Alapjogokért Központ

A NYÍLT TÁRSADALOM IDEOLÓGIÁJA TUDOMÁNYOS KÖNTÖSBEN

AZ EURÓPAI KUTATÁSI TANÁCS TÁMOGATÁSI GYAKORLATA

A Horizon 2020 európai uniós kutatási keretprogram zászlóshajójának tekinthető Európai Kutatási Tanács (a továbbiakban: EKT; European Research Council) működteti az úgynevezett felfedező kutatásokat támogató uniós pályázati rendszert. Az EKT által koordinált pályázati struktúra nem határoz meg előre kutatási prioritásokat, hanem szabad témaválasztásra épülő finanszírozási rendszerben működik: a támogatható kutatások a tudomány bármely területéről érkezhetnek. A támogatás egyetlen kritériuma, hogy színvonalas, tudományos igényű kutatások valósuljanak meg, amelyek akár új iparágak, piacok létrejöttéhez hozzájáruló tudományos-technikai újítással bírnak.

A „pártatlan szakmaiságot” némiképp árnyalja, hogy az EKT-n belül külön nemi esélyegyenlőségi munkacsoport működik, melynek feladata, hogy a kutatócsoportokban és a döntéshozatalban közreműködő testületek tekintetében is megvalósítsa a nemek közötti egyensúlyt, valamint, hogy a tudományos és innovációs projektekben teret engedjen a nemekkel kapcsolatos tartalmaknak. A munkacsoport 2014-2020-as időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi terve[1] szerint annak feladata többek között a nemi elfogultságot tükröző elemek azonosítása és kiszűrése, valamint a nemi tudatosság beágyazása az EKT valamennyi folyamatába. A kvóták és politikai szempontok bevezetése – a hivatalosan kizárólag szakmai alapon történő működésbe -, önmagában is ellentmondásos, hiszen az effajta folyamatok a tudományos szabadság ellen hatnak.

Noha az EKT által támogatott projektek túlnyomó többsége valóban magas színvonalú természet- és társadalomtudományi kutatás, azonban akad közöttük jó pár olyan kutatási projekt, melyek témája megegyezik a nyílt társadalom ideológiájának alappilléreivel (gender, migráció, jogállamiság, iszlám-barátság, stb.). Ezen, az európai adófizetők pénzéből megvalósuló projektek esetében nem csak az a kérdés merül fel, hogy hogyan illeszkednek az EKT fentebb ismertetett célkitűzéseihez, de az is magyarázatot igényel, hogy a bennük található politikai-ideológiai állásfoglalások hogyan férnek össze az objektív tudományos kutatás sajátosságaival.

Külön említést érdemelnek az EKT keretei között finanszírozott migrációs tematikájú kutatások, melyek ugyancsak egyértelmű politikai állásfoglalásokat tartalmaznak: az Európába irányuló migrációt egységesen pozitív folyamatként kezelik.

Az EKT által finanszírozott ellentmondásos projektek között azonban nem csak a nemi sztereotípiákkal és migrációval kapcsolatos kutatásokat kell megemlíteni, hiszen olyan művészeti tárgyú vizsgálódások is támogatásokat kaptak, amelyek esetében joggal merül fel a kérdés, hogy azok miként illeszkednek a kiválasztási feltételek alapkritériumába: „színvonalas, tudományos igényű kutatások, amelyek akár új iparágak, piacok létrejöttéhez hozzájáruló tudományos-technikai újítással bírnak.”

A fentiek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a 34 magyarországi támogatott projektből hét megvalósítása köthető a CEU-hoz, de az sem, hogy EKT-s finanszírozásban részesült az a Politikatörténeti Intézet is, amely az elmúlt években aktívan kivette részét a hazai ellenzéki politizálásból.

Végig kísérve a támogatott projektek kutatóinak a szakmai pályafutását, láthatjuk, hogy többen közülük elköteleződtek a migráció, a gender és az iszlám kutatása és népszerűsítése iránt. Ezek a területek a politikai konfliktusok fő forrásainak tekinthetők, így alkalmasak az Unió, mint közösség megosztására. Látványos továbbá, hogy a fentiekben tárgyalt kérdéses hasznosságú kutatások nagy részében angolszász egyetemek/kutatók vesznek részt. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon miért finanszírozzák az európai polgárok pénzéből brit vagy amerikai, forrásgazdag egyetemek ideológiailag motivált kutatásait. Ne feledjük azt sem, hogy az EKT-t irányító Tudományos Tanács tagjait az Európai Bizottság nevezi ki, így az említett tényezők arra engednek minket következtetni, hogy a Bizottság az egyes projektek kutatóin keresztül próbál politikai nyomást gyakorolni, politikai véleményt alkotni a tudomány köntösébe bújva.

Az alábbiakban röviden bemutatunk néhány, az EKT támogatásával megvalósuló, a nyílt társadalom ideológiai céljait támogató projektet:

A teljes dokumentum a Letöltés gombra kattintva olvasható.

[1] https://erc.europa.eu/sites/default/files/content/pages/pdf/
ERC_ScC_Gender_Equality_Plan_2014-2020.pdf