English

Nem a genderegyezményre

Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről szóló Isztambuli Egyezménye nevével ellentétben valójában „genderegyezmény”, ezért az Alapjogokért Központ arra kéri Magyarország Kormányát, hogy azt jelenlegi formájában ne terjessze az Országgyűlés elé. A Központ szerint a genderegyezményt az Országgyűlésnek nem szabad ratifikálnia és ellen kell állni az EU vonatkozó lopakodó jogalkotásának is, ugyanis e törekvések célja, hogy a természet adta biológiai nemeket jogi szinten is felváltsa a végtelen számú „társadalmi nem” definíciója. A férfiak és nők közötti egyenlőséget Magyarországon a legmagasabb szintű jogszabály biztosítja, ráadásul az Alaptörvény értelmében a nőket az állam külön intézkedésekkel is védi. A magyar Btk. pedig nemzetközi összehasonlításban is szigorú szankciókat állapít meg a szexuális bűncselekmények minden formájára. Semmi szükség nincs tehát arra, hogy a nemzetközi gender-lobbi nyomásának engedve az Isztambuli Egyezmény ratifikálásával a magyar jogalkotó beemelje a magyar jogba a „társadalmi nemek” kategóriáját.

Az Európa Tanács égisze alatt elfogadott Egyezmény ugyanis bár látszólag a nőkkel szembeni erőszak ellen lép fel, célja valójában a hagyományos családmodell lebontása minden európai államban. Bár a józan ész alapján nyilvánvaló, hogy mindössze  két teremtett nem létezik, a szóban forgó egyezmény a teremtés tényét semmibe véve elvetné a biológiai nemek fogalmát és helyettük a társadalmi nemeket vezetné be a jogba: többé senki sem lehetne egyszerűen férfi vagy nő, hanem a végtelen számú, mesterségesen kreált gender-kategóriák egyikébe tartozna. Ez nem csak az Alaptörvény fentebb már idézett, nőket védő szabályait tenné zárójelbe, de a házasság fogalmát is, amely jelenleg csak férfi és nő között jöhet létre. Mindezek alapján az Alapjogokért Központ határozott álláspontja, hogy az Országgyűlésnek semmiképpen sem szabad elismernie az Isztambuli Egyezmény kötelező hatályát.

Az Országgyűlés döntése nélkül azonban az Egyezmény még akkor sem fejthetne ki joghatásokat hazánkban, ha ahhoz az Európai Unió maga is csatlakozna. Ez utóbbit éppen múlt héten jelentette be az Unió soros elnökségét betöltő Málta illetékes minisztere. Bár a Lisszaboni Szerződés értelmében az EU maga is köthet nemzetközi szerződéseket, tagállami ratifikáció nélkül csak olyan területeken, amelyek az Unió kizárólagos hatáskörét képezik. Az Isztambuli Egyezmény azonban büntetőjogi rendelkezéseket is tartalmaz, ez a terület viszont – néhány kivételtől eltekintve – tagállami hatáskör. Hasonlóképpen nem írható felül semmilyen uniós jogi aktussal az Alaptörvény családdefiníciója, mely egyértelműen férfiról és nőről rendelkezik. Az ilyen rendelkezések a tagállamok nemzeti identitásának részét képezik, ez pedig még az uniós szerződések alapján sem lehet uniós jogalkotás tárgya.

Az EU azonban nemcsak a szóban forgó egyezménnyel kíván hozzájárulni a teremtett nemek felszámolásához. Az Európai Unió Bírósága ugyanis nemsokára ítélet hoz majd az úgynevezett Coman-ügyben, amelyben a felperes román férfi azért perelte be hazáját, mert az nem volt hajlandó elismerni az általa Spanyolországban egy amerikai férfival kötött „házasságot”. A várakozások szerint a Bíróság kötelezni fogja Romániát az egynemű házasság elismerésére, annak ellenére is, hogy az ellentétes a román alkotmánnyal.

A teljes közlemény ezen a linken olvasható.

Leave a Reply