Alapjogokért Központ

VILÁGFIGYELŐ #61

„A fogalmak tágulása ”

Emberi jogok, egészség, jogállamiság – miért kell ezeket a fogalmakat addig tágítani, hogy manapság már egy világi vallásnak tűnjenek?” – teszi fel a kérdést az Aeon oldalán megjelent cikkében John Tasioulas, aki rátapintott egy fontos jelenségre. Ez nem más, mint a fogalmak parttalan tágítása, amely „akkor jelentkezik, amikor egy bizonyos fogalom olyan táguláson megy át, mely során elkezd magába foglalni olyan gondolatokat és követeléseket, melyek eredeti lényegétől idegenek”. E folyamat következményeként olyan, korábban jól körülhatárolt fogalmak, mint például az emberi jogok, kezdenek világivallás-jelleget ölteni. Az etika és jogfilozófia oxfordi professzora négy közismert, fontos fogalom példáján keresztül vizsgálja a jelenséget.

  • Egészség – az Egészségügyi Világszervezet úgy határozza meg az egészség fogalmát, mint ami nem pusztán a betegség hiányát jelenti, hanem a totális fizikai, szellemi és társadalmi jólétet. Mindez egyértelműen szembemegy a józan ésszel, és Tasioulas nem látja be, hogy az egészség miért ne lehetne a jólét pusztán egy – bár fontos – eleme, oly más fogalmak mellett, mint barátság, tudás, siker stb.
  • Jogállamiság – e fogalom valaha azt jelentette, hogy egy országban jogbiztonság van, a jogalkotók a törvényes rendnek megfelelően hoznak új törvényeket, a végrehajtó hatalom a törvények szellemével összhangban tartatja be azokat, a bíróságok függetlenek és a törvényeknek megfelelő ítéleteket hoznak. Manapság azonban a fogalom már odáig tágult, hogy egy sor etikai megfontolás mellett elkezdte magába foglalni az emberi jogok egyfajta tág értelmezését is. A brit Legfelsőbb Bíróság volt tagja, Tom Bingham odáig jutott, hogy a jogállamiság „az egyetemes világi vallás elképzelhető legjobb megközelítése”.
  • Emberi jogok – e jogok fontosságát sokáig senki sem vitatta. Az olyan emberi jogok védelméhez és tiszteletben tartásához, mint az emberi élethez és magántulajdonhoz való jog igen erős kötelemmel párosult, szinte senki nem gondolta, hogy azok igen nyomós ok hiányában sérülhetnének. Ma azonban, amikor egyesek szerint a szélessávú internethozzáférés is emberi jog, a jogok megsértéséhez rendelt tabu erkölcsi ereje gyengül. A szerző szerint az emberi jogok fogalmát semmi esetre sem szabad az olyan kategóriákra kiterjeszteni, mint a környezet, vagy a gender, mivel ez azzal jár, hogy az emberi jogok fogalma válik ideológiai csatatérré.
  • Demokrácia – a szerző ugyan nem rajong a magyar miniszterelnökért, de egyetért Orbán Viktorral abban, hogy a „liberális” és a „demokrácia” különválasztható kategóriák, és létezik olyan demokrácia, mely nem liberális. Sőt, felhívja a figyelmet, hogy a liberalizmusnak van olyan értelmezése, melyben a „nem kellőképpen felvilágosult” nép hatalommal való felruházása a liberális értékeket veszélyezteti.
  • Tasioulas értelmezésében a fogalmak tágítása többek között azért jelent veszélyt a közbeszédre és a demokratikus közéletre, mert egyesek ideológiai hadicselként használják arra, hogy kiszorítsák vitapartnereiket a még elfogadható vélemények talajáról a szélsőségek irányába. Hiszen ha sikerül emberi jogként, vagy a jogállamiság részeként elfogadtatniuk saját ízlésüket, azzal világnézeti ellenfeleiket intellektuális értelemben marginalizálhatják.