Alapjogokért Központ

VILÁGFIGYELŐ #63

„A helyes cselekedet”

„Az etikus élet megköveteli, hogy jók legyünk önmagunkhoz, másokhoz és a világhoz. De hogyan válasszunk, ha ezek a törekvések nem összeegyeztethetőek egymással?” – teszi fel a kérdést az Aeon oldalán írt cikkében Irene McMullin, az Essexi Egyetem filozófiaprofesszora. McCullin vitatkozik azzal a megközelítéssel, mely szerint az ember lelkében dúló legfontosabb belső küzdelem középpontjában a jó keresése és a rossz elutasítása áll. Véleménye szerint lényegesen fontosabb az a konfliktus, melyet az emberi lét három aspektusa vált ki: egyrészt jelen van a kényszer, hogy önmagunknak megfeleljünk, magunknak tegyünk jót; másrészt az, hogy igazságosak legyünk a minket körülvevő emberekkel, megfeleljünk jogos igényeiknek és elvárásaiknak; harmadrészt pedig, meg kell felelnünk a társadalmi elvárásoknak is. Ezek között a törekvések között nem ritkán komoly feszültségek rejlenek.

  • McCullin úgy véli, hogy mind az egyént a közjónak alárendelő, mind az egyén racionális önmegvalósítását, autonómiáját előtérbe helyező megközelítésnek vannak értékelendő pozitív hatásai. Az előbbi a társadalmi haszon maximalizálására törekszik, ám ha túlzásba visszük, az komoly visszásságokhoz vezethet. Példaként említi azt a morális dilemmát, hogy miért ne lehetne egy egészséges fiatal több szervét eltávolítani és beteg emberekbe ültetni, hiszen így több ember élete menekül meg egy ember jóvoltából. Az egyént előtérbe helyező szempont mellett pedig az szól, hogy minden emberben megvan az önmegvalósítás természetes vágya, melyet ez a megközelítés jól megragad. McCullin a köztes, altruizmusra épülő szempontra helyezné inkább a hangsúlyt, ám attól is óva int, hogy ez a szemlélet kizárólagossá váljon.

  • Mindez azt jelenti, hogy „a jók lebonthatatlan sokaságával” találjuk magunkat szembe, hiszen mindhárom fenti megközelítésnek szerepet kell játszania a döntéseinkben. Ez pedig ahhoz vezet, hogy nem értékelhetünk semmit egy abszolút skála mentén. Hiszen, ha bármely egyedi szempont alapján igyekszünk maximálisan helyes döntéseket hozni, azzal jelentősen csökkentjük a másik két szempontból következő „jót”. Ennek megfelelően minden egyes döntést külön kell mérlegelnünk, és életünk fő sodra határozza meg, hogy adott esetben mi a helyes döntés. Ezért, ha időnk nagy részét a közjónak szenteltük, itt az ideje, hogy egy kicsit magunkkal is törődjünk. Amennyiben eddig az önzés volt ránk a jellemző, akkor áldozzunk időt és pénzt felebarátunk megsegítésére. Amikor életünk egyensúlya idővel átalakul, változtassunk prioritásainkon is.

  • McCullin szerint az életút egyensúlyának megóvása kell, hogy a legfontosabb cél legyen. Ennek érdekében kell meghoznunk az egyes döntéseket, melyek akkor lesznek helyesek, ha hosszútávon, együttesen hozzájárulnak a jó élethez. Mindebben két dolog tud sokat segíteni: a türelem, és a helyes erkölcsi példaképek megválasztása.