English
Slide background
Slide background
Slide background
Slide background

199 fős Országgyűlés

Slide background

Biztonságos a nemzetiségi regisztráció

Slide background

A pártok névhasználatáról

Slide background

Könnyebb lesz a frakcióalakítás

Slide background

Nemzetközi megfigyelők a választásokon

(kép forrása: http://mandiner.hu/)
Slide background

Scheppele 10 tévedése

Slide background
Slide background
Slide background

Elemzéseink

Sokszor változott a Fővárosi Közgyűlés választására vonatkozó szabályozás

Az Alapjogokért Központ megvizsgálta az 1990 óta eltelt időszak önkormányzati választásokra vonatkozó szabályozását. A Központ arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt 24 év alatt a jogalkotó számos alkalommal változtatott a vonatkozó előírásokon, a módosítások több esetben pedig
Tovább →

A Munka törvénykönyvének módosítása szükséges a választójog kiteljesüléséhez

Magyarország Alaptörvénye értelmében minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van gyakorolnia választójogát, melyet kizárólag az Alaptörvény vagy sarkalatos törvény korlátozhat. Míg azonban a választási szabályok előírják, hogy szavazást csak vasárnapra lehet kitűzni, addig a Munka
Tovább →

Nem köti a Tanácsot az EP-választás eredménye az Európai Bizottság elnökének jelölésekor

Az Alapjogokért Központ megvizsgálta az EU-s alapszerződéseknek az Európai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztására irányadó szabályait. A Központ arra a megállapításra jutott, hogy az Európai Tanácsnak a bizottsági elnök jelölésére és kinevezésére irányuló jogköre valójában n
Tovább →

Jelentős szerepet kaphatnak a nemzetiségek az Országgyűlésben

A 2011 végén elfogadott választójogi törvény megteremtette a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletének lehetőségét az Országgyűlésben. Bár a választásokon egy nemzetiségnek sem sikerült elérni a kedvezményes mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot, a tizenhárom eli
Tovább →

Nincs határidő a kormányalakításra

Az Alapjogokért Központ áttekintette az alaptörvényi és egyéb rendelkezéseket, és arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos magyar jogszabályok nem állapítanak meg kötelező határidőt az új kormány megalakulása tekintetében. Bár az új miniszterelnök a megválasztását követően, ille
Tovább →

A területi listákat helyettesíti a győztes-kompenzáció

Az országgyűlési választások majdnem végleges, de még nem jogerős eredményei kapcsán érdemes megvizsgálni az új választójogi szabályozás kompenzációs mechanizmusait. A magyar választási rendszer 1990 óta vegyes rendszerként működik, melyet egy listás ág és egy egyéni választókerületi
Tovább →

Kiállta a próbát az új választási rendszer

A leadott szavazatok majdnem teljes körű összesítése után elmondható, hogy az állampolgárok akaratának szabad kifejezését biztosító országgyűlési választások zajlottak Magyarországon vasárnap. Ha pedig az előzetes eredményeket a korábbi választási rendszerre vetítjük, a kormánypártok
Tovább →

OVB helyett NVB: nagyobb függetlenség, több garancia

Az Alapjogokért Központ összehasonlította a korábbi Országos Választási Bizottságra vonatkozó, illetve az új Nemzeti Választási Bizottságra vonatkozó szabályozást, és arra a megállapításra jutott, hogy a választásokat ellenőrző legfontosabb szerv függetlensége és működésének törvényi
Tovább →

Az ajánlóívek egyediek és beazonosíthatóak

Az Alapjogokért Központ megvizsgálta az országgyűlési képviselőjelölt-állításhoz szükséges ajánlások gyűjtésének új szabályozását. A Központ a vizsgálat során arra a megállapításra jutott, hogy az új rendelkezések alapján az ajánlóívek a kopogtatócédulákkal szemben jóval biztonságosab
Tovább →