Alapjogokért Központ

KEZDŐDIK A BALOLDALI ELŐVÁLASZTÁS

GYURCSÁNY AKKOR IS NYER, HA VESZÍT 

Az Alapjogokért Központ legújabb elemzésében a rendszerváltoztatás utáni magyarországi baloldalon végbemenő előválasztási folyamatokat vizsgálja. Az elemzésből kitűnik, az előválasztás, a „casting” nem más, mint a baloldali belharc egy újabb formája, mely végül egyféleképpen dőlhet el: Gyurcsány Ferenc győzelmével.

Az elemzés végigveszi a baloldali előválasztások történetét és megállapítja: a magyarországi baloldal számára mindig komoly kihívást jelentett a „megfelelő” miniszterelnök-jelölt „megtalálásának” folyamata. Míg a kormányfőjelölt megnevezéséhez korábban a Magyar Szocialista Párt (MSZP) erőcsoportjainak megegyezése szükségeltetett, később Gyurcsány Ferenc pártütésével és baloldal fragmentálódásával a belső konfliktusok pártok közötti vitákká alakultak át – melyek egy jelentős része a nyilvánosság előtt zajlott és zajlik. Az előválasztás életre hívása ezen folyamat betetőzése csupán. Az előválasztás tehát nem más, mint a baloldali belharc egy újabb formája, melyet csak a nyilvánosság kedvéért igyekeznek egyféle „versenyként” megkoreografálni.

Ezt bizonyítja, hogy 2004-től kezdődően rendre elmondható: Gyurcsány Ferencet minden egyes kiválasztási folyamat vagy háttéralku esetében ott találjuk vagy a tárgyalóasztalnál, a háttérfolyamatok irányítójaként, a zsűriben vagy éppen a színpadon. Nem volt ez másként a 2019-es fővárosi előválasztás esetében sem. Annak ellenére, hogy a casting során Karácsony Gergely – aki a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt tanácsadóként dolgozott a Miniszterelnöki Hivatalban – győzedelmeskedett a DK „hivatalos” jelöltjével szemben, a Párbeszéd társelnöke a budapesti városházán Gyurcsány Ferenc embereivel vette körül magát, a Fővárosi Közgyűlésben pedig a DK több MSZP-s polgármester átcsábításával olyan helyzetet teremtett, hogy a Gyurcsány-párt nélkül egyetlen javaslat sem valósulhat meg.

Mindebből az következik, hogy bár komoly PR- és marketing-erőfeszítésekkel készül a baloldal a 2020 őszéig megtartandó előválasztási színjátékra, az igazából a volt miniszterelnök forgatókönyve alapján fog lezajlani. Ő volt az, aki már 7 évvel ezelőtt megszerkesztette a „nagy, egységes Demokrata Párt” ötletét – persze akkoriban még a nácinak titulált Jobbik nélkül. Az ellenzéki erők közül pedig egyedül a DK rendelkezik a kellő pénzügyi, szervezeti, „szakértői” és aktivista-hálózattal. Az Alapjogokért Központ baloldali előválasztásról szóló elemzésének végkövetkeztetése, hogy az csak egyféleképp dőlhet el, mégpedig Gyurcsány Ferenc győzelmével. Ez pedig még akkor is így lehet, ha nem „közvetlenül” a DK-jelöltje diadalmaskodik meg az ellenzéki casting-show-n. Gyurcsány ugyanis akkor is nyer a baloldalon, ha veszít.

A két évvel ezelőtti előválasztás második fordulója az MSZP-Párbeszéd, a Momentum és a Demokratikus Koalíció jelöltjei között dőlt el, és látszólag Karácsony Gergely győzelmét hozta. A voksolás és a választás előtti kampány képes volt olyan mértékben mozgósítani a baloldali szavazókat, mely hozzájárult a zöldpolitikus Tarlós István felett aratott győzelméhez. Annak ellenére, hogy hivatalosan nem Gyurcsány Ferenc első számú favoritja lett a befutó, a 2010 előtti korszakot meghaladni kívánó Karácsony Gergellyel is megfelelő együttműködést tudott kialakítani a volt miniszterelnök. Mindez nem a véletlen műve, hiszen a főpolgármester a Gyurcsány-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadójaként működött. Az önkormányzati választás után a Városházán jelentős számban tűntek fel a főpolgármester körül a Gyurcsány Ferenchez köthető vezetők, továbbá a Demokratikus Koalíció két MSZP-s polgármester átcsábításával megkerülhetetlen tényezővé vált a közgyűlésben, párt nélkül pedig Karácsony Gergely semmilyen komoly döntést sem tud meghozni. Ezen összefüggések azt mutatják, hogy a DK elnökének jelentős befolyása van a budapesti vezetésre, még akkor is, ha nem az ő pártjának elsődleges favoritja ülhetett be a főpolgármesteri székbe.

A baloldali pártok 2020 decemberében állapodtak meg arról, hogy látszólag színfalak előtt, előválasztással fogják kiválasztani az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét, két hónappal később pedig arról is döntöttek, hogy mind a 106 egyéni választókerületben külön-külön is tartani fognak előzetes megmérettetést. Utóbbi döntés legnagyobb kárvallottja az MSZP, mely pártnak a legtöbb 2018-ban győztes egyéni képviselője van jelenleg. Elemzésünk megjelenésekor a Demokratikus Koalíció nevezte meg a legtöbb egyéni jelöltjét, a pártot ebben a rangsorban pedig a Momentum követi. A miniszterelnök-jelöltek castingja minden valószínűség szerint a Gyurcsány-párt és Karácsony Gergely között dőlhet el. A DK jelöltállítása e tekintetben még várat magára, de komoly esély mutatkozik arra, hogy a párt a volt miniszterelnök feleségét, Dobrev Klárát jelöli majd, a főpolgármester pedig egyelőre még nem döntött arról, hogy elindul-e a megmérettetésen – bár a hétvégén Budapest hosszútávú fejlesztési terveiről tartott előadása a kampány megkezdésének is tekinthető. Karácsony Gergely vélhetően mérlegeli, hogy amennyiben nem indul a jelöltségért, az MSZP-Párbeszéd szövetség a továbbiakban marginális szerepet játszhat csak az ellenzéki szövetségen belül. Egy azonban már most biztos: Gyurcsány akkor is nyer, ha veszít, és ez a 2021-es baloldali előválasztás eredményétől függetlenül sem lesz másként.

(A teljes elemzés a Letöltés gombra kattintva olvasható.)