Alapjogokért Központ

VILÁGFIGYELŐ #62

„A szólásszabadság válsága nem egy »jobboldali mítosz«”

A Spiked oldalán jelent meg egy cikk a magyar származású amerikai szociológus, Frank Füredi tollából, amelyben a szerző azt a roppant időszerű kérdést boncolgatja, hogy mit takar napjainkban a szólásszabadság. Magát a kifejezést számtalanszor halljuk, de nem mindenki gondol bele, hogy valójában mit jelent és – ami talán még fontosabb – miért áll támadás alatt a gondolat-, a vélemény- és a szólás szabadsága. Füredi alapvetően a liberális nézőpontra koncentrál cikkében, a konzervatív álláspont ugyanis világos: szólásszabadság nélkül nincs demokrácia.

  • Az „újbeszél” nyelv hívei, vagyis a politikai korrektség liberális képviselői szerint két érvelés meghatározó. Az első azt mondja, hogy a szólásszabadság egy letűnt kor értéke, idejétmúlt jog. Az ezt a gondolatot alátámasztó leggyakoribb érv a közösségi médián keresztül történő kommunikáció térnyerése, és az ezzel párhuzamosan megjelenő álhírek és összeesküvés-elméletek terjedése. A liberális oldal szerint a fent említett modern problémák miatt a szólás szabadsága valójában korrozív, és veszélyes a társadalomra, valamint a demokráciára. Nem bíznak abban, hogy a demos, a nép kellő intelligenciával rendelkezik a közéletben való részvételhez. Ez a felfogás azonban rendkívül antidemokratikus.

  • A második érv hangoztatói úgy vélik, hogy a szólásszabadság egyes identitáscsoportok védelmében korlátozható. Ez az újabb narratíva azt jelenti a gyakorlatban, hogy egy személy szabad véleménykifejezése egy másik személy szabadsághoz való jogát sodorhatja veszélybe. Füredi gyakorlati példát is említ: a legdurvább összeütközési pont a transzneműség kérdése. A liberális kánon szerint, ha valaki – tényszerű – biológiai alapvetésekkel érvel a transzneműség természetellenessége mellett, akkor azzal a transzneműek létezéshez való jogát tagadja. Ez az összehasonlítás a szerző szerint „erkölcsi zsarolás”, mintha a szólásszabadság védelmezői nem vennék számításba mások életét.

  • Ennek a relativizálásnak az a következménye, hogy míg a társadalom szerint az adott érték – így a szólásszabadság – védelmet érdemel, addig az a gyakorlatban a liberálisok szerint feláldozható. Ezt bizonyítja az a 2017-es tanulmány is, melyből kiderül, hogy az amerikai egyetemisták 51 százaléka szerint helyes lépés egy előadó elhallgattatása, ha annak mondandójával nem értenek egyet. Ennél még aggasztóbb, hogy a válaszadók 19 százaléka szerint ennek érdekében erőszak is alkalmazható. Jól látható tehát, hogy a szólásszabadság körüli vita egy újabb csatatér, ahol a konzervatív oldal próbálja felnyitni az emberek szemét, hogy észrevegyék: komoly veszély fenyegeti a demokráciát, amiben élünk.