Alapjogokért Központ

VILÁGFIGYELŐ #51

"Mérhető-e a média szabadsága?"

Sokat emlegetett kérdés a média szabadsága, amely gyakran visszaköszön uniós vitákban és jelentésekben. Hazánk sajtószabadságáért rendszeresen aggódnak a brüsszeli bürokraták, akik kritikájukban előszeretettel hivatkoznak különböző nemzetközi NGO-k „függetlenobjektív” jelentéseire. Készült azonban egy tanulmány uniós források támogatásával, amely két ilyen szervezet, a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságról szóló indexeinek módszertanát vizsgálja, összehasonlítva azt a dokumentumot jegyző szervezet, a Centre for Media Pluralism and Media Freedom (CMPF, Központ a Médiapluralizmusért és Médiaszabadságért) saját metodológiájával, a Médiapluralizmus Monitorral (MPM). Az alábbiakban a CMPF megállapításait szemlézzük.

  • A Médiapluralizmus Monitor célja, hogy az EU tagállamaiban beazonosítsa a médiapluralizmusra leselkedő potenciális veszélyforrásokat. Nem csupán a médiapiacon jelentkező koncentrációt vizsgálják, hanem holisztikus kutatást végezve négy olyan területet és nézőpontot tartanak szem előtt, amelyek fontosak a média helyzetét tekintve egy demokratikus társadalomban: a sajtószabadságot biztosító jogi környezetet, a médiapiac sokszínűségét, a politikai függetlenséget és a társadalmi elérést. A vizsgálat mindenfajta médiumra kiterjed: közszolgálati, kereskedelmi, közösségi médiafelületekre, online platformokra és új típusú médiumokra is. A kutatás alapjául egy kérdőív szolgál, melyet több szakértői csapat állít össze.
  • A Riporterek Határok Nélkül nem magyarázza meg honlapján az indexük elkészítésének célját és módszertanát, csupán összegzik, hogy egy adott országban milyen mértékű szabadsága van az újságíróknak. Nem közlik azt sem, pontosan mit értenek sajtószabadság alatt, milyen fogalomra és koncepcióra alapozzák vizsgálódásukat, melynek kiindulópontja egy kérdőív. A kérdések nagy része értékelést vár el, kevés közülük az, ami eldöntendő (ezért nem összehasonlíthatók a válaszok más kérdőívekkel), és gazdasági szempontokat sem vizsgálnak. A hat területre kiterjedő kérdéssor eredményét végül összevetik az adott országban a vizsgált időszak alatt újságírókat ért támadások és fenyegetések számával, melyet súlyozottan számítanak be.
  • A Freedom House sajtószabadság indexe 23 kérdéses kérdőívében politikai, gazdasági és jogi szempontokat is vizsgál a sajtóorgánumok széles körében, indikátoraik azonban elsősorban a kulturális sokszínűségre terjednek ki, a vizsgálat során pedig a hírekre és információkra koncentrálnak. A különböző indikátorokat súlyozzák, ám a honlapon közzétett módszertan ennek logikájára nem tér ki. A pontszámok kialakításában azonban a politikai közeg egyértelműen nagyobb súllyal esik latba, mint a másik kettő, gazdasági és jogi szempont, hiszen míg utóbbiak a végső eredmény szempontjából 30-30 pontot tesznek ki, a politikai terület 40-et.
  • A CMPF dokumentumának összegzése szerint sem a Freedom House, sem a Riporterek Határok Nélkül módszertana nem magyarázza el részletesen a kérdőíveik mögötti okfejtést. Ez pedig szubjektív értékelést tesz lehetővé, különösen, ha azt is hozzávesszük, hogy bizonyos indikátorokat súlyoznak is a vizsgálatnál. Magyarul a két szervezet úgy játszik a kérdésekkel és válaszokkal, ahogy akar, számukra megfelelő eredményt hozva ki az indexeknél. Mindezt pedig egy olyan tanulmány állapítja meg, amelyet az EU finanszírozott. Ezek után kérhetnénk, hogy a brüsszeli bürokraták ne hivatkozzanak a nemzetközi NGO-k hazugságokkal teli jelentéseire?