Alapjogokért Központ

 

Rólunk

Az Alapjogokért Központ budapesti székhelyű, 2013 óta működő jogi elemző- és kutatóintézet. A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette. Az intézet működésének emellett nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben. A kutatási területek a jog közéleti érdeklődésre számot tartó ágainak széles skáláját ölelik fel, a klasszikus alkotmányjogi kérdésektől kezdve a választójogon át az Európai Unió jogáig. A különböző elemzésekben, értekezésekben közös azon törekvés, hogy a józan ész talaján állva megtaláljuk az egészséges egyensúlyt az egyéni szabadságjogok és a társadalom érdekei között. A tudományos tevékenység része továbbá könyvek és tanulmányok kiadása, ismertetése . Eltökélt célunk a tehetséggondozás. A Központnak jelenleg közel 20 munkatársa van.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2020. május 13. 

Újabb liberális NGO készített politikailag elfogult jelentést Magyarországról

Több rangsorban még a polgárháborúval sújtott Irakot és Afganisztánt is hazánk elé sorolták a készítők

A Bertelsmann Alapítvány „Transformation Index (BTI)” elnevezésű tanulmánycsomagot készített 137, meghatározásuk szerint átalakulásban lévő országról. A kutatás minden valóságot nélkülöző, lesújtó képet ad Magyarországról: a szerzők szerint a 2006-2010 közötti Gyurcsány-Bajnai időszakhoz képest szinte az összes kategóriában (49-ből 44-ben) jelentősen romlott Magyarország és a kormányzat teljesítménye. Így a szerzők értékelése alapján hazánkat több mutatóban már olyan országok is beelőzik, mint Afganisztán, Irak, Sierra-Leone vagy Kelet-Timor. A nyilvánvalóan politikai szándékkal megírt Magyarországról szóló jelentés döntő részét a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott Political Capital munkatársai készítették. A jelentés készítőinek háttere, az abban alkalmazott tudományosnak álcázott módszertan, az értékelés elfogult politikai, a valósággal köszönőviszonyban sem álló megállapításai hasonlóak az elmúlt hetekben megjelent több, liberális NGO által készített „független” jelentésben foglaltakkal. Ezek a politikailag elfogult, a szakmaiság köntösébe bújtatott anyagok súlyosan károsítják Magyarország megítélését. Ez egy újabb példa a nyílt társadalom hálózatának működésére, hiszen az elmúlt időszakban több hasonló, Magyarországot bíráló jelentés is készült – elég csak a Freedom House demokráciát, a World Justice Project jogállamiságot, vagy az International Budget Partnership költségvetés átláthatóságát vizsgáló jelentésére gondolnunk. Ezt az áltudományos, Magyarországot lejárató, politikailag elfogult jelentéskészítési gyakorlatot mutatja be az Alapjogokért Központ elemzése.

A tanulmány néhány szélsőséges megállapítása:

  • A szerzők szerint Magyarország mind a monetáris politika, mind a fiskális politika terén rosszabbul teljesített az elmúlt 10 évben, mint 2006 és 2010 között a Gyurcsány-Bajnai kabinetek alatt.
  • A kormányzás minősége, átláthatósága, nyitottsága és hatékonysága területén (Governance Index) hazánk 2006-ban a 14., 2020-ban viszont már csak a 93. helyen állt. Ebben a mutatóban olyan országok előzik meg hazánkat, mint Afganisztán, Angola, Honduras, Mozambik, Zambia, Banglades, Pápua-Új-Guinea, Gabon, Sierra Leone, Togo, Etiópia, Burkina Faso, Dzsibuti, Niger, Libéria, Malawi, Kolumbia, Kelet-Timor, Gambia vagy éppen Benin.
  • Egy hasonló mutató, a „Governance Performance” terén szintén hatalmas zuhanást könyvelt el Magyarország. Míg 2006-ban a 11. volt, 2020-ban már csak a 82. helyre tudott felkapaszkodni. Olyan erős és stabil kormányzattal rendelkező országok is magasabb pontszámot kaptak, mint polgárháborútól sújtott Irak, Ukrajna vagy éppen a nemrég puccsot végrehajtó Bolívia.
  • A szerzők szerint Magyarországon a kormány a közigazgatási bíróságok bevezetését tervezi, miközben ez már több mint egy éve lekerült a napirendről.

A jelentést készítők nem véletlenül elfogultak a 2006 és 2010 közötti időszakkal kapcsolatban. Az összeállításáért felelős Bertelsmann Alapítvány korábban a Bajnai Gordon neve által fémjelzett Haza és Haladás Alapítvány nemzetközi partnere volt, mely szervezetből nőtt ki Bajnai pártja, az Együtt. Az elemzést készítő cég pedig nem más, mint a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott Political Capital. További érdekesség, hogy a jelentést készítők között megtalálhatjuk Orosz Annát, a Momentum politikusát, aki a 2019-es önkormányzati választáson Újbudán szerzett egyéni mandátumot, majd a kerület alpolgármestere lett.

További részletek a hosszabb elemzésről az alábbi fülön olvashatók.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2020. május 4.

Az Alapjogokért Központ elhalasztja a májusra tervezett CPAC Hungary-t

Tekintettel a koronavírus-járvány okozta egészségügyi helyzetre, logisztikai és utazási nehézségekre, az Alapjogokért Központ ezúton jelenti be, hogy elhalasztja a május végére tervezett nemzetközi konzervatív konferenciát, a budapesti CPAC Hungary-t.

A korábbi bejelentés szerint a Központ a Mathias Corvinus Collegiummal és az amerikai partnerrel, az American Conservative Union-nal közösen kezdte el szervezni az amerikai konzervatív konferenciasorozat első európai állomását. A Conservative Political Action Conference (CPAC) az Egyesült Államok egyik legnevesebb politikai összejövetele, és a budapesti “társrendezvény” is azt célozta a tervek szerint, hogy konzervatív magyar és nemzetközi politikusok, elemzők, újságírók megvitassák a civilizációnk előtt álló kihívásokat, hogy hogyan lehet minél hatékonyabban felvenni a harcot a globális liberalizmussal és az újjáéledő szocializmussal szemben.

Közös értékeinket, a zsidó-keresztény kultúrát, a haza szeretetét, a szuverenitást, nemzeti identitásunkat, a családot, a férfi és nő teremtett adottságát és az életpártiságot mind hevesebb támadások érik, melyeket csak együttes erővel verhetünk vissza. Bár a rendezvényt elhalasztjuk – reményeink szerint arra ősszel kerül majd sor -, továbbra is hiszünk a nemzeti konzervatív erők nemzetközi együttműködésében. Hiszünk abban, hogy Európában kezdetét vette egy nemzeti-konzervatív ébredés, az USA-ban pedig egy jobboldali-republikánus reneszánsz, a „konzervatív forradalom” pedig Magyarországon érhet össze.