English

Hat pont a nemzetállamok erős Európájáért

Az Európai Uniót mára számos olyan válság sújtja, amelyek megoldhatatlannak látszanak a jelenlegi intézményi keretek között. Az eurózóna elhúzódó válsága, a demográfiai kihívások, az Ukrajnában dúló háború és az egyre fokozódó migrációs nyomás csak a legszembeötlőbbek ezen krízishelyzetek közül. A problémák egyenként is olyan súlyosak, olyan mértékű változtatásokat igényelnek, amelyeket nem lehet a választók felhatalmazása nélkül megoldani és véghezvinni. Sok uniós állampolgár azonban úgy érzi, hogy a döntésekbe semmiféle beleszólása nincs, azok a „feje fölött” születnek meg. A demokratikus deficit folyamatosan erodálja a választók EU iránt táplált bizalmát, többek között ennek is következtében döntöttek például az Egyesült Királyság polgárai a közösség elhagyása mellett.

Az elmúlt héten elfogadott Római Nyilatkozat bizonyította, hogy konszenzus van a tagállamok között arról, hogy a közösség megújításra szorul, azonban az „új EU” körvonalai még bizonytalanok. Az ún. „magállamok”, Németországgal az élen, szorosabbra fűznék az integrációt: a szociális- és adópolitikára is kiterjesztenék a közösségi szabályokat. Meggyőződésünk, hogy Magyarország, de a térség többi államának szempontjából is felelőtlenség lenne a jelenlegi gazdasági klímában csatlakozni egy ilyen együttműködéshez, hiszen ahogy arra az eurózóna válsága is rávilágít: a mélyebb integrációból mindig a legerősebb gazdaságok profitálnak, míg a többiek veszítenek rajta.

Semmilyen „belső kör” létrehozása nem vezethet viszont „elit klubhoz”, amelyen kívül maradók másodrendű tagokká válnak. Nem járható út, hogy a magországok továbbra is profitáljanak térségünkből anélkül, hogy ennek megfizetnék az árát. Éppen ezért bármilyen „belső kör” csak úgy jöhet létre, hogy rögzítik a későbbi csatlakozás pontos feltételeit, valamint deklarálják, hogy a „kívül maradók” már megszerzett jogai nem sérülhetnek.

Meggyőződésünk, hogy az előttünk álló időszak politikai vitáinak fókuszpontja kell legyen az európai integráció jövőjéről történő gondolkodás. Az Alapjogokért Központ ezért az alábbiakban olyan javaslatokat gyűjtött össze, amelyek garanciát jelenthetnek arra, hogy Európa továbbra is erős és egységes maradjon.

  • Alapszerződésben kell rögzíteni, hogy az integráció folyamatos mélyülése nem eredményezheti a nemzetállamok megszűnését vagy eljelentéktelenedését.
  • Pontosan rögzíteni kell a tagállamok alkotmányos identitásának azon területeit, melyekre semmi esetre sem terjedhet ki az uniós jogalkotás.
  • Az EU-n belül csak akkor jöhet létre „belső kör”, ha az nem sérti a „kívül maradók” korábban szerzett jogait, az együttműködésben részt nem vevők számára pedig világos kritériumokat állítanak fel a későbbi csatlakozásra.
  • Az Európai Polgári Kezdeményezés szabályait úgy kell átalakítani, hogy kellő számú uniós állampolgár megálljt parancsolhasson bármilyen brüsszeli tervezetnek.
  • A jelenlegi, ún. „sárga lapos” eljárás helyett vagy mellett meg kell teremteni a „piros lapos eljárás” lehetőségét, hogy a tagállami parlamentek a szuverenitás valódi őrei lehessenek.
  • Ezen kívül új, „zöld kártyás” eljárást kell bevezetni, amellyel a tagállami parlamentek számára is megnyílik a lehetőség uniós jogszabály-alkotási eljárás kezdeményezésére.

 

A teljes elemzés itt olvasható.

Leave a Reply