Alapjogokért Központ

Újabb liberális NGO készített álszakértői jelentést Magyarországról

A szerzők szerint a Gyurcsány-Bajnai kabinet szinte minden területen jobban teljesített, mint a mostani kormány

Több mutatóban pedig már Afganisztán is Irak is jobban teljesít, mint Magyarország

Az Alapjogokért Központ elemzése

Néhány napja jelent meg a Bertelsmann Alapítvány „Transformation Index (BTI)” elnevezésű, 137, a készítők meghatározása szerint átalakulásban lévő országról készített tanulmánycsomagja. Az elemzés minden valóságot nélkülöző, lesújtó képet ad Magyarországról: a szerzők szerint a 2006-2010 közötti Gyurcsány-Bajnai időszakhoz képest szinte az összes kategóriában (49-ből 44-ben) jelentősen romlott Magyarország és a kormányzat teljesítménye. Így a szerzők értékelése alapján hazánkat több mutatóban már olyan országok is beelőzik, mint Afganisztán, Irak, Sierra-Leone vagy Kelet-Timor. A nyilvánvalóan politikai szándékkal megírt jelentés hazánkról szóló fejezetét szinte teljes egészét a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott Political Capital munkatársai készítették. A jelentés készítőinek háttere, az abban alkalmazott tudományosnak álcázott módszertan, az értékelés elfogult politikai, a valósággal köszönőviszonyban sem álló megállapításai hasonlóak az elmúlt hetekben megjelent több, liberális NGO által készített „független” jelentésben foglaltakkal. Ezek a politikailag elfogult és a valóságtól teljes mértékben elrugaszkodott, a szakmaiság köntösébe bújtatott anyagok súlyosan károsítják Magyarország megítélését. Ez egy újabb példa a nyílt társadalom hálózatának működésére, hiszen az elmúlt időszakban több hasonló, Magyarországot bíráló jelentés is készült – elég csak a Freedom House demokráciát, a World Justice Project jogállamiságot, vagy az International Budget Partnership költségvetés átláthatóságát vizsgáló jelentésére gondolnunk.

I. Általános összefoglaló

A Bertelsmann Alapítvány indexe kétévente azt hivatott bemutatni, hogy 137 átalakulásban lévő ország milyen állapotban van a demokratikus-politikai-gazdasági átalakulás, a kormányzás hatékonysága, minősége, átláthatósága terén. A világ fejlettebb államai (Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Japán, stb. összesen 58 ország) nem tartoznak a kutatás vizsgálati tárgykörébe. A tanulmánycsomag része 137 db országjelentés, amelyben egy több tízoldalas indokolás keretében az államokat 49 mutató/mérőszám segítségével, az adott értékelést készítő „szakértők” „elemeznek”. Az index komoly módszertani hiányosságaira, s különösen a szubjektív elemek túlsúlyára a Századvég egy korábbi elemzésében[1] már részletesen rámutatott. A 49 mutató alapján kapott pontszám alapján kapja meg az ország az összpontszámát. Ezek alapján négy nagyobb kategória mentén specifikus (Democracy Index, Economy Index, Governance Index, Governance Performance) országrangsor és az összes mutató súlyozásával egy általános országrangsor (Status Index) készül. A friss, 2020-as ranglisták az alábbi linken megtalálhatóak.

A 2020-as rangsor lesújtó képet ad hazánkról. A tanulmány néhány szélsőséges állítása mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az Alapjogokért Központ ezeket gyűjtötte össze ebben az elemzésben.

[1] https://szazadveg.hu/uploads/media/57e3d8e300c7d/szazadveg-elemzes-a-nemzetkozi-indexeknek-komoly-hianyossagai-es-korlatai-tanulmany.pdf

II. Magyarország afrikai, közép-ázsiai és karibi országokkal egy rangsorban

  • A Magyarországról szóló jelentésben a szerzők 49 politikai-gazdasági-kormányzati területet feldolgozó mutató mentén végezték el az értékelést. (Már 2006 óta készülnek ilyen értékelések hazánkról, ezért van 14 éves viszonyítási lehetőség a korábbi kormányok teljesítményéhez). A szerzők munkája alapján a 2020-as magyar mutatók mind a 49 esetben rosszabb, vagy ugyanolyan értékelést kaptak, mint a 2006-2010-es időszak közötti évekre. 44 esetben ez a mutató rosszabb, vagy jelentősebb rosszabb pontszámot mutat 2020-ban, mint a 2006-2010 közötti érték, és összesen 5 olyan mutató van, ahol az ország 2019-es pontszáma megegyezik a 2006-os mutatóval. A szerzők szerint tehát a magyar demokrácia, gazdaság és kormányzás a 2020-as képest szinte minden mutatóban jobb állapotban volt, mint 2020 elején.
  • A készítők szerint ez alapján míg hazánk 2006-ban az 5., 2020-ban már csak a 25. helyet foglalja el az összesített rangsorban. A demokrácia és politikai rendszerek állapotának kérdésében (Democracy Index) Magyarország 2006-ban az 5., 2020-ben már csak a 41. ország volt, tehát 36 pozícióval került hátrébb. Ennek köszönhetően a 2020-as rangsorban olyan nagyszerű és jól működő politikai rendszerrel rendelkező demokráciák előzik meg hazánkat, mint Ukrajna, Bolívia, Benin, Gambia, Bhután vagy éppen Kelet-Timor.
  • 2006-ban a Gyurcsány-kormányzás alatt, az őszödi beszéd és a 9% feletti költségvetési hiány évében hazánk a gazdasági mutatók terén (Economy Index) a kimagasló 7., 2020-ban már csak a 22. országként teljesített. 2006-ban a fiskális politika magasabb pontszámot kapott, mint 2020-ban. Ebben a mutatóban Románia, Bulgária és Botswana is jobban teljesít, mint hazánk, a független szakértők szakmai állásfoglalása szerint.
  • A szerzők szerint természetesen ennél is borzasztóbb a helyzet a kormányzás területén (Governance Index). Itt 2006-ban a 14., 2020-ban pedig már csak a katasztrofális 93. helyen állt Magyarország. (Ha ehhez a nem vizsgált 58 másik országot is hozzáadnánk, valahol a 150. helyen kulloghatnánk a 195 ország közül.) Ebben a mutatóban olyan országok előzik meg hazánkat, mint Afganisztán, Angola, Honduras, Mozambik, Zambia, Banglades, Pápua-Új-Guinea, Gabon, Sierra Leone, Togo, Etiópia, Burkina Faso, Dzsibuti, Niger, Libéria, Malawi, Kolumbia, Kelet-Timor, Gambia vagy éppen Benin.
  • Egy hasonló mutató, a Governance Performance terén szintén brutális zuhanást könyvelt el Magyarország. Míg 2006-ban a 11. volt, 2020-ban már csak a 82. helyre tudott felkúszni. Itt olyan erős és stabil kormányzattal rendelkező országok is magasabb pontszámot kaptak, mint Irak, Ukrajna, Bolívia vagy éppen Argentína.

III. A Magyarországról szóló országjelentés legfőbb csúsztatásai, hazugságai:

  • A szerzők szerint Magyarország a monetáris politika területén rosszabbul teljesített az elmúlt 10 évben, mint 2006 és 2010 között a Gyurcsány-Bajnai kabinetek alatt (22. oldal). A valóság ezzel szemben az, hogy a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank 2013-tól fokozatosan rekordalacsony szintre csökkentette az alapkamatot, amivel alacsony finanszírozási szinten tartotta az államadósság kezelését, s ezzel élénkítette a gazdaságot. Ez a politika minden évben több száz milliárd forinttal javította a magyar költségvetés egyenlegét, és hozzájárult a gazdaság alacsony hitelezési szintjéhez és a gazdasági növekedéshez. Emellett az MNB minden évben több tízmilliárd osztalékkal támogatta a magyar költségvetést. Ezzel szemben a Gyurcsány-Bajnai korszakban a Simor András vezette MNB magas kamatszintjével megfojtotta a gazdaság mozgásterét, megdrágította az államadósság finanszírozását, valamint vállalati és lakossági hitelezést, ami több száz milliárdot szívott ki a magyar gazdaságból minden évben. Ekkoriban az MNB folyamatos veszteségeit a magyar adófizetők pénzéből, állami költségvetésből kellett finanszírozni.
  • A készítők szerint Magyarország a fiskális politika terén is jobban teljesített a Gyurcsány Bajnai időszakban, mint az elmúlt 10 évben (22. oldal). Emlékeztetőül: 2006-ban a magyar költségvetés több mint 9,2%-os, rekordmértékű hiányt ért el (abban az évben a második legrosszabb a világon), az államadósság pedig 2002 és 2010 között 55%-os szintről 84% szintre emelkedett. Ezzel szemben 2011-től kezdődően a magyar költségvetési hiány minden évben 3% alatt volt, 2013-ban megszűnt a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás, az államadósság pedig 2019 végére 66%-ra csökkent.
  • A szerzők az ország 2020 év eleji gazdasági teljesítményét ugyanolyanra értékelték, mint a 2006-2010 közötti időszakban. (25. oldal) Összehasonlításképpen: Magyarország GDP-je 2006 és 2010 között összesen 4%-kal esett vissza, miközben 2010 és 2019 között több mint 20%-kal nőtt. A munkanélküliség, amely 2006 és 2010 között 12%-ra emelkedett, 2019 év végén 4% alá csökkent.
  • A szerzők szerint Magyarország sokkal rosszabbul teljesít ma a jövedelmi egyenlőtlenségek terén, mint például 2007-ben, és szerintük az ország az egyik legegyenlőtlenebb társadalom az EU-ban (18. oldal). Ezzel szemben az Európai Bizottság statisztikája alapján 2017-ben Magyarország a második legjobb kategóriában olyan országokkal volt egy szinten, mint Ausztria, Németország vagy Franciaország.[1]
  • A szerzők szerint a nyugdíjasok szegénységnek való kitettsége vonatkozásában (poverty risk among pensioners) is jelentősen romlott a Gyurcsány-Bajnai korszakhoz képest (25. oldal). Ezzel szemben – szintén európai bizottsági adatok alapján – 2017-ben Magyarország ebben a kategóriában is az EU élmezőnyébe tartozott.[2]
  • Általánosságban megállapítható, hogy a gazdasági fejezetben a szöveg előszeretettel tesz európai összehasonlítást akkor, amikor Magyarország egyik vagy másik mutatóban az EU-átlag alatt vagy a régiós országokhoz képest rosszabbul teljesít. Elmarad azonban az összehasonlító kitekintés azokban az esetekben, amikor EU-átlag feletti, illetve amikor a régiós országokhoz képest jelentősen jobb eredményekről számolhatnának be.
  • Az elemzés frissességét és tárgyszerűségét az is mutatja, hogy a készítők szerint a kormány még mindig a közigazgatási bíróságok bevezetését tervezi a bírói függetlenség felszámolása céljából. (11. oldal) Ugyanakkor a téma már több mint egy éve lekerült a napirendről.
  • Szintén a közelmúltban megjelent anyag frissességét igazolja, hogy a vezetői kitekintésben (41. oldal) a szerzők kiemelik, hogy 2019-ben két fontos választás is lesz Magyarországon, ami próbára teheti az „orbáni rezsimet”.

[1] https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20190718-1

[2] https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20190718-1


IV. Az értékelés készítői: a „függetlenobjektív” szakértők

A jelentés további abszurd állításai és mutatói helyett érdemes bemutatni a jelentés készítőit, amely segít megérteni az elemzésnek a valóságtól elrugaszkodott, torz eredményét is.

  • A BTI összeállításáért felelős Bertelsmann Alapítvány korábban a Bajnai Gordon neve által fémjelzett Haza és Haladás Alapítvány nemzetközi partnere volt, mely szervezetből nőtt ki Bajnai pártja, az Együtt.
  • A Bertelsmann-csoport az Európa-pártiság mögé bújva szőtte be magát az uniós intézményekbe. A cégcsoport barátai Brüsszelben többek között: Jean-Claude Juncker, Martin Selmayr, Viviane Reding, Elmar Brok, Günther Oettinger, Thomas Rabe, de felbukkan a kapcsolati hálóban Bajnai Gordon is.
  • A magyar RTL Klubot is tulajdonló médiaóriás brüsszeli befolyásáról és annak veszélyeiről a hazánk iránti barátsággal nem vádolható Politico.eu írt részletes, leleplező elemzést.[1]
  • A jelentés magyar készítői között – Ágh Attilát leszámítva – csak és kizárólag a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül finanszírozott Political Capital kutatóit találjuk. A munka létrehozásában részt vett magyar kutatók közül tízből kilenc kutató a PC-ben dolgozik, vagy dolgozott.[2]
  • A Political Capital a Gyurcsány- és Bajnai-kormány alatt több százmilliós szerződéseket kapott tanácsadásra.
  • Külön kiemelendő Ágh Attila személye, aki a Kádár-rendszerben 1980-tól 1990-ig a Külügyi Intézet igazgatóhelyettese, megbízott igazgatója volt, egyben a Párttörténeti Intézet egykori tudományos tanácsadója. Kérdéses, mennyire lehet hiteles egy olyan kutatónak a véleménye a demokrácia magyarországi állapotáról, aki ma is a kommunista diktatúrát mentegeti: „Van olyan nyugati történészi szemlélet is, amely a Kádár-rendszert nem tartja totalitáriusnak”. Ágh Attilának az őszödi beszédről pedig az volt a véleménye, hogy “sok nem következik” a beszéd nyilvánosságra kerüléséből, mivel a magyar politikai közélet amúgy is hiszterizált.
  • További érdekesség Orosz Anna személye a kutatók között. Orosz Annát a Momentum politikusaként ismerhette meg a magyar nyilvánosság. 2017 márciusa és 2018 májusa között a Momentum Mozgalom elnökségi tagja volt. A 2018-as országgyűlési választáson Budapest 3. számú választókerületében indult, de egyéni mandátumot nem szerzett, és mivel a Momentum nem érte el az 5 százalékos küszöböt, így nem került be a parlamentbe. Orosz a sajtóhírek szerint emiatt mondott le alelnöki tisztéről és vonult vissza a közélettől. Orosz az önkormányzati választások előtt jelentette be visszatérését a politika világába: a 2019-es önkormányzati választásokon egyéni mandátumot szerzett Újbudán, jelenleg a kerület alpolgármestere. Kérdéses tehát, hogy mennyire lehet hiteles és független Orosz véleménye a magyar demokráciáról, aki kétszer is indult ellenzéki pártok támogatásával.

V. A BTI tanulmánya számos kockázatot hordoz Magyarország számára

Az egyes országok politikai, gazdasági, valamint demokratikus teljesítményt mérő nemzetközi indexek egyre nagyobb sajtópublicitást kapnak. Emiatt a politikai és gazdasági döntéshozók számára ezek a mutatók kiemelt fontosságúvá váltak, befektetéseket és nemzetközi kapcsolatokat érintő döntéseket befolyásolhatnak ezek az indexek. A Bertelsmann indexét számos kutatás hivatkozza és használja, mint „objektív” mutatót, emellett megállapításai felbukkannak az ENSZ, az OECD vagy éppen az Európai Bizottság és az Európai Parlament anyagaiban, állásfoglalásaiban. Az index megállapításai szakmai iránytűként szintén megjelennek például Németország vagy más országok kormányzati oldalain, és széles körben hivatkozzák a nemzetközi sajtóban is.

A kutatás számos kockázatot hordoz, hiszen tévedései, tudatosan manipulált eredményei, rossz következtetései vezető politikusokat, döntéshozókat, kutatókat és a széles nemzetközi publikumot befolyásolják, szinte beláthatatlan károkat okozva ezzel hazánknak.

[1] https://www.politico.eu/article/europe-inc-bertelsmann-business-philanthropy-politics/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202005

[2] https://www.bti-project.org/en/about/country-experts.html#East-Central and Southeast Europe