Alapjogokért Központ

BOLOND LYUKBÓL 2021/15

editioncnn

mg_metro_generic01

the-daily-telegraph-logo

thesun

NYP_New_York_Post_logo_wordmark

Army_Times_logo

dailymail

washingtoexminerpng

Independent-logo

PinkNews

vice-logo


Előző
Következő

Hűséges olvasóink jól tudják már, hogy az már önmagában kevés, hogy valaki egyszerűen csak fekete. Pontosan így gondolta mindezt a BBC diverzitásért felelős igazgatója is, aki Idris Elba angol színészt nem találta „elég” feketének a Luther nevű fekete nyomozó karakterének eljátszásához. Persze nem a bőrszíne miatt, hanem mert nem eléggé „autentikusan fekete”. A színész például nem karibi vagy afrikai országban, hanem Londonban jött a világra. Sőt mi több, nem eszik karibi ételeket sem. Csoda tehát, hogy nem kapta meg a szerepet a Wire korábbi sztárja? Na, ugye.

Áll a bál a Pentagonban, a felháborodás oka pedig egy 2004-es egyenruha reform, ami „kellemetlen helyzetbe hozta a katonanőket”. Az egyenruhát ugyanis korábban úgy változtatták meg, hogy a rangjelzés a mellkasi részre került. A legfőbb probléma ezzel az elhelyezéssel egyesek véleménye szerint az, hogy így a férfi katonák kénytelenek nőtársaik melleit bámulni, ha tudni szeretnék rangjelzésüket. Ráadásul a rangjelzések helyei félreérthető szituációkhoz is vezethetnek. Például amikor valakit előléptetnek, a felettesnek el kell távolítania a korábbi rangjelzést, és felhelyezni az újat. Ezt egyes nők szexuális zaklatásként is érezhetik. Érdemesebb lenne a rangokat egyszerűen eltörölni, hiszen ezek egyenlőtlenségeket hoznak létre a katonák között. Ezen lépés megoldaná az egyenruha problémáját is. Ha nincs rangjelzés, nincs mellnézés! Nyilván.

Húsz egyenruhás mondott fel az amerikai Albuquerque-i rendőrségen, mert elegük lett belőle, hogy végre a liberális jogelveknek megfelelően működik a rendvédelem. Na bumm. Persze a zsaruk azt állítják, hogy egy kollégájuk meghurcolása miatt mondtak fel, ugyanis társukat azért bocsátották el, mert állítólag a Proud Boys nevezetű, fehér felsőbbrendűséget képviselő konzervatív szekta tagja. Bár ezt tagadja a kis rasszista. Most mit kell itt hisztizni? Nem hogy örülnének, hogy nem a komplett rendőrséget szüntették meg a liberálisok.

Végre megvan az esély arra, hogy Lara Croftból, a Tomb Raider videójátékok főhőséből is LMBTQ-ikon legyen. Croft igencsak hosszú utat tett meg onnantól, hogy egy playgirlből egy erős, fiatal, önálló nő lett, aki minden szexuális kisebbségnek példaképe lehet. 2013-ban a készítők már kacérkodtak azzal a gondolattal, hogy elcsattanjon egy leszbikus csók a játékban, de végül ebből nem lett semmi. De hátha most! Persze a leszbikusság annyira 2010-es évek, a fejlesztők ennél bátrabban is hozzányúlhatnának a karakterhez.

Végre megjelent egy olyan számítógépes játék – This land is my land –, melyben az indiánokkal kell harcolni a fehér elnyomó telepesek ellen. Első látásra persze mindez üdvözítő lehet, azonban ha jobban belegondolunk, inkább szomorú kép tárulhat elénk. Az ukrán fejlesztői csapatban ugyanis csupa fehér fejlesztőt találunk, és nincs köztük egyetlen egy indián sem. Tehát megint csak arról van szó, hogy a fehérek az indiánokat kihasználva akarnak meggazdagodni, kisajátítva kultúrájukat. Szégyen.

Heti gyűjtésünkben arról is olvashatnak, hogy újabb botrányok övezik a BLM-mozgalmat, továbbá arról is, hogyan keveredett rasszista botrányba a BBC műsorvezetője.

Ezekről és sok más érdekességről is olvashatnak az Alapjogokért Központ rendhagyó sajtószemléjének aktuális számában.

Rajta hát!

BOLOND LYUKBÓL – MI IS EZ ?

A politikai korrektség sokak számára pusztán egy megmosolyogtató, sokszor önmaga paródiájába hajló jelenségnek tűnhet, ám valójában sokkal többről szól annál, mint hogy „migrációs hátterűnek” hívjuk-e a bevándorlókat, „melegnek” a homoszexuálisokat, a „választás szabadságának” az abortuszt vagy „romának” cigány honfitársainkat. Az efféle nyelvi leleményekben ugyanis valójában egy ideológia ölt testet, mely a „fejlett” társadalmakban mára az élet számos területén monopolhelyzetbe került, elnyomva a józan ész szaván alapuló évezredes igazságokat. A totális egyenlőségelvűsdi, a szélsőséges toleranciakultusz, a mondvacsinált kisebbségek nap nap után új elemmel bővülő végeláthatatlan sora, a teremtett nemek „genderekre” történő lecserélése mind-mind olyan, a politikai korrektséggel azonos tőről fakadó jelenség, amely normalitást kreál az abnormalitásból. Így lesz jóformán erény a bűnből, „jogtiprás” a bűnnel való szembeszállásból, az „élet teljességétől megfosztó korlátozás” a hit megtartásából. Mindez természetesen nem egyik pillanatról a másikra megy végbe: a társadalom érzékenyítése apró lépésekben történik, ezért sokan nem is érzékelik a folyamatot, csak azt veszik észre, hogy ma már nem abban a világban élnek, mint tegnap: hogy az igazság fölé emelkedik a hazugság, a valóság helyébe pedig az ideológia lép. Úgy gondoljuk, hogy a figyelemfelkeltés önmagában is fontos eszköz lehet a hagyományos értékeink megőrzése érdekében folytatott küzdelemben, ezért az Alapjogokért Központ hétről hétre összegyűjti a politikai korrektség és édestestvérei leglátványosabb ámokfutásait szerte a világból, hogy a Mandiner olvasói első kézből értesülhessenek a hírről: valóban csak az igazság tesz minket szabaddá.

Normalizálnák a vérfertőző kapcsolatokat

Újabb állomáshoz érkeztünk az „egyenlő házasságért” folytatott fáradhatatlan küzdelemben! Mivel a nyugati világ számos országában házasodhatnak a homoszexuálisok, sőt, jobb helyeken a csillárokkal és a hologramokkal is összeköthetjük életünket, itt az ideje, hogy a vérfertőzés idejétmúlt tabuján is túltegye magát a társadalom. New Yorkban progresszív aktivisták egy csoportja már fel is karolta egy neve elhallgatását kérő ember ügyét, aki saját gyermekével akar összeházasodni. Richard Morris, a családtagok közötti intim kapcsolatok normalizálásáért küzdő ausztrál férfi saját meghatározása szerint az „igazi házasság szabadáságért” küzd: a világ hatvan országában akarja megváltoztatni a jelenlegi korlátolt szabályozást. Haladó társaival igazságtalannak tartják, hogy a vérfertőzés illegális, még akkor is, ha beleegyezésüket adó felnőttek között történik. „Abszurd, hogy egy felnőtt nem mehet hozzá a szüleihez. Ugyanakkor a felnőttnek, akit elküldhetnek háborúba, lehet hat számjegyű adóssága” – nyilatkozta Keith Pullman, a „Teljes egyenlő házasság” blog szerzője. Teljesen abszurd, hogy megtiltják két embernek, akik szeretik egymást, hogy összeházasodjanak és potenciálisan súlyos, gyakran az élettel összeegyeztethetetlen genetikai betegségekkel rendelkező gyermekeket nemzenek. Ha már itt tartunk, ideje lenne kigyomlálni az emberi emlékezetből Oidipus király drámáját is. Mégis hogyan gondolták az ókori görögök, hogy megbélyegezik a családon belül, generációkon átívelő szerelmet?

„Szexista botrány” rázta meg a Pentagont

Áll a liberális bál az Amerikai Védelmi Minisztérium, vagyis a Pentagonban: a felháborodás oka pedig egy 2004-es egyenruha reform, ami „kellemetlen helyzetbe hozta a női katonákat”. Jóllehet a botrány kirobbanására tizenhét év elteltével került csak sor – ki tudja, hogy hány érintett nő volt kitéve ezidő alatt abúzusnak –, jobb későn, mint soha. Nem a haladás sebessége számít, csak az, hogy legyen progresszió! Az egyenruhát ugyanis korábban úgy változtatták meg, hogy a rangjelzés a mellkasi részre került. Egyébként sem ajánlott a rangjelzéseket jól látható helyen hordani az egyenruhán, mivel ez éles helyzetben nagyban megkönnyíti az ellenséges mesterlövészek dolgát, de ez a szempont honvédelmi és hadügyi kérdésekben nyilván mellékes. A legfőbb probléma ezzel az elhelyezéssel egyesek véleménye szerint az, hogy így kénytelenek a férfi katonák nőtársaik melleit bámulni, ha tudni szeretnék rangjelzésüket. A kritikusok szerint továbbá félreérthető szituációkhoz vezethet az is, amikor valakit előléptetnek, mivel ez esetben a felettesnek el kell távolítani a korábbi rangjelzést, és felhelyezni az újat. Ezt egyes nők szexuális zaklatásnak érezhetik. Ezért kétségtelen, hogy haladéktalanul reformokra van szükség az Egyesült Államok hadseregében. A rangokat egyszerűen el kellene törölni, hiszen ezek egyenlőtlenségeket hoznak létre a katonák között, ez a lépés pedig megoldaná az egyenruha problémáját is. Ha nincs rangjelzés, nincs mellnézés!

Sokan nem veszik komolyan a BLM-mozgalmat

Egyre bonyolultabb a társkereső alkalmazások használata – hívja fel figyelmünket a Metro magazin. Amióta a Black Lives Matter-mozgalom hódító útjára indult, egyre többen használják a különböző BLM-szimbólumokat és jelzőket a társkereső oldalakon. Ezzel akarják ugyanis kifejezni támogatásukat az ügy iránt, köztük sokan fehérek – akiknek ez szinte kötelességük is, ha jót akarnak maguknak. Elsőre ezt akár egyöntetűen pozitívnak is tekinthetnék a liberálisok, de hát nem lennének igazi haladók, ha nem találnának ebben is valami kivetnivalót. Szerintük ez ugyanis zavaró lehet a feketék számára, hiszen nem mindenki őszinte ebben a kérdésben: sokan csak „csaliként”, vagy divathóbortként használják a fekete profilképet, vagy a BLM-címkét. Így egyre nehezebbé válik, hogy elsőre megtalálják szívük antirasszista választottját a fekete felhasználók. Micsoda kín, ugye? Hova fajul a világ! Emiatt pedig beszélgetniük kell a másik emberrel, hogy megismerjék, mivel nem elég fél percre rápillantani a profilképére. Nem is merünk belegondolni, hogy milyen lehetett az internet előtti időkben ismerkedni. Azért reméljük, hogy valami elmés megoldással majd elrendezik ezeket az álságos fehéreket, akik szerint néhány hashtag elég a rasszizmus ellen.

Idris Elba nem eléggé fekete a BBC szerint

Madarat tolláról, embert barátjáról, tartja a régi mondás. Úgy látszik, hogy ezt szem előtt tartja a brit közszolgálati műsorszolgáltató, a BBC diverzitásért felelős igazgatója is. Szerinte ugyanis Idris Elba angol színész „nem elég fekete” a Luther nevű fekete nyomozó karakterének eljátszásához. Na, nem a bőrszíne miatt, hanem mert nincs elég fekete barátja. Sőt mi több, nem eszik karibi ételeket, emiatt pedig nem eléggé autentikus fekete. Igaz, hogy Idris Elba nem karibi vagy afrikai országban, hanem Londonban jött a világra, de hát ez nem jelenthet a számára mentséget. Pedig a BBC nagyon igyekszik, hogy kielégítse a liberális ízlésvilágot: több millió fontot költenek arra, hogy kellően sokszínű produkciók készüljenek. Úgy látszik, ez sem lesz elég, ha csak a bőrük színében fekete színészeket, és nem „valódi” feketéket tudnak beválogatni a szerepekbe. Ember legyen a talpán, aki megfelel a legújabb haladó elvárásoknak.


Egyre jobban széthullik a rendőrség az USA-ban

Az Albuquerque-i rendőrség példáján keresztül újra megnézhetjük, mi lesz abból, ha liberális elvek szerint igazgatják a rendőrséget. Húsz egyenruhás mondott ugyanis fel a város készenléti rendőrségénél. Az ok egyszerű: nem érzik úgy, hogy bárki támogatná őket a munkájuk során. Az ügy közvetlen előzménye egy rendőrtársuk meghurcolása volt. Deyontae Williamst amiatt küldték el a rendőrségtől kényszerszabadságra, mert állítólag a Proud Boys nevezetű, konzervatív szervezet tagja, melyre egyébként nincs bizonyíték, és saját bevallása szerint sem tagja a mozgalomnak. Nem lényeges. Ami viszont az, hogy a liberálisok szerint ez egy terrorszervezet, úgyhogy maga a feltételezés elég is volt ahhoz, hogy boszorkányüldözésbe kezdjenek. A helyi rendőrségi szakszervezet elnöke szerint a városban a rendőrség teljesen demoralizálódott, ráadásul a felmondási hullámra reagálnia kellett a rendőrségi tanácsosnak is, aki szerint csak kommunikációs zavar okozta az ártatlan rendőrtiszt meghurcolását, továbbá biztosított mindenkit, hogy a rendőrség továbbra is eltudja látni a feladatát. Mi természetesen abban is biztosak vagyunk, hogy csak egy elszigetelt esetről van szó…

Az ázsiai életek már nem számítanak annyira a jogvédőknek

Mostanában egyre érdekesebb hírek érkeznek a Black Lives Matter-mozgalom háza tájáról. Nemrég az okozott feltűnést, hogy az egyik alapító úgy gyűjti a dollármilliós házakat, mint más a Pokémon kártyákat. Most pedig egy másik jogvédő, a BLM-mozgalom oszlopos tagja, Christopher Hamner került a hírekbe azzal, hogy ázsiaiak ellen elkövetett gyűlöletbűncselekményért ítélték el. Ráadásul nem csak egyszer mutatta ki a foga fehérjét a nagy emberjogi harcos, hiszen a hírek szerint többször is inzultált ázsiai nőket. Számos esetben az autójában ülve sértegette és fenyegette őket, egy esetben pedig üldözőbe is vette áldozatát. Egyszer pedig belehajtott egy, az ázsiaiak elleni erőszakot elutasító tüntetésbe! Ezen a hősies tettek után egyértelmű, hogy antirasszizmusból jelest érdemel. Igazán érdekes, hogy az aktivista ezzel üti el szabadidejét, hiszen tavaly még bőszen BLM-tüntetésekre járt, és konzervatívoknak szólt be Twitteren. Jól megmutatta nekik! Úgy látszik Biden győzelme óta minden gyűlölet megszűnt az USA-ban, így valószínűleg arra gondolt, hogy saját kezűleg szít egy keveset, nehogy még a végén ne lehessen küzdeni valami ellen. Biztos csak jót akart.

Egy kék kutya sem elég színes manapság

Nemcsak a régi rajzfilmsorozatokkal van baj, már a legújabb gyerekműsorok sem elég befogadóak a liberálisok szerint. Ausztrál liberálisok most épp az elnyomott kutyákat akarják a képernyőn látni. Na, nem egy állatkínzás elleni kampányba kezdtek, dehogyis: egy gyereknek szóló mesébe kötöttek bele. A „Bluey” című kutyás animációs sorozatban szerintük ugyanis nincsen elég színes kutya. Noha a főszereplő eb kék színű, a felesége pedig barna (jóllehet, csak világosbarna), ez nem kielégítő a műsor kritikusai számára. A probléma gyökere az, hogy a sorozatban nem mutatnak be „kisebbségi kutyákat”, ezért nem kellőképpen diverz a mese. Egyáltalán mitől lesz egy kutya kisebbségi? Esetleg kirekesztve érzik magukat a tacskók a magasságuk miatt? Persze a haladók nem ragadtak le a faji kérdésnél, kifejtették, hogy hiányolják a transznemű és homoszexuális kutyákat is a sorozatból. Nélkülük ugyanis nem elég valósághű a sorozat. A készítők persze a felháborodást maguknak köszönhetik: tanulhattak volna a kedves angol mesesorozat, Peppa malac esetéből. Ott is az volt a probléma, hogy nem elé sokszínű a műsor, hiszen nem szerepeltek benne „szivárványcsaládok”. Igazán érthetetlen, hogy miért nem képesek más példáján okulni a meseírók…

Felháborodtak a jó humorú liberálisok a BBC műsorvezetőjének viccén

Nagy botrányt kavart a BBC egyik új műsora, melyben ékszerészek versenyeznek egymással. Az egyik epizódban ugyanis a naiv fehér műsorvezetőnő azt a hibát követte el, hogy vicces próbált lenni. Amikor is a Srí Lanka-i származású hölgyversenyző kezdett pánikba esni, hogy nem képes teljesíteni a feladatot, a műsorvezető Katherine Ryan azzal próbálta bátorítani, hogy „képzelje magát egy magabiztos fehér férfi helyébe”. Ez nem nyerte el a feltehetően feminista Srí Lanka-i hölgy tetszését, és visszakérdezett, hogy: „muszáj?”. A kanadai műsorvezetőt botlása miatt rögtön kikezdték a liberális „hópelyhek” az interneten. Vajon, ha fehérek kárára „viccelt” volna a hölgy, akkor is ez lenne a jogvédők és társaik reakciója? Természetesen a kérdés csak költői. A BBC-nek is meg kellett szólalni az ügyben: kifejezetten meglepő módon megvédték Katherine-t, mondván, hogy csak viccelt. Az esetet azzal magyarázták, hogy Katherine humora meglehetősen sajátos, és a „humor az egyik legszubjektívebb dolog a világon”, ezzel ők nem akartak megbántani senkit. Érdekes, milyen gyorsan felfedeznek ilyen evidens dolgokat ők is, ha a saját nyakuk körül kezd szorulni a hurok.

Ukrajnában sajnos nincs elég indián játékfejlesztő

Nemrég megjelent egy új számítógépes játék, amivel kapcsolatban első ránézésre még a liberálisoknak sem lehetne kifogása, hiszen indiánokkal kell harcolni a fehér telepesek ellen. Ennek ellenére – tekintettel arra, hogy a fejlesztő csapat ukrán, és ebből következően nincs köztük valódi indián – mégsem felhőtlen az öröme azoknak, akik a virtuális térben vágnának vissza a gonosz fehéreknek. Az indián származású játékosok fel is háborodtak, hogy ilyen módon az ő kultúrájukat sajátítják ki a játékkal a fejlesztők. Amiatt is kritizálták a játékot, hogy szerintük nem elég hiteles történelmileg. Hát ki hallott már ilyet?! Teljesen hihetőnek tűnt pedig az Assassin’s Creedben is, hogy Leonardo da Vincinek van egy bérgyilkos barátja, aki számára fegyvereket készít. Egy világ omlik össze bennünk. Az indiánok szerint továbbá a játékmechanikákban is vannak inkonzisztens megoldások, amik a játékban éppen a fehér gyarmatosítókat támogatják, így elnyomva az rézbőrűeket. Továbbá azt is kijelentették, hogy a játék egy rasszistákból álló közösséget hozott létre, valamint azt is kifogásolták, hogy a fehérek az indiánok történelmével akarnak pénzt keresni. Szégyen.

Lara Croft-ból is queer lesz?

A Pink News homoszexuális oldal egy hosszú cikkben mutatja be, hogyan lett Lara Croftból, a Tomb Raider videójátékok főhőséből LMBTQ-ikon az elmúlt évtizedek alatt. Ezzel valószínűleg azt szeretnék elérni, hogy a jelenleg még heteroszexuális karakter a következő játékban lehetőleg már homoszexuális, vagy transznemű legyen. A cikkben bemutatják, hogy milyen hosszú utat tett meg a Croft onnantól, hogy egy nagymellű playgirlből egy erős, fiatal, önálló nő lett, aki minden szexuális kisebbségnek példaképe lehet. Bár fogadni mernénk, hogy ez csak egy erős liberális belemagyarázás. Ha eredetileg férfinak formálták volna meg a karaktert, akkor minden bizonnyal nem emelnék piedesztálra (már csak azért sem, mert fehér). A cikk továbbá arra is kitér, hogy 2013-ban a készítők már kacérkodtak azzal a gondolattal, hogy elcsattanjon egy leszbikus csók a játékban, de végül ebből nem lett semmi. Ami még rosszabb, hogy ráadásul nem adtak megfelelő magyarázatot arra a fejlesztők, hogy ez miért történt így. Meglepődnénk, ha ezután a játékos közösség liberális része nem kezdné el követelni a queer vonalat a történet folytatásaként.