Alapjogokért Központ

Kié a hatalom?

Kié a hatalom? – szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután

A klasszikus állami szuverenitást napjainkban – eurokrata megfogalmazással élve – számos „kihívás” éri. Az alapvető tendenciák arra mutatnak, hogy a különböző jogi, politikai, ideológiai és technológiai folyamatok lassan felőrlik az állami (fő)hatalomgyakorlás magját, hogy a társadalomszervezés a jövőben egy másik, transznacionális vagy virtuális entitás szintjén és kezében összpontosulhasson. Mivel a magyarság megmaradásának most már több, mint ezer esztendeje az államiság adja az alapját, az említett tendencia a szó szoros értelemben sorskérdés a mi szempontunkból.

Az Alapjogokért Központ 2019 őszén induló, „Kié a hatalom?” c. kutatási projektjének célja tehát az, hogy itt, helyben, 2019-ben, Magyarországon, illetve az Európai Unióban választ adjunk néhány húsbavágó kérdésre. Ezen kérdések közül talán a legfontosabb, hogy hol van ma a főhatalom? Kik gyakorolják a hatalmat, kik és hol döntenek a magyar emberek életét meghatározó legfontosabb ügyekben? Hogyan alakulnak át a hatalomgyakorlás gócpontjai a korunkat meghatározó technológiai változásokkal?

A kutatás során az alábbi csomópontokat tekintjük majd át:

  • A szuverenitásfogalom történeti ki- és átalakulása
  • Az állami szuverenitást érő támadások eredője a posztmodern korban: transznacionális szerveződések vs. helyhez kötött entitások (multikulti vs. nemzeti, föderalista vs. szuverenista, globalizmus vs. lokalizmus), illetve e szembenállás „ideológiai háttere” (posztmodern progresszió vs. illiberális keresztény szabdaság/konzervativizmus);
  • Veszélyek:
    – Globális alkotmányjog/emberi jogi fundamentalizmus/nemzetközi szerveződések vs. nemzeti/alkotmányos identitás, állami szuverenitás;
    –  Transznacionális pénzügyi, gazdasági elitek és szervezeteik vs. gazdasági szuverenitás;
    –  Felemelkedő IT-óriások, adatintegrátorok „digitális szuverenitása” vs. az állam informatikai szuverenitása (kiberbiztonság, geopolitikai aspektusok);
  • Magyar alkotmányos szuverenitás kialakulása ’90 óta, az Alaptörvény struktúrája, mechanizmusai a XXI. század elején, a fent kifejtett veszélyekre milyen a most rendelkezésre álló jogi-politikai eszköztár;
  • A küszöbön álló legakutabb kihívásra, a digitális óriások vetélkedő kvázi szuverenitására adható állami válaszok.

Donald Trump úgy vélte, egy ország határok nélkül nem is ország. Egy állam szuverenitás nélkül pedig értelemszerűen nem is állam. 


Budapest, 2019. október 28.