English

Nincs akadálya az Alaptörvény-módosításnak

A népszavazás után bejelentett Alaptörvény-módosítás korlátot szabhat az alkotmányos identitást sértő uniós jogi aktusok hazai érvényesülésének. Csatlakozásunkkor ugyanis csak a szuverenitásból eredő egyes hatáskörök közös gyakorlását engedtük át az Unió számára, a szuverenitást magát nem ruháztuk át. Ezért bármilyen döntés, amely a szuverenitás alapvető elemeit érinti, elképzelhetetlen az Országgyűlés jóváhagyása nélkül. A lakosság összetételének kötelező megváltoztatása bizonyosan ebbe a kategóriába esik, ezért – ahogy az Alkotmánybíráság gyakorlatából is kiolvasható – Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen uniós szabály vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel.

A népszavazás érvénytelen lett, de 1990 óta ilyen arányú támogatást egyetlen népszavazási kérdésre adott válasz sem kapott. A még nem végleges eredmény szerint ugyanis a „nem” szavazatok aránya meghaladja a 98 százalékot, ez pedig nagyobb konszenzust jelent, mint mikor Magyarország a NATO-hoz csatlakozott, és több szavazatot, mint az EU-integráció támogatottsága. Emellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy az új szabályozás alapján tartott első népszavazási eljárás sikeresen vizsgázott, a választási szervek megfelelően és jogszerűen látták el feladatukat, a szavazás visszaélésektől mentesen zajlott.

A 2011-ben elfogadott Alaptörvény a népszavazás érvényessége kapcsán visszatért az 1997 előtti szabályokhoz. 1990 és 1997 között ugyanis – a jelenlegihez hasonlóan – annak feltétele az volt, hogy a választópolgárok több mint fele érvényesen voksoljon. A NATO-népszavazás előtt azonban módosították a szabályozást, kimondva, hogy az a referendum érvényes, melyen a választásra jogosultak több mint negyede azonos irányba szavaz. A hatályos szabályok azonban visszatértek az eredeti rendszerhez, s ennek következtében – mivel az október 2-ai szavazáson a választópolgárok 43,3 százaléka vett részt – jogi értelemben érvénytelen lett.

Ugyanakkor az is tény, hogy 1990 óta ennyi választópolgár ilyen arányban sohasem szavazott egy adott politikai álláspont vagy politikai erő mellett. Az 1997-es NATO-népszavazáson a szavazók 85 százaléka voksolt a tagságra, míg 2003-ban 84 százalék, 3 millió 56 ezer fő támogatta az EU-ba történő belépést. Sőt, 2008-ban a „háromigenes” népszavazás „legnépszerűbb” kérdésére is „csak” a szavazóurnákhoz járulók 84 százaléka mondott nemet a kórházi napidíjra. Ehhez képest az október 2-ai kvótanépszavazáson 98 százaléknyian, több mint 3 millió 280 ezer fő adott le „nem” szavazatot, ami arányaiban rekord 1990 óta.

Magyarország miniszterelnöke a népszavazást követően bejelentette, hogy a referendum eredményében megnyilvánuló választói akaratnak megfelelő Alaptörvény-módosítást nyújt be a parlamentnek. Hangsúlyozandó, hogy a Magyar Országgyűlés, mint alkotmányozó hatalom egyben a nemzeti szuverenitás legfőbb letéteményese is. Európai uniós csatlakozásakor ugyanis Magyarország csak a szuverenitásból eredő egyes jogokat és hatásköröket ruházott át az EU-ra, azonban szuverenitását magát még részben sem. A szuverenitás alapjait érintő kérdésekben tehát az EU érvényesen nem hozhat döntést az Országgyűlés jóváhagyása nélkül.

Egy állam népessége pedig a szuverenitás egyik alappillére, így összetételének megváltoztatására az Uniónak – amely nem rendelkezik eredeti szuverenitással – nincs joga. Az EU alapszerződési is elismerik, hogy a tagállamok nemzeti, alkotmányos identitása az uniós jog hatályán kívül esik, azt az Uniónak is tiszteletben kell tartania. Ennek megfelelően uniós szervek nem is dönthetik el, hogy pontosan mi tartozik a védett (fenntartott) szuverenitás kategóriájába, arról csak az Országgyűlés, vita esetén pedig az Alkotmánybíróság dönthet.

Jogi szempontból az érvénytelen népszavazás nem köti az Országgyűlés kezét. Az Országgyűlés csak abban az esetben nem módosíthatná az Alaptörvényt, ha egy érvényes népszavazás az igenek győzelmét hozta volna. Az érvénytelenség (és a „nem” szavazatok többsége) okán viszont ilyen „kötöttség” nem érvényesül, és mivel a népszavazáson feltett kérdés országgyűlési hatáskör, így a parlament az érvénytelen népszavazástól függetlenül dönthet úgy, hogy megtiltja kényszerbetelepítést.

A joggyakorlat kapcsán érdemes kiemelni, hogy a 2013-ban elfogadott új választási törvények alapján most először tartottak Magyarországon referendumot, ráadásul az eljárást a kormány kezdeményezte. Így az elmúlt hetekben a választási szervek és a Kúria több olyan kérdésben is döntöttek, amelyeknek kialakult joggyakorlata korábban nem volt. Mindazonáltal egyértelműen megállapítható, hogy az új szabályozás megfelelőnek bizonyult, a választások tisztasága felett a választási szervek a jogszabályokat betartva őrködtek, jelentős visszaélésre nem került sor. A 10.331 belföldi szavazókörben a választott szavazóköri delegáltakon kívül 18.387 pártdelegált felügyelte a voksolást.

 

Leave a Reply