Európai Unió
Kovács István
Demokrata, 2019. október 10.
A hazai közvélemény túlnyomó részét váratlanul érte, hogy Trócsányi László korábbi igazságügy-minisztert összeférhetetlenségi okokra hivatkozva tulajdonképpen megvétózta az Európai Parlament jogi bizottsága. Váratlan volt, hiszen Trócsányi legitimációja sokkal nagyobb volt egy átlagos biztosjelölténél: sikeres ügyvédi praxis, egyetemi katedrák itthon és külföldön, párizsi és brüsszeli nagykövet, alkotmánybíró, a velencei bizottság tagja…
Kovács István
Demokrata, 2019. július 26
Legelőször is el kellene foglalnia a székét. Ez elsőre evidenciának tűnhet, de sokan hajlamosak elfelejtkezni róla, hogy az Európai Bizottság felállításának folyamata nem ért véget Von der Leyen megválasztásával: a biztosi kollégium egészéről szavaznia kell még az Európai Parlamentnek. Márpedig az EP-ben sokan vannak, akik vereségként élték meg a német politikus megválasztását, és a biztosjelöltek meghallgatása során szeretnének revansot venni
Kéri Veronika
Demokrata, 2019. július 12.
Európa polgárai egy részének a fejében a béke vált Európa, illetve az Európai Unió egyetlen és mindent felülíró „identitásává”. Ennek a gondolatnak már önmagában is súlyos következményei vannak, hiszen érezhető a kijelentésben feszülő ellentmondás. A béke ugyanis nem identitás, napjainkban maximum az identitás hiányának következménye lehet.
Pócza István
Hetek, 2019. június 7.
Az EP-választás nagy nyertesei a zöldek. Nem véletlenül, sikerüket ugyanis egy régóta épített stratégiának köszönhetik. Egy olyan stratégiának, amely leginkább egy csapda a régi, a választók számára egyre inkább szürkévé váló nagypártok számára. S azok bele is sétáltak ebbe. A kérdés most az, mennyire tartós a zöldek sikere.
Törcsi Péter
Demokrata, 2019. május 31.
Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a nagy lakosságszámú tagállamokban szinte mindenhol elitellenes pártok végeztek elsőként az EP-választásokon.
Sok helyen borult Európában a status quo az EP-választások után, és bármennyire harsogta a liberális média az egész kontinensen, hogy nem fognak megerősödni a szuverenista erők, nem lett igazuk.
Pócza István
Hetek, 2019. április 12.
Az EU Franciaország és Németország együttműködésén alapul. Az eredeti cél a háborúk elkerülése volt, azóta viszont egymás legszorosabb európai szövetségesévé is váltak. Ma pedig már ott tartunk, hogy a két ország új szövetségeket épít Európa jövőjének irányba helyezése és a liberális világrend megerősítése érdekében. Németország legfontosabb európai szövetségese Franciaország -…
Pócza István
Hetek, 2019. április 5.
Az elmúlt hetek szavazás-sorozata azt mutatta, hogy a képviselők úgy akarják a brexitet, ahogyan azt nem lehet. hogy mi lesz most, azt sem Londonban, sem Brüsszel-ben nem tudják. Egy viszont biztos: minél tovább csúszik a kilépés, annál valószínűbb annak elmaradása.
Az elhúzódó tárgyalások embertömegeket vittek az utcára.
Törcsi Péter
Demokrata, 2019. március 29.
Az biztos, hogy az európai választópolgárok fogják eldönteni a következő öt évre az unió sorsát. Már most látszik a közvélemény-kutatási tendenciákból, hogy a hagyományos jobb- és hagyományos baloldal veszíteni fog a népszerűségéből. Egyelőre azt még nehéz megjósolni, hogy kik fognak előretörni.
A radikális baloldal (ideértve a zöldeket) is erősödő tendenciát mutat, míg sok helyütt Európában – joggal – erősödnek a bevándorlásellenes, elsősorban jobboldali politikai pártok.
Pócza István
Hetek, 2019. március 22.
Már a pártcsalád születése óta jelen van egy versengés a kereszténydemokrata és a néppárti jelleg között. Ezek félreértelmezése és egymással szembeni alkalmazása mai napig kihat, szinte szétfeszítve a Néppártot egy olyan időszakban, amelyben annak nem öndefiníciós kérdésekkel, hanem a soron következő nagy megmérettetéssel, az európai parlamenti választásokkal kellene foglalkoznia.
Pócza István
Hetek, 2019. január 18.
A lényeg, hogy egy olyan eseménynek vagyunk a tanúi, amelynek jelentőségét – mivel kortársai vagyunk, testközelből szemléljük – nem feltétlenül tudjuk teljes mértékben értelmezni. Legyen bármi is ennek a történetnek a vége (kilépés, maradás, felemás kilépés, újracsatlakozás), az EU egyik tagországának polgárai úgy döntöttek, hazájuknak el kell hagynia az Európa-projektet.
Szátnhó Miklós
Demokrata, 2019. január 11.
A vicc az egészben az, hogy mértékadóék már nem is jelzős szerkezetként értik a „liberális demokráciát” – hanem hogy a liberalizmus az valójában a „demokratikus minimum”, azaz egy demokrácia immanens része. Mindezt persze arra való hivatkozással teszik, hogy ezen liberális megalapozottságú „demokratikus értékek” (máshol: „nemzetközi standardok”) tételezésük szerint egyfelől…
Törcsi Péter
Demokrata, 2018. október 15.
A migrációs krízis tette a kancellár asszonyt megosztó politikussá. Megosztotta a pártját, a szavazóit és a világ közvéleményét is. Amennyire jól tudott dönteni és jó kompromisszumokat tudott elérni a válságos időket megelőzően, úgy veszítette el a reálpolitikai érzékét a migrációs válság beköszöntével
Szánthó Miklós
Demokrata, 2018. szeptember 21.
Azt talán mondani sem kell, hogy az eljárás összességében nem szolgálja Magyarország javát, de … valójában az EU hosszú távú érdekeit sem
Töcsi Péter
Demokrata, 2018. szeptember 14.
A liberális-progresszív logikának azonban az a sajátossága, hogy hiányzik belőle a logika maga: érzelmek és nyers düh vezérli a Magyarországra támadó baloldali politikusokat is.
Szánthó Miklós
Demokrata, 2018. június 15.
Amikor azt kérdezik, miért kell konspirációkat szőni Soros György személye köré, akkor azt mondom, hogy ez nem összeesküvés-elmélet: a nyílt társadalom terve maga az összeesküvés.