English

Alapjogokért Központ: a pénzügyi fogyasztóvédelem hazai szabályozása megelőzte az uniós gyakorlatot

A pénzügyi fogyasztóvédelem magyar szabályozása sok tekintetben megelőzte az európai uniós gyakorlatot – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a kutatásukat bemutató tanulmánykötet megállapításait ismertetve, a Központ Fogyasztóvédelemért a pénzügyi szektorban Magyarországon és az Európai Unióban című konferenciáján szerdán Budapesten.

A szigorúbb magyar szabályozásra példaként említette a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szigorúbb előírásokat, a törlesztő részletek arányának meghatározását, a kamatmaximum beiktatását, a folyósítási díj maximalizálását, az egyoldalú szerződésmódosítás korlátozását. Kovács István kiemelte: tanulmánykötetükben javasolják a hitelképességi vizsgálat leghosszabb időtartamának törvényi szabályozását, illetve nyilvános pontrendszer kidolgozását, amely alapján bárki kiszámíthatja hitelre való jogosultságát.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója elmondta: 2013-ban a központ létrejöttét az vezérelte, hogy biztosítsák a közjogi átalakítások elemző, értékelő munkáját, ennek részeként foglalkoznak a pénzügyi szektor fogyasztóvédelmével is. Szerinte e területen is úgy lehet jó a szabályozás, ha figyelembe veszik valamennyi szereplő jogát, véleményét, az egészséges egyensúly pedig az államnak is érdeke.

A konferencia kerekasztal-beszélgetésén Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletértéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke elmondta, hogy hatóságként üdvözölték a banki elszámoltatásról, a forintosításról született jogszabályokat, a végrehajtás pedig nagy erőfeszítést igényelt a pénzügyi szektortól. Hozzátette: a gazdaságtörténeti akcióban a fogyasztó mindvégig érezhette, hogy a felügyelet mögötte áll.

Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megbízott főigazgatója elmondta, hogy létrehozták az internetes kutató laboratóriumukat, amely folyamatosan figyelni az webes szolgáltatásokat. NFH vezetője kiemelte, egyre inkább terjed a mobilos vásárlás, és szerinte a májusban elfogadott uniós belső piaci digitális stratégia még inkább lehetőséget nyújt majd a terület szabályozására.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a fogyasztói tudatosság fontosságát hangsúlyozták, amelyben a pénzügyi ismereteknek, a pénzügyi kultúrának, a fogyasztói bizalomnak kiemelt szerepe van.

Vokony János, a CIG Pannónia Pénztárszolgáltató Zrt. vezérigazgatója úgy látta, hogy a pénzügyi ismeretek hiánya miatt sokszor a portfólió kezelése gondot jelent az ügyfeleknek, illetve nem tudják reálisan felmérni az irreális ajánlatok kockázatát.

Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a konferencia záróbeszédében kiemelte, hogy a pénzügyi termékek bonyolultsága indokolta a pénzügyi fogyasztóvédelem elkülönülését. Hangsúlyozta, hogy forintosítás meglépése fogyasztóvédelmi döntés volt, hiszen többlettehertől óvta meg a lakosságot, a bankot és a makrogazdaságot. A kormány fontosnak tartja a pénzügyi fogyasztóvédelmet, és folyamatosan azon dolgozik, hogy a megfelelő jogi keretek rendelkezésre álljanak – mondta Balogh László.”

(MTI)