Alapjogokért Központ

VILÁGFIGYELŐ #69

„Amerika úton a tekintélyelvűség felé?”

Rajan Laad úgy véli, hogy az Egyesült Államok egy kaotikus korszakát éli, és nyilvánvaló számára, hogy valami az amerikai társadalomban menthetetlenül tönkrement. Annak érdekében, hogy minderre rávilágítson, górcső alá veszi a kormányzatot, a médiát és az ellenzéket, összehasonlítva ezek valós teljesítményét azzal, ami egy jól működő demokráciában elvárható lenne.

A kormányzat

Elvileg kormányra azok a politikusok kerülnek, akiket a választók megbíznak a hatalom ideiglenes gyakorlásával annak érdekében, hogy ezáltal a társadalom egészét szolgálják. Ehhez képest:

  • Az USA elnöke minimum hozzá nem értő, de elképzelhető, hogy szenilis.
  • A déli határra hatalmas migrációs nyomás nehezedik, és a kormány semmit nem tesz a bevándorlás megfékezése érdekében.
  • Az elhibázott kivonulás a tálibok kezére játszotta Afganisztánt, miközben utolsó tetteik egyikével az USA légiereje megölt hét ártatlan gyermeket. Ugyanennek a hadseregnek a vezetője a „fehér dühöt”, tartja a legnagyobb Amerikát fenyegető veszélynek.
  • Trump volt elnök híveit démonizálják, és megpróbálják belső ellenségként, terroristaként beállítani.
  • A koronavírus elleni harc címén az amerikaiakat megfosztották szabadságjogaik jelentős részétől, és az infláció elszabadult.

A média

A sajtó szerepe egy demokráciában az volna, hogy a választók nevében és érdekében figyelemmel kíséri a megválasztott politikusok tevékenységét, és arról tájékoztat, nem megengedve, hogy a fontos döntések titokban szülessenek meg. Ehelyett:

  • Jelenleg az amerikai fősodratú média a Demokrata Párt propagandaszárnya.
  • Ha a Biden-adminisztráció baklövései egy adott témában tagadhatatlan mértékeket öltenek, akkor a média azonnal valami új témát keres, elterelendő a közönség figyelmét.
  • Trump elnöksége alatt szkeptikusak voltak a koronavírus elleni vakcinák tekintetében, Biden alatt azonban dogmatikusan kiállnak a kötelező oltások mellett.
  • A klímaharc zászlaja alatt alaptalan félelmet keltenek.
  • Politikai ellenfeleiket „hazai terroristáknak” és „fehér rasszistáknak” állítják be.
  • Az a kevés újságíró, aki nem hajlandó beállni a sorba, folyamatos támadásnak van kitéve a hatóságok és a propagandisták részéről.

Az ellenzék

Az ellenzék feladata egy jól működő demokráciában az lenne, hogy amennyire a választói felhatalmazásuk engedi, kordában tartsák a kormányzati hatalmat, megakadályozzák azt, hogy a hatóságok visszaéljenek a hatalommal, és felhívják a figyelmet az elkövetett hibákra. Ennek ellenére:

  • A republikánusoktól nem futja többre, minthogy rendszeresen kifejtik a FOX-on és a YouTube-on, hogy mennyire dühíti őket a Biden-kormányzat vergődése.
  • A szenátusi és az alsóházi republikánus vezetők még ennyire sem képesek.
  • A konzervatív politikusok leginkább csak saját szavazóbázisuk felé kommunikálnak valós tartalom vagy haditerv nélkül.

Laad meglátása szerint a jelenlegi washingtoni kormányzat apatikus és hozzá nem értő, de totalitariánus ösztönök vezérlik. A sajtó összejátszik az önkény képviselőivel, míg az ellenzék nem találja önmagát. Az állampolgár eközben tehetetlenül tűri a hazugságáradatot, a különböző korlátozásokat, és a félelemkeltést. „Így működik az önkény napjainkban.” – zárja gondolatait.