Július 1-jén Magyarország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelyet egészen az év utolsó napjáig fog betölteni. Igen rögös út vezetett idáig, hiszen a globalisták megpróbálták eltagadni hazánktól ezt az uniós szerződésekből eredő kötelezettségét, és bár ezzel kudarcot vallottak, aligha várható, hogy az elkövetkező félévben feladnák törekvéseiket. Még csak most kezdődött, de máris minden lehetőséget megragadnak arra, hogy gáncsolják a magyar elnökséget, hiszen az lehetőséget biztosít a magyar kormányzat számára, hogy az egész kontinens előtt bemutassa, milyen alternatív Európát is képzel el. Egy olyat, amely visszatér a normalitáshoz, az Isten, haza, család értékrendjéhez, és egy olyan Uniót, amely az alapértékekért, a jólétért és a békéért tevékenykedik, nem pedig idegen érdekeket szolgál ki. Ahol erős nemzetállamok vannak, amelyek megvédik a polgáraikat a fenyegetésektől, legyen szó háborúról vagy migrációról. Egy olyan Európát, amely újra versenyképessé válik, és megkerülhetetlen tényezővé a világpolitikában. A magyar elnökség mottója remekül összefoglalja ezt: Újra naggyá tenni Európát.
Emlékezhetünk még arra, milyen átfogó támadás érte a magyar uniós elnökséget a 2023. június 1-jén elfogadott EP állásfoglalással kezdődően, ahol azzal érveltek, hogy az uniós jogot és értékeket megsértő ország ne tölthesse be ezt a fontos pozíciót. Alig leplezett politikai támadás volt csupán ez, hiszen a megfogalmazott vádakat egyetlen brüsszeli eljárásban sem sikerült bizonyítani: a 7-es cikkely szerinti eljárásban 2018 óta alig történt bármi, a kondicionalitási eljárásnál pedig maga Brüsszel érvelt azzal az elfogadásakor, hogy ez nem jogállamisági természetű. A kérdés vizsgálatára felállított Meijers-bizottság azt javasolta, hogy a magyar elnökséget halasszák el vagy pedig úgy módosítsák a szabályokat, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárás alatt országok ne tölthessék azt be. Ítélet nélkül büntetni valakit nem probléma Brüsszel számára. Ám ehhez még az olyan egyébként velünk nem túl jó viszonyt ápoló tagállamok, mint Luxemburg sem akartak asszisztálni, így a próbálkozás elhalt. Néhányan persze ennek ellenére sem adták fel: az EP kijelölt hungarofób aktivistája, Daniel Freund igazi japán katonaként harcolt az utolsó utáni pillanatig, még két héttel ezelőtt is aláírást gyűjtve a magyar elnökség ellen.
Önmagában Brüsszelnek kevés félnivalója lenne egy elnökségtől, hiszen az kevés tényleges hatalommal jár, és jelenleg olyan időszakra is esik, amikor az uniós szervek hónapokon át nem a megszokott munkarendben üzemelnek, hanem a megalakulás kérdései foglalkoztatják őket. Ennek ellenére mégis az látszik, hogy Brüsszel fél a magyar elnökségtől, pláne annak a sikerétől. Hiszen a nyugati politikai elit és média gondosan és tudatosan hazudott folyamatosan a magyar kormányról és annak politikai céljairól, az elnökség most pedig lehetőséget biztosít arra, hogy most elhangozzék végre az igazság is. Végre olyan valós problémákra lehet ráirányítani a figyelmet, amik hatással vannak az emberek mindennapi életére.
Magyarország éppen ezért nagy tervekkel és ambiciózus programmal vág neki ennek az időszaknak, ahol végre lehetőséget kap arra, hogy bemutassa a konzervatív szuverenista Európa vízióját. Nagyon gondos és alapos felkészülés van a kezdés mögött, hiszen a kormány mintegy 250 megbeszélést folytatott tagállamokkal, tagjelöltekkel és uniós intézményekkel, ami példátlan az elnökségek történetében. Mozgalmas időszak következik most, hiszen a kormány a tervek szerint 1500 tanácsi munkacsoporti ülést, 37 formális és 16 informális tanácsülést tervez, további 230 elnökségi programmal.
A Tanács soros elnökeként Orbán Viktor első útja Kijevbe vezetett, ami jelzésértékű azzal kapcsolatban, hogy Magyarország számára milyen fontos kérdés a béke megteremtése. A háború kitörése óta ez az első magyar kormányfői látogatás az ukrán fővárosban, ahol eddig – a pápát leszámítva – szinte csak háborúpárti vezetők adták egymásnak a kilincset. Szó esett emellett a magyar kisebbség helyzetéről is, amit a kijevi vezetés a mai napig nem rendezett megnyugtatóan. A lépés teljesen meglepte a nemzetközi sajtót, amely következetesen oroszpártinak hazudta a magyar álláspontot kezdettől fogva, amire Orbán Viktor most egyértelműen rácáfolt. Magyarország nem valamelyik háborús fél, hanem a béke oldalán áll kezdettől fogva.
Brüsszel, mivel megakadályozni nem tudta, most akadályozni próbálja a magyar elnökséget. Ursula von der Leyen például nem látogat Budapestre, hogy egyeztessen a soros elnökséget betöltő kormánnyal, habár ez eddig mindig szokás volt. Állítólag nem tudtak mindkét félnek megfelelő időpontot találni. Ahogy az is bevett gyakorlat volt eddig, hogy a soros elnök bemutathatja programját az Európai Parlament előtt is. Erre azonban Orbán Viktor mégse kap lehetőséget a július 16-i alakuló plenáris ülésen, állítólag „időhiány” miatt. Láthatjuk, hogy Brüsszel mindent megtesz azért, hogy semmibe vegye azon magyar és európai választók akaratát, akik más jövőt képzelnek el Európa számára. A magyar elnökség sikere, valamint az új jobboldali európai pártcsalád, a Patrióták Európáért megjelenése igen rossz hír a számukra.