Alapjogokért Központ

BOLOND LYUKBÓL 2020/20

Hűséges olvasóink jól tudják már, hogy a közösségi média szabályozását nem bízhatjuk akárkire. Míg a Facebook egyszerű Soros-katonákkal ültette tele „bíróságát”, a Twitch streamer szolgáltató ennél sokkalta izgalmasabb és haladóbb megoldásként egy transzszarvas-transznőt is behajtott testületébe. Tehát egy olyan férfi testbe zárt női lélek fogja levadászni a kirekesztő felhasználókat, aki hím szarvasként azonosítja önmagát, és előszeretettel streamel két dologról: arról, hogyan is szokott legelészni, valamint arról, hogy mennyire utálja a fehér férfiakat.

Sajnos azonban nem mindenki ilyen elfogadó. Történt ugyanis, hogy az USA-ban három tinilány úgy gondolta, hogy bírósághoz fordul azért, hogy kizárassák a transznőket a futóversenyekről. Ügyvédjük ráadásul azzal a nevetséges érvvel hozakodott elő, hogy a transznők valójában biológiailag férfiak, csak azt állítják magukról, hogy nők, és védencei ezért képtelenek legyőzni őket. E kirekesztő érvelés ellen szerencsére maga a bíró kelt ki és volt olyan haladó szellemű, hogy a tárgyalást már ezen a ponton megakassza. Az ítélet kimenetele tehát borítékolható. Győzni fog az igazság! A sportszerűtlen tinilányok pedig ezentúl papírral is rendelkezni fognak arról, hogy a transznők nem csak jobb teljesítményre képesek náluk, de egyszerűen jobb emberek is.

Újabb felvonáshoz ért a Joe Biden körüli szexuális zaklatási balhé. Először ugye a „Mee Too” mozgalom létrehozója állt ki Biden mellett, majd több feminista aktivista támogatásáról biztosította a kiváló férfit. Ugyan elképzelhető, hogy a demokrata elnökjelölt zaklatott nőket, de a nőknek összezárt lábbal is rá kell szavazniuk. A történetet ismét a New York Times csavarta tovább, a lap egy kiskátéval próbál rendet tenni a fejekben. Korábban ugyanis azt állították, hogy minden nőnek hinni kell, amennyiben szexuális zaklatással gyanúsít egy férfit. Tévedés! Ha az ominózus nőszemély a liberálisok első emberével szemben fogalmazza meg a vádakat, akkor teljesen új helyzet van. Ebben az esetben a nőket mint egyéneket kell kezelni, egyes nők pedig nem nagy áldozatok, ha a nagy egészet, vagyis az ügyet nézzük: Trump megbuktatását.

Egy pletyka szerint a Google leállította alkalmazottai számára a diverzitásprogramját, ráadásul azért, hogy kevésbé tűnjön konzervatívellenesnek – írja a Forbes. A tech vállalat úgy fest, fejet hajt fehér munkavállalóinak akarata előtt, akiket állítólag folyamatosan hátrányos megkülönböztetés ér. Bár a cég az ügyeket felszínre hozó munkatársaitól jó érzékkel megvált, lehetséges, hogy mégis győzött a fehér felsőbbrendűség. Ráadásul kit érdekel, hogy a cég konzervatívellenes? A begyepesedettek használjanak DOS-t.

Hősünk a héten egyértelműen az Egyesült Királyság Legfelső Bírósága. A testület nagyon helyesen kimondta precedensnek számító ítéletében, hogy a bűnelkövető migránsokat sem lehet kitoloncolni, ha hazájukban rosszabb az egészségügy helyzete az angolnál. Ez ugyanis „kínzásnak és embertelen, megalázó bánásmódnak minősülne”. Nem is kell ehhez mit hozzátenni, üdvözöljük a döntést.

Heti gyűjtésünkben továbbá arról is olvashatnak, hogy végre megérkezett a genderegyenlőséget hirdető francia kártya. Bemutatjuk továbbá a feminizmus fokozatait. Olvashatnak ugyanakkor arról is, hogy a nem fehér közösségek miért élik meg mélyebben a klímagyászt.

Ezekről és sok más érdekességről is olvashatnak az Alapjogokért Központ rendhagyó sajtószemléjének aktuális számában.

Rajta hát!

A politikai korrektség sokak számára pusztán egy megmosolyogtató, sokszor önmaga paródiájába hajló jelenségnek tűnhet, ám valójában sokkal többről szól annál, mint hogy „migrációs hátterűnek” hívjuk-e a bevándorlókat, „melegnek” a homoszexuálisokat, a „választás szabadságának” az abortuszt vagy „romának” cigány honfitársainkat. Az efféle nyelvi leleményekben ugyanis valójában egy ideológia ölt testet, mely a „fejlett” társadalmakban mára az élet számos területén monopolhelyzetbe került, elnyomva a józan ész szaván alapuló évezredes igazságokat. A totális egyenlőségelvűsdi, a szélsőséges toleranciakultusz, a mondvacsinált kisebbségek nap nap után új elemmel bővülő végeláthatatlan sora, a teremtett nemek „genderekre” történő lecserélése mind-mind olyan, a politikai korrektséggel azonos tőről fakadó jelenség, amely normalitást kreál az abnormalitásból. Így lesz jóformán erény a bűnből, „jogtiprás” a bűnnel való szembeszállásból, az „élet teljességétől megfosztó korlátozás” a hit megtartásából. Mindez természetesen nem egyik pillanatról a másikra megy végbe: a társadalom érzékenyítése apró lépésekben történik, ezért sokan nem is érzékelik a folyamatot, csak azt veszik észre, hogy ma már nem abban a világban élnek, mint tegnap: hogy az igazság fölé emelkedik a hazugság, a valóság helyébe pedig az ideológia lép. Úgy gondoljuk, hogy a figyelemfelkeltés önmagában is fontos eszköz lehet a hagyományos értékeink megőrzése érdekében folytatott küzdelemben, ezért az Alapjogokért Központ hétről hétre összegyűjti a politikai korrektség és édestestvérei leglátványosabb ámokfutásait szerte a világból, hogy a Mandiner olvasói első kézből értesülhessenek a hírről: valóban csak az igazság tesz minket szabaddá.

A Facebook közösségi médiaoldal után a világ legnagyobb streaming platformszolgáltatója, a Twitch is összeállította a maga „Biztonsági Tanácsadó Testületét” (Safety Advisory Council). A testület feladata, hogy „tájékoztasson és segítse a közösségi alapelvekkel létrehozását és a módosításokat,” illetve hogy egyebek mellett védelemben részesítse a „marginalizált csoportokat.” – írja a Verge tech hírportál. A Facebookhoz hasonlóan ez esetben is rendkívül felvilágosult, liberális személyeket választottak a testület tagjainak. Személyes kedvencünk a „FerociouslySteph” felhasználónévre hallgató testületi tag, aki egy olyan transznő, aki transz-szarvasbaknak vallja magát. Tehát egy olyan férfi testbe zárt női lélek, aki hím szarvasként azonosítja önmagát. A The Gamer hírportál részletes leírásából az is kiderül, hogy a transzszarvas személy több online élőadás alkalmával arról mesélt a nézőinek, hogy mennyire szeret kint szökdelni és füvet enni. Bár e bizarr jelenség bizonyos szinten szórakoztató lehet, érdemes megjegyezni, hogy FerociouslySteph ezek mellett előszeretettel gyűlölködik a fehér férfiak iránt is a streamjein. Továbbá, hogy több alkalommal kifejtette, hogy szerinte örökre tiltani kellene a jobboldali nézeteket valló streamereket a platformról.

Svédország első számú „nem fehér, fehér feministája” terjedelmes véleménycikkben ismertette azt az elméletet miszerint, nem minden feminista egyenlő, különösen a „fehérek feministák” nem. Inas Hamdan, a Svédországban élő, migrációs hátterű újságírónő szerint a „fehér feministák” olyan emberek, aki (már-már rasszista módon a szerk.) „csakis a fehér nők nehézségeire fókuszálnak, miközben figyelmen kívül hagyják az elnyomás olyan formáit, amit a nem fehér nőknek kell elszenvedniük.” Azonban nem kell csüggednünk, mert szerencsére van egy tökéletesebb kifejlettje a feminizmusnak, amelyet „interszekcionális feminizmusnak” neveznek – értesülhettünk az Areo Magazintól. Az interszekcionális feminizmus elmélete szerint a nők között vannak elnyomottak és elnyomottabbak. Az elnyomatás mértékét az határozza meg, hogy milyen liberális identitáspolitikai elemeket tudnak magukénak mondani. Például elképzelésük szerint egy színesbőrű nőt nagyobb elnyomás ér, mint egy fehér nőt. Egy fekete, homoszexuális nő pedig hátrányosabb helyzetből indul, mint egy feketebőrű nő. Tehát az interszekcionális feminizmus alapvetően a gender, az etnikum és társadalmi osztályhoz való tartozás alapján tesz különbséget a nők között. Külön érdekes, hogy ezen elmélet felállítása mellett a liberálisok úgy vélik, hogy az egyenlőtlenségeket nem egyenlő jogok és egyenlő lehetőség biztosításával kell orvosolni, hanem minél nagyobb elnyomás ér egy nőt annál kiterjedtebb kiváltságjogokat kell adni neki. Inas Hamdan-t továbbá az inspirálta, hogy arab származása ellenére fehér feministának titulálták, ami miatt vérig sértve érezte magát.



Égetően fontos és aggasztó hibára talált megoldást egy izraeli lány, aki feltalálta a világ első gender szempontból is egyenlő francia kártya pakliját – írja a Jerusalem Post. Maayan az édesapjával kártyázva ébredt rá a kártyalapok sorrendjére, illetve arra az egyenlőtlenségre, hogy a királyok között nincsenek női ábrák, a dámák között pedig nincsenek férfiak. „Minden társadalmi nem egyenlő, tehát miért értéktelen a dáma? És mi van a jumbóval? Hol van a hercegnő?” – kérdezte apját az izraeli lány. Bár a kérdésekre nem tudott választ adni, de az édesapa támogatta a lányát, hogy felszámolja e nemek közti súlyos lealacsonyítást. Maayan úgy döntött, hogy egy közösségi finanszírozású vállalkozás keretében készít új francia kártya paklit, amelyben végre genderegyenlőség fog uralkodni a lapok között. Médiában dolgozó édesapja és a súlyos elnyomásban élő feministák segítségével 285 ezer dollárt (több mint 91 millió forintot) gyűjtött össze a projekt megvalósítására. Az új kártyapakli a „Queeng Playing Cards” fantázia nevet viseli. A Queengben királyok, dámák és jumbók helyett uralkodók, hercegnők, hercegek és egy női joker kártya van. „Elkészítettem az első igazságos és egyenlő kártyapaklit: ugyanazok a játékosok, ugyanaz a pontrendszer és teljes egyenlőség. Queengnek hívom.” – mondta az izraeli lány. Továbbá azt is elárulta, hogy „már egy második kiadásán is dolgozik a Queengnek, amelyben több szín és etnikum is meg fog jelenni.” A lány hozzátette, hogy bár tudja az eredeti kártyajáték több százéves, mégis úgy gondolja, hogy a liberális haladó gondolkodás terjedése érdekében ezen is változtatni kell. „Legyünk őszinték: a kártyajátékokat több száz évvel ezelőtt találták fel, és ma már nincs értelmük. Már női uralkodóink is vannak! Csak merje valaki azt mondani, hogy Erzsébet királynő kevesebbet ér, mint az előtte élő királyok.” – olvashatjuk Maayan éles meglátásait.


A színesbőrű emberek sokkal mélyebb „klímagyászt” tapasztalnak, mint a fehérek – írja a Vice. Mi több a haladó magazin szerint „a COVID-19 járvány és a „környezetrassizmus” arra kényszeríti a színesbőrű – különösen a fekete és bennszülött embereket -, hogy nekik kelljen megküzdeni a világkatasztrófa oroszlánrészével.” A cikk szerint a fehér emberek sokkal inkább érzéketlenek a természeti katasztrófákkal kapcsolatban. Sőt a színesbőrű emberekkel szemben egyenesen kegyetlenek. Míg a feketék és a bennszülöttek ezzel ellentétben mind szeretetteljes, ártatlan, jószívű és elesett emberek. A rendkívül tudományos írásban Dr. Tyffani Dent pszichológus szakvéleményét is olvashatjuk, aki elmondja, hogy identitásától függetlenül bárki megtapasztalhatja a klímagyász érzését. Azonban a színesbőrű emberek sokkal nagyobb klímagyászt éreznek. „(A fehérekhez képest) az „ökológiai gyász” is felerősödik pontosan úgy, mint a színesbőrűeket érintő más stresszokozó tényezők esetén” – fogalmazott a függetlenobjektív pszichológus. Ezt követően egy történész végzettséggel nem rendelkező klímaaktivista egy történelmi okfejtésben mutat rá, hogy az emberi társadalom fejlődése okozta a klímaváltozást, amiért csakis a fehér emberek tehetők felelőssé. Csak épphogy nem hirdeti ki a fehérek elleni halálos ítéletet a liberális újság. Ugyanis Mary Heglar, a „fekete klímaigazságosság esszéista” arról ír, hogy „a gyász cselekvésre buzdít.” Sőt azt mondja, hogy a „klímadüh” egy teljesen normális reakció a fentebb vázolt egyoldalú okfejtésben való átszellemülés esetén. „Hogy egészen őszinte legyek, dühből kezdtem el írni. És a dühösség, a gyász, a szeretet… ezek az érzések motiválnak írásra.” – ismerte el a klímagyásszal kapcsolatos érzéseit Heglar.

Bár Angliában enyhítettek a kijárási korlátozásokon, ennek ellenére a BBC szerint az LMBT személyeket nagyobb veszélyek fenyegetik, mint a heteroszexuálisokat. Ezt megerősítette a csatornának néhány LMBT megszólaló és melegjogi aktivista, akik azt mondták szerintük még nagyobb veszély fenyegeti őket, mint korábban. E veszély nem más, mint hogy attól félnek nem a képzeletbeli nemüknek megfelelően temetik el őket, ha esetleg meghalnának, ami szerintük jelenleg fokozott fenyegetést jelent, mert a vírus miatt magasabb az elhalálozások száma is. A probléma ott kezdődik az egész riporttal, hogy többnyire olyan emberekről beszélünk, akiknek semmilyen hivatalos okirat nem igazolja a nemváltoztatását. Tehát az esetek többségében utólag nem lehetne megállapítani, hogy milyen társadalmi nemhez tartozónak vallotta magát az elhunyt az Angliában erre létrehozott nem elismerési igazolás (Gender Recognition Certificate) hiányában. Ennek ellenére a riport patás ördögként festi le a temettetőket, akik szerintük szándékosan nem a képzeletbeli nemének megfelelően felöltöztetve és a dokumentumain szereplő új ”választott nevén” búcsúztatják a halottakat. Kérdés, hogy távoli vagy rég nem látott rokonoknak, vagy a hatóságoknak honnan kellene tudnia, az illető nem változtatási előmenetelét? Továbbá az is kérdésként merül fel, hogy mennyire lenne jogszerű az elhunyt hivatalos dokumentumait teljesen figyelmen kívül hagyni valamilyen homályos genderjogokra hivatkozva.

Egy felvilágosult nyugati buddhista összebarátkozott azzal az afroamerikai férfival, aki megölte édesanyját és unokatestvérét, azonban 23 évvel később maga is a férfi áldozata lett – írja a People amerikai bulvármagazin. A 63 éves Martha McKay-re agyonverve és leszúrva találtak az otthonában, akit egy svájci bicskával szúrt meg a gyilkosa, Travis Lewis. Lewist 1996-ban 17 évesen ítélték el, mert megölte Martha McKayre édesanyját, Sally Snowden McKay és az unokatestvérét, Joseph “Lee” Baker. A mélyen hívő buddhista nő levélben vette fel először a kapcsolatot a gyilkossal, amikor az még a gyilkosságért kapott 28 és féléves büntetését töltötte. A nő idővel megbocsájtott, sőt barátjává fogadta Lewis-t. Rokonait azonban, akkor sokkolta igazán először, mikor úgy döntött, annyira összemelegedett anyja gyilkosával, hogy elmegy meglátogatni az állami fegyházban. „Azt mondtuk neki, hogy maradjon távol tőle (Lewis-tól). (Mert) ez egy rossz ómen. De ő nem hallgatott ránk.” – mondta Katie Hutton, a nő testvére. Sőt, Martha McKay olyannyira nem törődött a testvére aggodalmával, hogy levélben kérelmezte anyjuk és unokatestvérük gyilkosának korábbi szabadon bocsájtását. Lewis-t 2018-ban helyezték feltételesen szabadlábra, akinek McKay azonnal munkát ajánlott egy onnantól kettejük által vezetett családi szállóban. A rendőrség kiderítette, hogy McKay meggyilkolása előtt a nő 10 ezer dollár értékben adott el egy csillárt, amely összeget valószínűleg Lewis ellopott a nőtől. Ez okozta a nő halálát, mert annak ellenére se tett feljelentést, hogy tudta ki volt a lopás tettese. A békesség jegyében inkább elbocsájtotta a tolvaj gyilkost, aki ezt követően megölte a nőt.




Az Egyesült Király Legfelsőbb Bíróságának legfrissebb döntése értelmében tilos kitoloncolni az olyan elítélt migráns bűnözőket, akiknek az anyaországukban rosszabb az egészségügy – írja a Breitbart konzervatív hírportál. A Legfelsőbb Bíróság a döntését azzal indokolta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint „senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.” Tehát a bíróság értelmezése szerint, amíg a migránsok anyaországaiban nem lesznek olyan magas szintű és – államilag támogatott – ingyenes egészségügyi szolgáltatások, mint az Egyesült Királyságban, addig bűnelkövetés miatt sem lehet kitoloncolni őket. A döntést egy olyan zimbabwei férfi ügyében hozták, akit 15 évvel ezelőtt „testi sértésértésért” ítéltek el. Majd miután az ellene kiszabott kitoloncolási ítéletet nem hajtották végre később „lőfegyver és lőszer birtoklásáért” is elítélték. A legfelsőbb bírósági határozat különlegességét az adja, hogy egy olyan precedenst teremtő döntés, amelyhez később alkalmazkodnia kell a bíróságoknak a hasonló esetekben. A haladó ítéletet kihirdető bírósággal kapcsolatban külön érdekesség, hogy korábbi elnöke az a Brenda Hale volt, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságának is tagja.

Trükkös véleménycikkben próbálta megmagyarázni a New York Times, hogy miért nem kell minden nemi erőszak áldozatául esett nő állítását kell elhinnünk. A neves lap cikkének az volt eredeti célja, hogy meggyőzze a baloldali szavazókat, támogassák Joe Biden demokrata elnökjelöltet annak ellenére, hogy szexuális zaklatással vádolják. A Biden által elkövetett zaklatási eset kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a demokrata politikusok és médiájuk – köztük a CNN, a New York Times és a Washington Post – már hetek óta azon izzad, hogy megvédje elnökjelöltjüket annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték támasztja alá a vádakat. E cikk egy erre tett újabb kísérlet, amelynek az az alap tézise, hogy a feminista mozgalom sose állította, hogy minden szexuális zaklatást elszenvedett nőnek kell hinni (#BelieveAllWomen), hanem csak simán hinnünk kell a nőknek (#BelieveWomen). „A feminizmus célja az volt, hogy elérjék: a nőket, egyénekként kezeljék. Nem pedig egy arcnélküli sztereotípia favágó ideáljaként.” Tehát az esetlen érvelés lényege, hogy a „minden” (all) nő jogai melletti egyenlő kiállás szerinte a republikánusok és a jobboldal hibás értelmezése. A demokraták csak az adott nőnemű egyének jogai mellett állnak ki (nyílván, azon nők mellett nem, akik nem szolgálják és támogatják a politikai érdekeiket – a szerk.). Ha ez nem lett volna elég, a Fox News azt is leleplezte, hogy a „Women’s March” (Nők felvonulása), liberális nőjogi mozgalom már jóval Biden szex-botránya előtt használta a #BelieveALLSurvivors (#HiggyMINDENTúlélőnek) szlogent. Szóval a – rendkívül függetlenobjektív New York Times nem csak egy hibás érvelést produkált, hanem egy valótlan állítást is az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjének védelmében.




Egyre növekszik azoknak a Google-alkalmazottaknak a száma, akik úgy vélik a cég új munkavállalók közti diverzitás programja miatt többen hátrányos megkülönböztetés áldozatai lettek – értesülhettünk a Forbes-tól. A Google annyira haladó vállalat, hogy 2014-ben a legelsők között kezdett el foglalkozni a munkavállalói faji és inkluzivitási problémákkal. Az erre elindított haladó program neve Sojourn volt, amelynek eredményeként mára sorozatban érkeznek a névtelen panaszok a fehérbőrű munkavállalók részéről. Az első ilyen eset 2017-ben történt, mikor James Damore, a vállalat szoftvermérnöke – nevét vállalva – közzétett egy 10 oldalas eszmefuttatást „A Google ideológiai visszhangkamrája” (Google’s Ideological Echo Chamber) címmel. Az írás miatt Damore-t kirúgták, mert kritizálni merte az óriásvállalat HR-politikáját, valamint a cég szerint kirekesztő volt a nőkkel szemben. E miatt a Google egyik szószólója arról beszélt 2018-ban, hogy a fehér emberek viszik be a rasszizmust a munkahelyekre. Természetesen a beszéd után nem vontak felelősségre senkit, így a felelősségre vonás hiányával a techóriás elismerte, hogy egyetértenek a fehérekkel szembeni előítéletességgel. „Az általuk kínált új programok inkább arról szólnak, hogy a fekete emberek, hogyan irányítják a rasszizmust a munkahelyeken.” – fogalmazta meg kritikáját egy neve elhallgatását kérő dolgozó. A történtek után felröppent egy pletyka, miszerint a Google leállította a diverzitás programjait, annak érdekében, hogy kevésbé tűnjenek „anti-konzervatívnak” (bár a fehérgyűlölő talán pontosabb megfogalmazás lenne – a szerk.). Meloni Parker, a Google „vezető diverzitási tisztviselője” azonban elutasította ezt a vádat. Sőt, a vezető diverzitási tisztviselő azt mondta, hogy ezzel ellenkezőleg a vállalat diverzitási törekvései magasabb szintre emelték.

Egy amerikai bíró szerint nem elfogultság, ha a genderjogokra és a politikai korrektségre hivatkozva lehetetlenné teszi az ügyvédek számára, hogy megvédjék ügyfelük álláspontját – értesülhettünk a National Review-tól. Egész pontosan arról van szó, hogy három középiskolás futólány pert indított a Connecticuti Iskolaközi Atlétikai Konferencia (Connecticut Interscholastic Athletic Conference) ellen, mert a szervezet engedélyezte, hogy genderjogaikra hivatkozó biológiai férfiak lányversenyeken indulhassanak. Selina Soule, Alana Smith és Chelsea Mitchell, a három futólány indoklása szerint a transznő sportolók esetében valójában biológiai férfiak ellen kell versenyezniük, ami értelemszerűen súlyos versenyhátrányba helyezi a női sportolókat. Így a tisztajáték és versenyfeltételekre hivatkozva azt kérték a bíróságtól, hogy tiltsák meg a biológiai férfiaknak, hogy női sportversenyeken indulhassanak. Ezzel szemben az iskolaközi intézmény indoklása szerint a transznő (biológiai férfi) sportolók valójában teljes értékű nők onnantól kezdve, hogy ők nőnek vallják magukat. A cikk apropóját az adja, hogy ebben a vitáskérdésben a tárgyalást vezető bíró a szociális érzékenységre és emberi méltóságra hivatkozva megtiltotta a futólányokat védő ügyvédnek, hogy biológiai férfiként hivatkozzon a biológiailag férfi sportolókra, ugyanis azok transznők. „(…) Férfiak helyett transznemű nőkként kell rájuk hivatkoznia. Ugyanis ez egy pontosabb terminológia, és úgy gondolom, hogy egy teljes mértékben védi az ön ügyfelei jogi érdekeit. (…) Ez az ügy nem olyan férfiakról szól, akik úgy döntöttek, hogy női versenyeken akarnak indulni. Ez az ügy olyan lányokról szól, akik azt mondják, hogy a transznemű nőket nem kellene engedni, hogy lányoknak szóló versenyekre nevezhessenek.” – fogalmazott a rendkívül progresszív bíró. A futólányok védője erre azt reagálta, hogy a bíró álláspontja nem állja meg a helyét, mert esetük lényege, hogy az iskolaközi szervezet azt engedélyezi, hogy fiziológiai és genetikai szempontból férfi sportolók női versenyeken indulhassanak. Ezért a jogi képviselő úgy véli, hogy súlyos hátrány és jogsérelem érné ügyfeleit, ha a „nő” kifejezést kellene használnia, mikor a transzsportolókra hivatkozik. A bíró a tények sokasága ellenére sem engedte az ügyvédnek, hogy a férfi szó használatával folytassa védekezést, hanem inkább berekesztette a tárgyalást.