Alapjogokért Központ

A magyarok kétharmada elutasítja
a genderelméletet

A magyar felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68,5 százaléka szerint a férfi és női nemek velünk született tulajdonságok és csupán 22 százalék gondolja azt, hogy életünk során ezeket megválaszthatnánk – derül ki az Alapjogokért Központ első közvélemény-kutatásából.

Az 1000 fős, reprezentatív mintán készült felmérés szerint mindemellett a megkérdezettek szintén kétharmada, 66 százaléka mondja azt, hogy csak két nem, férfi és női létezik, és mindösszesen 24 százalék gondolja úgy, hogy létezhetnek „további nemek” is. Ezek alapján látható, hogy a magyar társadalom döntő többsége elutasítja a nemek teremtettségének, illetve a biológiai nemek megkérdőjelezését, de azt is mutatja, hogy az elmúlt időszakban hazánkban is egyre erőteljesebben jelen lévő genderérzékenyítés hatásos tud lenni. Mindebből fakadóan felvethető a kérdés: „utolsó pillanatban” vannak-e a józan ész erői, amikor még széles társadalmi támogatottsággal felléphetnek a férfi és női nem „hagyományos” értelmezése mellett?

Ami konzervatív szempontból bíztató ennek kapcsán, az az, hogy míg „elméletben” a magyarok közel negyede gondolja úgy, hogy vannak „társadalmi nemek”, a gender-ideológiából következő konkrét lépések bevezetését már sokkal kevesebben támogatják, különösen, ha a gyermekről van szó. A legnagyobb társadalmi egyetértés abban alakult ki Magyarországon, hogy nem szabad megengedni azt, hogy szülői engedéllyel akár kiskorú gyermekeken is lehessen nemi átalakító műtéteket végezni. Ezt a magyarok 86 százaléka elutasítja és mindössze a megkérdezettek 6 százaléka mondja azt, hogy egyetért a gyerekeken végzett nemi átalakító műtétekkel. Emellett a megkérdezettek 65 százaléka utasítja el, hogy férfiak is részt vehessenek női sportversenyeken, és mindösszesen 20 százaléka ért egyet azzal, hogy sportolók születéskori nemüktől függetlenül is indulhassanak azokon.

„Gender-ügyben” az elmúlt időszakban komoly közéleti viták kereszttüzébe kerültek egyes klasszikus irodalmi művek is. Az Alapjogokért Központ felmérése alapján bár a társadalomnak „csak” 52 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Jókai Mór Az arany ember c. regényében a „nemi szerepek” ábrázolása elavult lenne, több mint 70 százaléka utasítja el azt, hogy az ilyen műveket levegyék a fiatalok olvasmánylistáiról. 

Módszertan: Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása 2021. április 6-7. között telefonos adatfelvétellel, CATI módszerrel készült. Az 1000 fős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozások nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai szerint kerültek kiegyenlítésre. Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondhatjuk, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől.