Alapjogokért Központ

Kié a hatalom ?

Kié a hatalom? – szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután

A klasszikus állami szuverenitást napjainkban – eurokrata megfogalmazással élve – számos „kihívás” éri.
Az alapvető tendenciák arra mutatnak, hogy a különböző jogi, politikai, ideológiai és technológiai folyamatok lassan felőrlik az állami (fő)hatalomgyakorlás magját, hogy a társadalomszervezés a jövőben egy másik, transznacionális vagy virtuális entitás szintjén és kezében összpontosulhasson. Mivel a magyarság megmaradásának most már több, mint ezer esztendeje az államiság adja az alapját, az említett tendencia a szó szoros értelemben sorskérdés a mi szempontunkból.

Az Alapjogokért Központ 2019 őszén induló, „Kié a hatalom?” c. kutatási projektjének célja tehát az, hogy itt, helyben, 2019-ben, Magyarországon, illetve az Európai Unióban választ adjunk néhány húsbavágó kérdésre. Ezen kérdések közül talán a legfontosabb, hogy hol van ma a főhatalom? Kik gyakorolják a hatalmat, kik és hol döntenek a magyar emberek életét meghatározó legfontosabb ügyekben? Hogyan alakulnak át a hatalomgyakorlás gócpontjai a korunkat meghatározó technológiai változásokkal?

A kutatás során az alábbi csomópontokat tekintjük majd át:

  • A szuverenitásfogalom történeti ki- és átalakulása
  • Az állami szuverenitást érő támadások eredője a posztmodern korban: transznacionális szerveződések vs. helyhez kötött entitások (multikulti vs. nemzeti, föderalista vs. szuverenista, globalizmus vs. lokalizmus), illetve e szembenállás „ideológiai háttere” (posztmodern progresszió vs. illiberális keresztény szabdaság/konzervativizmus);
    • Veszélyek:
      • Globális alkotmányjog/emberi jogi fundamentalizmus/nemzetközi szerveződések vs. nemzeti/alkotmányos identitás, állami szuverenitás;
      • Transznacionális pénzügyi, gazdasági elitek és szervezeteik vs. gazdasági szuverenitás;
      • Felemelkedő IT-óriások, adatintegrátorok „digitális szuverenitása” vs. az állam informatikai szuverenitása (kiberbiztonság, geopolitikai aspektusok);
  • Magyar alkotmányos szuverenitás kialakulása ’90 óta, az Alaptörvény struktúrája, mechanizmusai a XXI. század elején, a fent kifejtett veszélyekre milyen a most rendelkezésre álló jogi-politikai eszköztár
  • A küszöbön álló legakutabb kihívásra, a digitális óriások vetélkedő kvázi szuverenitására adható állami válaszok.

Donald Trump úgy vélte, egy ország határok nélkül nem is ország. Egy állam szuverenitás nélkül pedig értelemszerűen nem is állam.

I. Rész

Bár a szuverenitás mindenkori fogalmával kapcsolatban a szakirodalomban szinte felmérhetetlen számú eltérő megközelítés, magyarázat és fejtegetés olvasható, a szó eredetével kapcsolatban kevés a vitapont. A magyar nyelvbe is idegen szóként beépült kifejezés az úgynevezett „vulgáris latin”, azaz a köznyelvi latin nyelvben használt „superanus” szóból származik.  Ennek eredete pedig a latin „super” kifejezés, amely „valami felettiség”-et jelöl.

II. Rész

Több, mint négy és fél évtizedes szovjet megszállást követően Magyarország visszanyerte jogi önrendelkezését. A rendszerváltoztatás szimbolikus értelemben is fontos, a szuverenitás tekintetében viszont kifejezetten húsba vágó pillanata volt, amikor 1991. június 16-án az utolsó megszálló katona is elhagyta hazánk területétMindez egybevágott azzal, hogy megszűnt a Varsói Szerződés, az a nemzetközi katonai-biztonsági szövetségi rendszer, amely formálisan is biztosította a szovjet érdekszféra egységét.

III. Rész

Napjaink meghatározó iparágai között szerepel a technológiai ipar, amely a modern társadalomban az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat. A technológia segíti az emberek és vállalatok mindennapi problémáinak megoldását, számos egyszerűsítő és kényelmi funkciót betölt, magában hordozva a folyamatos fejlődés lehetőségét. A technológiai szektor felemelkedésére a XX. század második felében került sor, a XXI. század kezdetétől pedig ez az ágazat jelentősen kiemelkedett a többi szektor közül.

IV. Rész

Egy XIX. században született, és azóta bizonyos körökben elterjedt értelmezés szerint a „szuverenitás az államnak azon joga, hogy csak a törvényes keretek, illetve az általa elérni kívánt célok kötelezzék vagy irányítsák”. Le Fur, aki a természetjog modern iskolájának egyik vezető tekintélye volt, meghatározását azzal egészítette ki, hogy a külső szuverenitás maga a függetlenség, ez azonban az államközi viszonyokban – de egyébként a belső viszonyokra is igaz ez – soha nem lehet abszolút.

V. Rész

A techcégeknél gyakori módon az Apple is garázscégként kezdte meg működését. Bár 1976-ban hárman alapították, néhány nap után csak Jobs és Wozniak maradtak, a vállalat első terméke utóbbi kézzel épített számítógépe volt. A cég rögtön gyors növekedésnek indult, amelyhez az is hozzájárult, hogy az akkori üzleti világ legfontosabb alkalmazásának támogatott felülete volt, így segítette a felzárkózást az akkori éllovas Commodore-hoz

VI. Rész

Az államok, valamint különböző államközi és szupranacionális szerveződések – mint amilyen az Európai Unió – ugyan a mai napig nem alkottak a technológiai cégek iparát átfogóan rendező szabályozást, számos előírás igyekszik a szolgáltatókat a nyilvánosság működésével kapcsolatos legalapvetőbb felelősség tiszteletben tartására rábírni.Az alábbi áttekintésben a digitális magánvállalkozásokat érintő, szólásszabadsággal, adatvédelemmel és szerzői jogokkal kapcsolatos szabályozási megoldásokat és dilemmákat érintjük

I. rész
A szuverenitás történelmi értelmezési csomópontjai

Az Alapjogokért Központ – szuverenitáskutatási projektje részeként – tanulmányt készített a szuverenitás történelmi értelmezési csomópontjairól. Kutatásunk során a XI. századtól a XXI. századig tekintettük át a fogalom ki- és átalakulását. Az alábbiakban első körben a főbb következtetéseinket ismertetjük, majd egy fogalmi alapvetést követően hét főbb történeti csomópontot mutatjuk be.

  • A szuverenitás legfontosabb jellemzője egy terület és népesség feletti kizárólagos hatalom, joghatóság.
  • A fogalom római jogi alapokon, több évszázad leforgása alatt kristályosodott ki.
  • A fogalom történeti elterjedése az abszolút uralkodók korához kötődik.
  • A fogalom tartalmának alakulása mindig egy aktuális politikai célt szolgál, mégis létezik egy állandó „fogalmi mag”.
  • Kezdetektől központi kérdés, hogy jogi, vagy gyakorlati szempontból vizsgálandó inkább a szuverenitás megléte.
  • A külső szuverenitásról való gondolkodás megjelenésével párhuzamosan alakult ki az államok közötti, nemzetközi jog.
  • A szuverenitás történetének csomópontjai az egyszemélyi uralkodó abszolút hatalmától a népszuverenitásig vezetnek.
  • Döntő fordulatot jelentett a XVII. század, amikor megerősödött az ellenállás joga.
  • A hatalommegosztás és a népszuverenitás elveinek elterjedése előrevetítette a francia forradalmat és az azt követő átalakulásokat.
  • Rousseau bizonyos értelemben a mai szuverenisták elődje, aki a demokráciát többre tartotta a liberalizmusnál.
  • Kant levezette, hogy a nemzetek önrendelkezéséből nem a népállam, hanem a népszövetség következik.
  • A XX. század a szuverenitásteóriákban a kivételes állapot kérdésének és a jogállamiság alapelvének összeütközését hozta.

II. A magyar alkotmányos szuverenitás alakulása 1990 óta, magyar válaszok a szuverenitást fenyegető veszélyekre

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

  • 1989 és 1991 között fokozatosan nyertük vissza szuverenitásunkat
  • Mindez számtalan átmeneti és ideiglenes megoldást hozott, ilyen volt az 1989-es alkotmányrevízió is
  • A „láthatatlan alkotmány”-koncepcióval az Alkotmánybíróság „kvázi-alkotmányozó” lett, a megosztott Országgyűlés helyett
  • A kilencvenes évek második felében komoly verseny volt a népszuverenitás képviseleti és közvetett formája között
  • Az ezredfordulóra két ellentétes szuverenitásfelfogás rajzolódott ki
  • Az uniós csatlakozástól fogva fokozatosan kidomborodott a jobboldal nemzeti önrendelkezéshez ragaszkodó alapállása
  • A nyolcéves balliberális kormányzás végére jogállami, gazdasági és társadalmi válság alakult ki, leszűkült az állami mozgástér
  • 2010-ben a kétharmados parlamenti többség lehetőséget adott egy új, értéktelített, szuverenista Alaptörvény elfogadására
  • Az új alkotmány a XXI. századi szuverenitáskérdésekre is hatásos, közösségelvű válaszokat adott
  • 2011-től egyre inkább az Európai Unió jövőjéről szóló viták középpontjába került Magyarország
  • A bevándorlási válság kezelése csak fokozta hazánk szuverenista alapállását

III. rész
Technológiai Óriások: Felfutásuk, a Google és a Facebook, illetve főbb hatásaik az állami szuverenitásra

Napjaink meghatározó iparágai között
szerepel a technológiai ipar, amely a modern társadalomban az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat. A technológia segíti az emberek és vállalatok mindennapi problémáinak megoldását, számos egyszerűsítő és kényelmi funkciót betölt, magában hordozva a folyamatos fejlődés lehetőségét. A technológiai szektor felemelkedésére a XX. század második felében került sor, a XXI. század kezdetétől pedig ez az ágazat jelentősen kiemelkedett a többi szektor közül. A technológiai vállalatok – vagy techcégek – közé rengeteg szereplő tartozik, köztük méretükben és fő tevékenységükben egészen szerteágazó profilú vállalatok.

A technológiai vállalatok pontos besorolásához több szempont figyelembevétele szükséges. Általánosságban elmondható, hogy a techcégekhez valamilyen technológiai termék fejlesztése, gyártása, esetleg a technológia mint szolgáltatásnyújtás kapcsolható. 

IV. A magyar pénzügyi szuverenitás visszaszerzése 2010-től

  • Törvényszerű volt, hogy a szuverenista kormány és az IMF álláspontja a pénzügyi szuverenitás kapcsán ütközni fog.
  • 2010-ben Magyarország több, súlyos válsággal küzdött: államadósság, devizahitelezés, önkormányzati eladósodás.
  • 2008 őszén hazánk gazdasági értelemben elvesztette szuverenitását, kívülről diktált megszorításokra került sor.
  • A hivatalba lépő Orbán Viktor kormányzását kétharmados többsége segítette, míg a görög válság nehezítette
  • A kormány gyakorlatilag az első pillanatban szuverenitásharcot kezdett a külföldi pénzügyi befolyással szemben.
  • A gyakran monopolhelyzetet élvező multik és a bankok bevonása a közteherviselésbe teljesen új megközelítést jelentett.
  • Alapvetően a válságkezelés módszerei terén fennálló véleménykülönbség miatt nem sikerült megállapodni az IMF-fel.
  • A pénzügyi szuverenitás visszanyerése területén áttörést jelentett az államadósság csökkentése és a devizahitelek átváltása.
  • 2013-tól már egyre több területen lehetett tapasztalni a szuverenista kormányzás mindennapi eredményeit.
  • A kabinet egyik fő innovációját azok a „multifunkcionális ösztönzők”, amelyek egy időben többfelé bővítik a mozgásteret.

V. rész
Technológiai Óriások: Apple, Microsoft, Amazon. Az ún. GAFA-cégekről általában és a techcégek adózásának problémája

  • Összességében mára nem túlzás egy önálló „Apple-ökoszisztémáról” beszélni;
  • A cég tudatosan egymásra építette termékeit és szolgáltatásait, és roppantul felhasználóbarát;
  • Az Apple tevékenységét is adóelkerüléssel, és monopolista viselkedéssel kapcsolatos vádak övezik;
  • Az Amazon teljesen másként gondolkodik, mint a többi vállalat, a többiek által használt infrastruktúrát és útvonalakat akarja;
  • A leginnovatívabb vállalatnak tartják, amiért egymáshoz egyáltalán nem, vagy csak lazán kapcsolódó területeken kísérletezve építkezik;
  • A Microsoft több terméke kockázatosnak bizonyult az állami szuverenitás szempontjából, de az erről szóló vita élére álltak;
  • A GAFA cégek térnyerése az állampolgárok felé mind közvetlenebb kapcsolatok kiépítésével zajlik, és kihívja az állami szuverenitást;
  • Az is igaz, hogy ezek a cégek forradalmi újításaikkal könnyebbséget hoztak a mindennapi életbe;
  • Ezért cserébe a kritikusabbak szerint a szabad életet, a visszafogottabbak szerint „csak” az adatainkat adtuk át;
  • A techcégek fő célja nem egy ország gazdaságának erősítése, hanem saját szuverén mozgásterük bővítése;
  • A techvállalatokra nem vonatkoznak olyan szigorú szabályozások, mint a bankokra;
  • A digitális vállalatok legnagyobbjai tőzsdei szereplőkké váltak, így napi szinten követhető és változó a piaci értékük;
  • Ezen óriáscégek számára lassan a tőzsde lesz az „anyaállamaik” mellett az egyetlen mozgástér-korlátozó terep;
  • Az ezermilliárd dolláros nagyságrendet is elérheti azon likvid értékpapírállomány, amely a tech óriások offshore-megtakarítása;
  • A technológiai óriásvállalatok államokon kívüli, illetve azokat kijátszó magatartása leginkább az adóelkerülésüknél érhető tetten;
  • A tech cégek a legnagyobb adóelkerülők közé tartoznak a világon, a kiesett adóbevételeknek még a becslése is nehéz;
  • Az alacsony adókörnyezetet biztosító uniós tagállamokon kívül a többiek milliárd eurókat veszítettek évente az adóelkerülésen;
  • A fizetett adónak a bevételhez viszonyított aránya az EU-ban lényegesen kisebb a tech óriásoknál, mint az EU-n kívül;
  • Az elmúlt években több állam is a sarkára állt a digitális cégek megadóztatása ügyében, most az OECD-ben keresnek megoldást.

VI. Nemzeti megoldások a technológiai cégek szabályozására, nemzetközi szabályozási lehetőségek

Tom Wheeler, az amerikai Brookings think tank külsős munkatársa, valamint a Harvard Kennedy School vezető kutatója „Gutenbergől a Google-ig” című könyvében nemrég arról írt, hogy jelenleg az emberiség történelmének harmadik nagy hálózati forradalma zajlik. Wheeler szerint a könyvnyomtatás, majd a vasút és a távíró együttes megjelenése után a jelenlegi hálózati forradalom jelentősége abban áll, hogy azt a mindenütt jelenlévő kommunikációs hálózatokon történő, korábban nem látott teljesítményű digitális interakciók hajtják.[1]

Mindez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert az új kommunikációs hálózat nem csak egyszerűen kiterjesztette a technológiai képességeket, hanem immár egyszerre gyakorol közvetlen kihatást a munka világára, a termelékenységre, az emberek elérhetőségére, valamint számos élethelyzetére, például az otthoni kikapcsolódásra is. Mindez magától értetődően azt jelenti, hogy a jelenleg zajló hálózati forradalom nem csak új digitális lehetőségeket, hanem jelentős kihívásokat is előtérbe helyezett, különösen az emberek személyes szabadságával – és tegyük hozzá – az államok szabályozási gyakorlatával összefüggésben. Wheeler rendkívül jól megfoghatóan érzékelteti a felmerülő anomáliákat. Szerinte például szembetűnő, hogy számos munkahely szűnt meg a nagy ipari vállalatoknál, ugyanakkor ezzel párhuzamosan egyre több olyan internetes vállalat jött létre, melyek mindössze néhány tucatnyi embernek adnak munkát Tom Wheeler: From Gutenberg to Google: The History of Our Future. Brookings Institution Press, 2019., 14.