan ész szaván alapuló évezredes igazságokat. A totális egyenlőségelvűsdi, a szélsőséges toleranciakultusz, a mondvacsinált kisebbségek nap nap után új elemmel bővülő végeláthatatlan sora, a teremtett nemek „genderekre” történő lecserélése mind-mind olyan, a politikai korrektséggel azonos tőről fakadó jelenség, amely normalitást kreál az abnormalitásból. Így lesz jóformán erény a bűnből, „jogtiprás” a bűnnel való szembeszállásból, az „élet teljességétől megfosztó korlátozás” a hit megtartásából. Mindez természetesen nem egyik pillanatról a másikra megy végbe: a társadalom érzékenyítése apró lépésekben történik, ezért sokan nem is érzékelik a folyamatot, csak azt veszik észre, hogy ma már nem abban a világban élnek, mint tegnap: hogy az igazság fölé emelkedik a hazugság, a valóság helyébe pedig az ideológia lép. Úgy gondoljuk, hogy a figyelemfelkeltés önmagában is fontos eszköz lehet a hagyományos értékeink megőrzése érdekében folytatott küzdelemben, ezért az Alapjogokért Központ hétről hétre összegyűjti a politikai korrektség és édestestvérei leglátványosabb ámokfutásait szerte a világból, hogy a Mandiner olvasói első kézből értesülhessenek a hírről: valóban csak az igazság tesz minket szabaddá.

Jól jövedelmező üzletnek látszik marxistának lenni az USA-ban, legalábbis akkor, ha az ember a BLM-mozgalom egyik vezetője. A Black Lives Matter társalapítója, Patrisse Cullors, aki magát képzett marxistának és szabadságharcosnak tartja, nemrég vett egy 1,4 millió dollárt érő házat Los Angelesben. Ami még érdekesebbé teszi az esetet, az a pontos fekvése az ingatlannak, ugyanis a város „legfehérebb” területére esett a forradalmár választása. Ezen a környéken kevesebb, mint két százalék a feketék aránya. Vajon mi motiválhatta az aktivistát, amikor meghozta a döntését? Nyilván a környék etnikai homogenitását akarta megváltoztatni, ezért költött 1,4 millió dollárt egy házra. A faji egyenlőséget saját maga számára már megteremtő polgárjogi harcosnak egyébként sem megy rosszul a sora. Önéletrajza best seller lett, a Warner Bros. kiadóval pedig egy jól fizető szerződést kötött. Az már csak hab a tortán, hogy maga a BLM-mozgalom is kilencven millió dollár adományt kapott. Ezt még a Wall Street-en is megirigyelnék. Látszik azonban, hogy még az USA-ban sem elég érett a közvélemény ahhoz, hogy megértse, egy igazi marxistának ez mind jár, ugyanis a közösségi médiában kritikával illették a nagy lábon élést. Sokan tették fel a kérdést, hogy vajon nem lenne-e jobb helye ennek a közel másfél millió dollárnak máshol, mondjuk a rászoruló gyerekeknél. Természetesen nem.  




Az Egyesült Királyság faji jelentéstevő bizottsága – kiemelt fontosságú kormányzati szervként – meglepő következtetésre jutott. Miközben a brit liberális média naponta önti olvasóira a vadabbnál vadabb cikkeket arról, hogy milyen mértéket ölt a szigetországban a rasszizmus, ezzel szemben a bizottság megállapította, hogy az országban mindennek rendszerszinten nyoma sincs. Persze a rasszizmus maga nem szűnt meg, már csak azért sem, mert akkor a bizottság tagjai munkanélkülivé válnának. De az Egyesült Királyság nézetük szerint jó példa lehet minden „fehér többségű” ország számára. Meglepően rövid összefoglalójukban, ami csupán 264 oldal, azt állapítják meg, hogy az Egyesült Királyság egy nyitottabb társadalom lett. Habár még nem „poszt-rasszista” ország, de sokat javítottak a kisebbségek helyzetén. Nem mindenki ilyen pozitív, a Munkáspárt szerint a koronavírus-járvány súlyosabban érinti a kisebbséget, mint a fehéreket. Van itt még azért tennivaló.




A Washington Post az egyik legutóbbi, USA-ban történt lövöldözéssel kapcsolatosan felteszi a kérdést, hogy vajon hogyan kell értelmezni a „fehér” kifejezést. Szerintük az Ahmad Al Alawi Alissa által elkövetett, tíz halálos áldozatot követelő merénylet is a fehér férfi erőszak kategóriájába tartozik. Az esetről megjelenő hírek után a Twitter-jogvédők fele rögtön elkönyvelte, hogy egy újabb fehér rasszista lövöldözött, azonban kiderült, hogy egy szíriai, muszlim bevándorló volt az elkövető. Ennek következtében többen is visszakoztak és törölték korábbi bejegyzéseiket, a haladó keménymag azonban azóta is kitart álláspontja mellett, közel százéves törvényekre és jogesetekre hivatkozva, melyek alapján egy szír-muszlim bevándorlót is fehérnek lehet minősíteni. Szerintük már csak azért is fehérnek számít az elkövető, mert a rendőrség nem lőtte le.

Egy bostoni kórház azt tervezi, hogy bevezeti a „preferenciális faji alapú ellátást” és a „kifejezetten faji alapú beavatkozásokat”, hogy végre megfeleljen az ellátás a kritikai rassz elméletének. Egy, a Boston Review hasábjain megjelent cikk szerint, az egészségügyi szolgáltatások rendszerszinten rasszisták, ezen pedig csak a faji alapú ellátás bevezetése változtathat. Ahhoz ugyanis, hogy ezt megszüntessék, olyan eljárásokra lenne szükség, amelyek nem diszkriminálnak senkit, vagy legalábbis csak a fehéreket. A kórház vezetői kidolgoztak egy rendszert az emberjogi harcosokkal karöltve, amely faji alapon diszkriminálná a fehéreket a rasszizmus elleni harc legnagyobb dicsőségére. Azt ugyanakkor elismerik, hogy „a faji hovatartozáson alapuló preferenciális ellátás jogi kihívások elé néz a diszkriminációt tiltó törvény miatt”. De hát ilyen apróságok, mint a faji alapú megkülönböztetés tilalma, nem állhatja útját a kirekesztés elleni harcnak.

Érdekes fordulat van kibontakozóban az USA-ban a déli határra telepített kerítés ügyében. A demokraták által eddig hangoztatott panelek szerint ugyanis Donald Trump teljesen félrekezelte az illegális bevándorlást, az elmúlt napok fejleményei azonban azt mutatják, hogy lehet, hogy a Republikánus Párt egykori elnökét fogja az idő igazolni. A Nemzetvédelmi Hivatal vezetője ugyanis bejelentette, hogy folytatják a „fal” megépítését. A Biden-adminisztrációnak is be kellett látnia, hogy lehet még sem annyira jó, ha milliók árasztják el az Egyesült Államokat. Az amerikai lakosság 53 százaléka egyébként is támogatja a határfal befejezését. Lehetséges, hogy csak kampányfogás volt Biden kerítés és fal elleni agitációja? Biden ugyanis szenátorként korábban megszavazott 700 mérföldnyi falépítést, továbbá az Obama-kormányzat alelnökeként sem tiltakozott 100 mérföld megépítése ellen. Mi csak a szója lattét kortyolgató emberjogi aktivisták lelki egészségéért aggódunk, nehogy ideösszeroppanást kapjanak a hír hallatán.



Nagy-Britanniában tovább erősödik a gyerekeket célzó liberális agenda. Az óvónők szakszervezete és más, gyermekneveléssel vagy pedagógusok képzésével foglalkozó szervezet új javaslatot készített a fiatalok nevelésére. Eszerint az óvodások számára is kötelezővé kell tenni az oktatást a fehér felsőbbrendűségről. Érvelésük szerint az ötéves vagy annál fiatalabb gyerekeknek nem elég azt tanítani, hogy mindenkivel bánjanak egyenlően. Szerintük ez a hozzáállás továbbra is segít fenntartani a rendszerszintű – fehérekben lakozó – rasszizmust. Az előítéletektől mentes nevelésre való törekvés tehát már nem elég. Persze ezt eddig is tudtuk.. A tervezet ellen tiltakozó konzervatív képviselők szerint: „ez valamiféle szovjet indoktrinációs foglalkozás”. Nem értik, hogy a rasszizmus elleni fellépést nem lehet elég korán kezdeni.

A négy őselem közül a levegőről már megtudhattuk, hogy rasszista. Ezen a héten a víz került a támadások középpontjába, hiszen kiderült, hogy a feketék csupán két százaléka úszik rendszeresen. A kérdésre, hogy vajon mi lehet ennek hátterében, természetesen a rasszizmus a válasz. Az úszósapkák is kirekesztőek, mert nem alkalmasak minden hajviselet szárazon tartására. A nagy úszósapka gyártók helyében elkezdenénk olyan termékeket fejleszteni, amelyek alkalmas a raszta hajviselet úszókompatibilissé tételére is. Sok fekete túl hidegnek találja az úszómedencék vízét is. A feketék vízzel kapcsolatos problémáival foglalkozó, propagandafilmet készítő Ed Accura úgy fogalmazott: „tennünk kell valamit nem engedhetjük meg, hogy az úszás ne legyen a kultúránk része.” Mi egyébként drukkolunk a fekete úszóknak, Ericnek, az „angolnának” is szurkoltunk az olimpián.

Hollywoodban úgy tűnik, divattá vált az emberek kedves gyerekkori emlékeinek felülírása. A Scooby Doo sem kerülheti el a sorsát a legújabb pletykák szerint. Vilmáról, a rajzfilm kicsit stréber, szemüveges karakteréről ugyanis az HBO készít egy különálló sorozatot. Az internet népe pedig rögtön találgatásokba kezdett, hogy leszbikus lesz-e a karakter az új szériában. A Vilmát játszó Elen Degeneres is megszólalt ebben a roppant fontos témában: „az emberek az interneten azon vitatkoznak, hogy Vilma leszbikus-e. Először is ő egy rajzfilmfigura, így senkinek sem kéne foglalkozni a szexualitásával. Csak azért, mert szemüveges, rövidhajú, és olyan ruhákat hord amilyeneket, ez még nem jelenti azt, hogy leszbikus. Harmadjára hát persze, hogy leszbikus. Ugyan már, a mi csapatunkban játszik.” Fontos, hogy végre megtudtuk, hogy külsőségességnek még a látszatát is kerülő haladók szerint az a nő leszbikus, aki szemüveges, rövidhajú, és visszafogottan öltözködik.

A népszerű játék, a Crusader Kings harmadik része súlyos hiányosságban szenvedett a haladó játékosok szerint. Eddig ugyanis, habár nyitott volt a karakterek között az azonos nemű kapcsolatok irányába, de a házasságot nem engedélyezte. Egy középkorban játszódó stratégiai játékban talán mindez érthető. A haladó közösség azonban gyorsan megcsinálta azokat a módosításokat a játékhoz, melyekben szabadon házasodhatnak a karakter nemüktől függetlenül. Nemrég azonban beütött a krach, egy frissítés valamilyen hibából adódóan megszüntette ezt a lehetőséget is. A fejlesztőknek magyarázkodhattak is emiatt, a dühös tömeg pedig már begyújtotta az online máglyát.


A hétvégén New Yorkban „fehér életek számítanak” felvonulást szerveztek, mely azonban érdeklődés hiányában elmaradt. Sőt, a többi hasonló eseményen is meglehetősen kevesen voltak. Több volt az ellentüntető, a rendőr és persze a média a helyszínen, mint résztvevő. Az NBC ennek ellenére mégis arról cikkezett, hogy a fehér szélsőségesek távolléte is a mozgalom erejét bizonyítja. Brandy Zadrony szerint: „a fehér felsőbbrendűség híveinek hiánya bizonyítja, hogy komoly problémával állunk szemben.” Szerintük a fehér rasszisták mozgalma csak a felszín alá húzódott, hogyan onnan bomlassza továbbra is a sokszínűséget. Az szerencsére meg sem fordul a haladó fejekben, hogy a rasszisták kis száma azt jelzi, hogy valóban kevesen lehetnek az ilyen emberek. „Az a gyanús, ami nem gyanús!” – ugyebár.