Alapjogokért Központ

Európai Szemeszter: politikai eszköz növekvő hatáskörökkel

Az Európai Bizottság évek óta hatásköreinek bővítésére törekszik, ráadásul olyan új eszközöket akar létrehozni, illetve meglévőket úgy kívánja átalakítani, hogy ezek révén szankciós mechanizmusok vagy pénzügyi források fölött diszponálhasson. Az Európai Szemeszter kiemelt példája ennek a törekvésnek, tekintettel arra, hogy 2010-ben gazdasági iránymutatásokat tartalmazó eszközként hozták létre, mindenfajta jogi kötőerő nélkül, mára pedig az európai helyreállítási terv legnagyobb alapjának forrásait is ebbe a folyamatba kívánják integrálni. Magyar és más uniós tagállamok részéről kérdésként merülhet fel, hogy miért egy olyan eszközhöz rendelnek több száz milliárd eurót, amely mellett az uniós tagállamok jelentős része nem köteleződött el. Mert bár kommunikációs szinten számos tagállam kiáll az Európai Szemeszter keretében kiadott tagállami országspecifikus ajánlások mellett, az országok 2013 és 2017 között fokozatosan egyre kisebb arányban implementálták az országspecifikus ajánlásokat. Németország, amelyet a gazdasági fegyelem mintaországaként ismerünk, csupán a számára megfogalmazott ajánlások 29%-át ültette át 2017-ben, ugyanolyan arányban, mint hazánk.

Köze lehet ehhez a romló trendhez, hogy a Bizottság számos esetben olyan ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek betartása hosszabb távon nem hogy kedvező, de káros hatással lennének az adott országba. Kiemelt példája ennek az osztrák egészségügyi rendszerre és kórházi kapacitásokra vonatkozó bizottsági ajánlás, melynek középpontjában az ezeknek a területeknek dedikált források csökkentése állt. Amennyiben Ausztria megfogadta volna a javaslatokat, úgy minden bizonnyal egy kedvezőtlenebb helyzetben kellett volna a koronavírus válság okozta kihívásokkal szembenéznie. Magyarország esetében is számos ajánlásával tévedett a Bizottság, ami sok esetben arra is visszavezethető, hogy az elmúlt 10 évből hét esetben alábecsülte a hazai növekedési adatokat. Emellett azt is ki kell hangsúlyozni, hogy a Bizottság ezt az eszközt is politikai nyomásgyakorlásra kívánja használni, tekintettel arra, hogy 2013. óta Magyarország esetében az országjelentésekben az egyébként a Szemeszter spektrumán kívül eső igazságügyi rendszert, illetve a jogállamiság kérdését is kritizálta. Azóta is gyakran előkerül a jogállamiság kérdése a magyar és lengyel jelentésekben, sőt, Lengyelország esetében már az országspecifikus ajánlások is utalást tartalmaznak a jogállamiság helyzetére. De a Bizottság más, egyébként tagállami hatáskörbe tartozó kérdésekbe is gyakorta bele akar szólni az uniós országok szakpolitikáiba.

(A teljes elemzés a Letöltés gombra kattintva olvasható.)