Alapjogokért Központ

BOLOND LYUKBÓL 2020/25

Hűséges olvasóink jól tudják már, hogy Black Lives Matter, vagyis a fekete életek számítanak. Ennek ellenére az újraindult angol labdarúgóbajnokság Manchester City – Burnley mérkőzése előtt, miközben a játékosok a kezdőkörben térdeltek – így kifejezve antirasszizmusukat –, egy repülő White Lives Matter (a fehér életek számítanak) feliratú transzparenst húzott el a stadion felett. Természetesen az ügy nem maradt következmények nélkül, a rendőrség azonnal a tettesek nyomába eredt, azonban a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére sem talált bűncselekményt. Bár ezek után a meccs senkit sem érdekelt, a City 5:0-ra győzött. A Burnley managere a vereség után azt nyilatkozta, hogy csapata jobban teljesített volna, ha nem lettek volna szemtanúi eme „szörnyű” és „rasszista” akciónak.

Tovább folyik a múlt újra értelmezése Nagy-Britanniában. A brit liberálisok ugyanis a Szent Mihály és Szent György Érdemrend kitüntetésének megváltoztatását követelik, mert a rajta található kép szerintük George Floyd halálára emlékeztet. A kitüntetéssel kapott kereszt közepén az látható, amint Szent Mihály arkangyal győzedelmesen áll rá a vereséget szenvedett Sátán fejére. E kép kísértetiesen hasonlít George Floyd halálára, akinek egy fehér rendőr térdepelt a nyakára annál az előállításnál, amely közben az afroamerikai férfi meghalt. „Pontosan ez történt George Floyddal is és évszázadok óta történik a fekete emberekkel diplomáciai küldetések álcája alatt – ez egy aktív, tudatküszöb alatti üzenet, amely megerősíti a hódítást, a leigázást és a színesbőrűek dehumanizálását” – fejtette ki Bumi Thomas egy brit-nigériai aktivista. Ugye itt egy többszörösen is kirekesztő díjjal van dolgunk, mert a kitüntetést olyan diplomaták kaphatták meg, akik a nacionalista „hazáért” dolgoztak, a kitüntetésen képzeletbeli klerikális személyek vannak, ráadásul a királynő adományozza, ami pedig a demokrácia megcsúfolása is egyben.

Múlt héten szó volt róla, hogy egyes amerikai egyetemeken nem engedélyezték a vizsgák elhalasztását George Floyd halála miatt. Hála a szent Haladásnak, vannak pozitív példák is: az Oxfordi Egyetemen minden olyan hallgató vizsgáját engedékenyebben fogják értékelni, akik úgy érzik, hogy George Flyod halála miatt „csökkent a teljesítményük”. A rektor emberi nagyságáról tett tanúbizonyságot, emellett pedig bejelentette, hogy „dekolonializálják” a matematikai és természettudományos diplomákat. Persze lehet, hogy egyszerűbb lenne eleve kihagyni a brit gyarmatosítás alig 400 éves történelmét.

Antihősünk a héten a Washington állambeli Olympia demokrata polgármestere, Cheryl Selby. A politikus kezdettől fogva támogatta a Black Lives Matter mozgalmat és annak valamennyi békés rendezvényét, egészen addig, amíg a tüntetők a saját háza elé nem vonultak a helyi rendőrség megszüntetését követelve. Ekkor azonban Selby feladta magasztos elveit és a fehér előjogok oldalára állt át „terroristáknak” minősítette a tulajdonát megrongáló ártatlan demonstrálókat. Szégyen, hogy valakinek fontosabb a tulajdona, mint az elvei, de sajnos túl sok ilyen ember van a világon.

Az, hogy az intézményesített rasszizmus és a klímaválság mélyen összefüggő folyamatok, feltételezem, hogy nem szolgál újdonságként hűséges olvasóinknak. „Csak úgy őrizhetjük meg az emberi életet a bolygón, ha összekötjük a rasszizmust és az egyenlőtlenséget a környezettel” – írja a Huffington Post-on Jacqueline Patterson, az amerikai Nemzeti Szövetség a Színes bőrűek Előrehaladásáért (NAACP) igazgatója. A „faji igazságosság” és a „klímaigazságosság” egy és ugyanaz a probléma, ami már évszázadok óta mérgezi társadalmunkat, ugyanis ugyanazzal a kizsákmányolással van dolgunk: az egyik a Föld erőforrásait, a másik az embereket zsákmányolja ki. Ezért addig nem tudjuk megmenteni a Földet a klímakatasztrófától, amíg a rasszizmus jelen van.

 

Heti gyűjtésünkben továbbá arról is olvashatnak, hogy a gyerekeink számára miért káros a konzervatív eszme, szemben a marxista ideológiával. Továbbá arról is képet kaphatnak, hogy az antirasszizmus jegyében egyes médiumok elhallgatják majd az erőszakos bűncselekményeket, valamint arról is tájékozódhatnak, hogy csak az lehet igazán jó heteroszexuális, aki kipróbálta a homoszexualitást is.

Ezekről és sok más érdekességről is olvashatnak az Alapjogokért Központ rendhagyó sajtószemléjének aktuális számában.

Rajta hát!

A politikai korrektség sokak számára pusztán egy megmosolyogtató, sokszor önmaga paródiájába hajló jelenségnek tűnhet, ám valójában sokkal többről szól annál, mint hogy „migrációs hátterűnek” hívjuk-e a bevándorlókat, „melegnek” a homoszexuálisokat, a „választás szabadságának” az abortuszt vagy „romának” cigány honfitársainkat. Az efféle nyelvi leleményekben ugyanis valójában egy ideológia ölt testet, mely a „fejlett” társadalmakban mára az élet számos területén monopolhelyzetbe került, elnyomva a józan ész szaván alapuló évezredes igazságokat. A totális egyenlőségelvűsdi, a szélsőséges toleranciakultusz, a mondvacsinált kisebbségek nap nap után új elemmel bővülő végeláthatatlan sora, a teremtett nemek „genderekre” történő lecserélése mind-mind olyan, a politikai korrektséggel azonos tőről fakadó jelenség, amely normalitást kreál az abnormalitásból. Így lesz jóformán erény a bűnből, „jogtiprás” a bűnnel való szembeszállásból, az „élet teljességétől megfosztó korlátozás” a hit megtartásából. Mindez természetesen nem egyik pillanatról a másikra megy végbe: a társadalom érzékenyítése apró lépésekben történik, ezért sokan nem is érzékelik a folyamatot, csak azt veszik észre, hogy ma már nem abban a világban élnek, mint tegnap: hogy az igazság fölé emelkedik a hazugság, a valóság helyébe pedig az ideológia lép. Úgy gondoljuk, hogy a figyelemfelkeltés önmagában is fontos eszköz lehet a hagyományos értékeink megőrzése érdekében folytatott küzdelemben, ezért az Alapjogokért Központ hétről hétre összegyűjti a politikai korrektség és édestestvérei leglátványosabb ámokfutásait szerte a világból, hogy a Mandiner olvasói első kézből értesülhessenek a hírről: valóban csak az igazság tesz minket szabaddá.

A brit Munkás Párt egyik manchesteri önkormányzati képviselője szerint gyermekekre veszélyes, ha otthon konzervatív értékeket tanítanak nekik, e problémát az oldja meg, ha több a “balos marxista” tanár – értesülhettünk a Suntól. Julie Reid Manchester helyi önkormányzati képviselője maga is tanár, okfejtését a “People Before Profit” (Az emberek a profit előtt) című baloldali aktivisták által szervezett online beszélgetésben fejtette ki. A marxista politikus, tanárnő szerint a tanárok többsége hozzá hasonlóan “balos marxista“, akik nem tanítják meg a diákokat a brit nemzeti értékekre. Reid szavaiból kihevető, hogy mindezt teljesen helyénvalónak tartja, sőt jobban örülne, ha minden nebulót zavartalanul tudnának indoktrinálni a marxista tanok szerint. Ezért is nehezményezte tanárnő, hogy azok a gyermekek, akiket a szüleik nem a “liberális” neo-marxista ideológia szerint nevelnek “nem úgy hallják a tanárok hangjait, ahogy egyébként hallanák a tanteremben“. Tehát Reid szerint probléma, ha diákok nem fogadják egyedüli szent igazságként a liberális ideológiát. Sőt, az ilyen fiataloknak szerinte “napi szinten szélsőjobboldali propagandával tömik a fejét“. Sajnos azonban nem mindenki ennyire haladó, ugyanis Christian Wakeford – a brit Konzervatív Párt országgyűlési képviselője – szerint ez “sértő” a szülőkre nézve. “Rendkívül sértő az a feltételezés, hogy szélsőjobboldaliak lennének a szülők, akik nem értenek egyet Reid kisasszony “balos” nézeteivel, azokkal szemben, akik keményen dolgoztak, hogy gyermekeiket neveljék (…)” – mondta Wakeford képviselő. Továbbá hozzátette, hogy Reid felvetései nem csak sértőek, de jogszerűtlenek is, ugyanis a hatályos brit oktatási törvény szerint tilos “pártpolitikai nézetek népszerűsíteni az iskolában a tanórákon“.

A Washington állambeli Olympia város polgármestere kezdetektől fogva ünnepelte a Black Lives Matter mozgalom békés randalírozását egész addig, amíg meg nem rongálták a házát, amit viszont már terrorizmusnak tart – tudósított a Post Millennial oknyomozó hírportál. Cheryl Selby, demokrata polgármesternő korábban támogatásáról biztosította a Black Lives Matter anarchista tüntetőit, és elítélte a rendőrséget az általuk elkövetett rendszerszintű rasszista brutalitásért.  A progresszív demokrata polgármesternő azt hitte ez által védettséget élvez a gyakorta rasszista indíttatású, fehérgyűlölő anarchisták támadásaival szemben. Nagyobbat nem is tévedhetett volna, ugyanis több mint 50 tüntető döntött úgy a város békés feldúlása közben, hogy meglátogatják polgármesterüket, hogy a városi rendőrség megszüntetését követeljék tőle. A szomszédok beszámolója szerint, mikor elérték Selby házát, elkezdték kántálni, hogy „szüntessék meg a rendőrséget”, illetve festékszóróval az ajtajára és tornácára írták, hogy „BLM” (Black Lives Matter). „Próbálom feldolgozni ezt. Ez olyan, mint a terrorizmus. Ez igazságtalan. Fáj mikor annyi mindent teszel a közösségért. Az emberek olyan kegyetlenek egymással. Megbocsájtóbbnak kellene lennünk” – kommentálta a történteket a Cheryl Selby. Hát nem aranyos a polgármesternő? De vajon az életüket nap, mint nap kockára tevő rendőrök hogy érezik magukat, mikor azt látják, hogy a baloldali politikusok és az anarchista tüntetők semmibe veszik a társadalomért végzett áldozatos munkájukat?



A koronavírus megjelenésével egy időben a Vice Magazin gender-ideológiát és radikális feminizmust propagáló interjúsorozatot indított, amelyben látszólag ártatlan kérdéseket tesznek fel a karanténban levő liberális fiatalok szexuális életéről. A legújabb interjúban Fama-t, egy 19 éves fiatalembert faggatnak a fiatal kora ellenére eléggé gazdag szexuális életéről. Fama azzal kezdi, hogy erős feminin vonásokkal rendelkezik, amiért ismerősei között sokán gondolják homoszexuálisnak vagy biszexuálisnak. E feltételezéseket pedig nem érti és nehezményezi is, mert ő valójában heteroszexuálisként azonosítja önmagát. A beszélgetés előrehaladtával azonban kiderül, hogy e feltételezések nem is olyan alaptalanok, ugyanis Fama bevallja, korábban már kísérletezett homoszexuális kapcsolatok létesítésével. Az interjú itt érdekes fordulatot vesz: Mivel Fama hozzáteszi, hogy az említett kísérletezgetései miatt férfi ismerőse homoszexuálisnak -, vagy legalább biszexuálisnak – gondolja, amit a Vice újságírója értetlenséggel fogad. Ezt követően a beszélgető felek egyetértenek, hogy férfiként férfiakkal való intim kísérletezésben semmi kirívóan homoszexuális nincs. Sőt, majdhogynem ez a legheteroszexuálisabb dolog. Mi több megjegyzik, hogy valójában, ha valaki férfi létére nem kezd más férfiakkal szexuális kísérletezésbe az homofób: vagyis heteroszexuálisnak lenni már önmagában is homofóbia. „Őszintén azt gondolom, hogy a legtöbb heteroszexuális férfi egy bizonyos fokig homofób. Pont úgy, ahogy van rendszerszintű rasszizmus, úgy van rendszerszintű homofóbia is. (…) (A heteroszexuális férfiak többsége) nem közvetlenül homofób, de gusztustalannak tartják (a homoszexuális intim kapcsolatokat)” – fejtette ki haladó – ámbár kissé heterofób – nézeteit Fama.

Az Oxfordi Egyetemen minden olyan hallgató vizsgáját engedékenyebben fogják értékelni, akik úgy érzik, hogy George Flyod halála miatt “csökkent a teljesítményük” – írja a Times. A döntésről Louise Richardson, az Oxfordi egyetem rektora tájékoztatott egy nyíltlevélben, amit jó eséllyel az elmúlt hetekben gyakorolt liberális véleményterror ihlethetett. Továbbá a haladó rektor megköszönte azoknak a hallgatóknak, akik írtak neki “azokról a traumatikus hatásokról, amelyeket George Floyd halála okozott“, illetve megjegyezte, hogy az az “intézményesített rasszizmus megtestesülése volt“. “Minden tanuló, akik egyetemi számonkérésen vesznek részt és úgy érzik, hogy csökkent a teljesítményük, azok nyújtsanak be egy a körülmények miatt enyhített értékelést kérelmező formanyomtatványt a vizsgáik után” – olvashatjuk az Oxfordi Egyetem rektorának levelét. Ezenfelül Richardson arról is tájékoztatott, hogy az egyetem forrásokat különített el ahhoz, hogy “dekolonizálják” a matematikai és természettudományos diplomákat. “Több társadalomtudománnyal foglalkozó tanszék elkezdett inkluzívabb mintatanterveket kidolgozni, amelyekben a diverz hangok is helyet kaptak. Ez olyan lépésekből áll, amely a fajisággal, rabszolgasággal és a genderrel kapcsolatos témákat épít be az egyetemi tárgyakba” – sorolta Richardson.

Egyre több amerikai médium nem közöl képeket a bűnügyi híreikben az elkövetőkről, mert szerintük így méginkább függetlenobjektív a tájékoztatásuk és jobban szolgálja az olvasóik biztonságát – írja a Hill. A lap annak kapcsán közölte az írást, hogy a Tampa Bay Times bejelentette, többé nem fognak képeket közölni a letartóztatottakról a bűnügyi híreikhez. Mark Katches, a Tampa Bay Times lapigazgatója azzal indokolta a döntést, hogy e fotóknak “kevés a hírértéke“. A függetlenobjektív tájékoztatást elősegítő döntéshez az Orlando Sentinel helyi lap is csatlakozott, a neves brit Times magazin, illetve a Gannett média vállalat is, amely több mint 100 helyi lapot tulajdonosa. Az Orlando Sentinel a korábbiak mellett azzal érvelt, hogy a letartóztatási fotók közlése “akár negatív sztereotípiákat is megerősíthet” az olvasóikban. “Ehelyett arra fogunk koncentrálni, hogy a legjobb módon tájékoztatassuk az olvasóinkat olyan releváns információkkal, amelyek biztonságosabbá teszik a közösségeinket, tájékoztatnak a bűnözésről, valamint jobbá teszik a közbiztonsági rendszert” – írták a Gannett szerkesztői. Külön érdekes, hogy az újságírással foglalkozó Poynter Institute nevezetű civil szervezet megjegyezte az ügy kapcsán, “tudják, hogy aránytalanul több színesbőrűt tartóztatnak le“.


Ha nem oldjuk meg a faji igazságtalanságot, akkor sosem fogjuk megoldani a klímaváltozás problémáját sem. Ugyanis „csak úgy őrizhetjük meg az emberi életet a bolygón, ha összekötjük a rasszizmust és az egyenlőtlenséget a környezettel” – írja a Huffington Post. A haladó érvelést Jacqueline Patterson, az amerikai Nemzeti Szövetség a Színes bőrűek Előrehaladásáért (NAACP) igazgatója fogalmazta meg, aki szerint a „faji igazságosság” és a „klímaigazságosság” egy és ugyanaz a probléma, ami már évszázadok óta jelen van. Érvelése szerint ugyanaz a mozgatórugója a különböző embercsoportok közötti elnyomásnak, mint a Föld kizsákmányolásának is. Ezért addig nem tudjuk megmenteni a Földet a klímakatasztrófától, amíg a rasszizmus jelen van. Thanu Yakupitiyage, az egyik klímamozgalom vezetője továbbá elmondta, hogy a klímamozgalmak nem elég fehérek. Ezenfelül míg a fehérek magától értetődően nagy szerepet játszanak klímaváltozásban, addig a színesbőrűek javarészt csak elszenvedői a klímaváltozás negatív hatásainak. Sőt hozzátette, hogy „idegesítőnek tartja, mikor a fehér klíma iránt aggódó emberek nem látják ezen összefüggéseket”.


A kanadai West Lincoln nem fog kitenni a szivárványszínű zászlókat, a homoszexuális büszkeség felvonulása alatt, mert a polgármesterük szerint hosszú ideje tartó liberális identitáspolitizálás csak még több ellentétet szül – konstatálta nagy megdöbbenéssel és értetlenséggel St. Catharines Standard helyi lap. „30 év identitáspolitizálása, kiválasztani egy jogot vagy egy gyászos alkalmat, hogy szembeállítsunk egy közösséget a másikkal. Mit ért ez el eddig? 30 évvel később csak erőszakosabbak vagyunk, hangosabban ordibálunk egymással és még inkább megosztottá válunk” – mondta David Bylsma, West Lincoln polgármestere. A világos érvelés ellenére a liberálisok értetlenséggel fogadták a polgármester nyilatkozatát, hangvételükből úgy tűnik, minimum homofóbnak tartják Bylsmat. Mindeközben Blacksonriseafroamerikai hírportál” arról ír, hogy a BLM mozgalom zavargásainak sikerét látva a Pride felvonulások amerikai szervezői arra hívják fel a résztvevőket, hogy térjenek vissza a lázadó erőszakos múltjukhoz, ahonnan kiindultak a homoszexuális büszkeségi felvonulások. Ugyanis a Pride felvonulások az 1969-es New Yorkba vezethetőek vissza, ahol a homoszexuálisok szintén a rendőri brutalitás miatt kezdeményeztek lázadást. „Az első Pride egy lázadás volt, a frusztráció és düh túlcsordulása, amelyet egy színesbőrű transznemű nő vezetett, aki téglákat dobott a rendőröknek és a homoszexuális felszabadulás mozgalmának szikráját adta” – mondta Brad Hoylman, New York állam szenátora miközben támogatását fejezte ki az erőszakos Pride eseményekkel kapcsolatban. Továbbá arra szólította fel a mozgalmat, hogy gondolják újra az ünneplésük célját és térjenek vissza LMBT+ mozgalom „radikális gyökereihez”.


A svédországi Umea község polgármestere eltávolíttatna egy XII. Károly svéd királynak állított szobrot, hogy Greta Thunberg tinédzser klímaceleb kerüljön a helyére – írja Times of Sweden. “Vigyék el XII. Károly uralkodó szobrát és tegyék a helyére Greta Thunbergét, vagy legalább a békedíjas, diplomata Dag Hammarskjöldét. Mindketten hozzájárultak egy emberibb és fenntarthatóbb világ kialakításához” – nyilatkozta Jan Björinge, Umea polgármestere. Bár a felvetés kellőképp progresszív, de a Brussel Times korábban már tudósított róla, hogy Greta Thunbergnek van már egy szobra Hamburgban egy viaszbábú múzeumban. Ez már a második szobra lenne klímaaktivistának, azonban érdemes nem megfeledkezni arról, hogy a BLM mozgalom által népszerűvé tett szobor döntögetések célja, hogy helyettük diverz, színesbőrű embereknek állítsanak emléket. Egy Greta Thunberg szobor pedig erősen ellentétes lenne a liberálisok eredeti célkitűzésével, mivel az aktivista lány európai, skandináv, fehérbőrű ember. Ez arra utal mintha baloldal számára valójában nem lenne fontos a faji sokszínűség és egyenlőség, ehelyett csupán el akarják törölni az emberi történelem azon figuráit, akik a világlátásukba nem illenek bele. Ezért sem merülhet fel az afroamerikai CJ Pearson neve, amikor környezetvédő fiataloknak akarnak szobrot állítani. Ugyanis Pearson bár feketebőrű, de nem fősodratú médiában elterjedt baloldali klímapózer narratívának megfelelő nyilatkozatokat tesz, ezért, ha róla van szó már nem is olyan fontos a sokszínűség.



Az angol első osztályú labdarúgóbajnokság hétfő esti meccse alatt több szurkoló szerint egy szélsőséges rasszista üzenetet tartalmazó transzparenst vontattak át a stadion felett egy repülővel – értesülhettünk a Guardiantől. A nevezetes focimeccsen a Manchester City és a Burnley csapata mérkőzött meg egymással, mikor az az égen látható sértő üzenet tette tönkre több szurkoló élményét, hogy „A fehér életek is számítanak, Burnley” (White Lives Matter Burnley). Az ügy természetesen nem maradt annyiba, mert a mindig érzékeny liberális véleménykommandó rövidesen a hatóságokhoz fordult, hogy büntessék meg keményen a veszélyes gondolat megfogalmazóit. A mindig éber, és független angol rendőrség azonnal a gaztevők nyomába eredt, de be kellett látniuk, hogy nem ez esetben maximum gondolatbűn történt. Az Egyesült Királyság jogrendszere pedig még nem elég progresszív ahhoz, hogy ezért elítélhessenek valakit. Bár az üzenet „sokak számára sértő volt Lancashire-ben és környékén”, de „bűncselekmény nem sikerült egyelőre felderíteni” – nyilatkozta egy helyi rendőrtiszt. A liberális közvélemény természetesen hatalmas csalódással és felháborodással fogadta a hírt, a Lancashire-i rendőrség azonban megnyugtatta őket, hogy tovább vizsgálják az ügyet, hátha sikerül bűncselekményre utaló jeleket találni az ügy kapcsán.

A brit liberálisok a Szent Mihály és Szent György Érdemrend kitüntetésének megváltoztatását követelik, mert a rajta található kép szerintük George Floyd halálára emlékeztet – írja a Daily Mail. Az angol királyi család feje által adományozott lovagrendet egyébként diplomaták nyerhetik el az Egyesült Királyságnak tett áldozataikért. A kitüntetéssel kapott kereszt közepén az látható, amint egy Szent Mihály arkangyal győzedelmesen áll rá a vereséget szenvedett Sátán fejére. Az Egyesült Királyság haladó antirasszistái szerint e kép kísértetiesen hasonlít George Floyd halálára, akinek egy fehér rendőr térdepelt a nyakára annál az előállításnál, amely közben az afroamerikai férfi meghalt. „Pontosan ez történt George Floyddal is és évszázadok óta történik a fekete emberekkel diplomáciai küldetések álcája alatt – ez egy aktív, tudatküszöb alatti üzenet, amely megerősíti a hódítást, a leigázást és a színesbőrűek dehumanizálását” – fejtette ki Bumi Thomas egy brit-nigériai aktivista. Sir Simon Woolley az állítással egyetértve továbbá megdönthetetlen bizonyítékot szolgáltatott, miszerint a Sátánt ábrázoló „személynek nincsenek szarvai és egyértelműen egy fekete ember”. Így hát az antirasszista aktivistáknak nem maradt más választása, mint petíciót indítani a lovagrend kitűzőjének módosításért. Bennünk azonban felmerül a kérdés, hogy az nem-e rasszista, aki a feketéket a Sátánnal azonosítja? Biztos, hogy az érdemrend megváltoztatását követelő aktivisták mentesek a rasszista gondolatbűnöktől?