A baloldal 2022 augusztusa óta bizonygatja, hogy nincs semmi látnivaló a legutóbbi országgyűlési választási kampányának finanszírozása körül, tehát a „guruló dollárok” néven elhíresült botrány nem is létezik. Egy egész felhőkarcolót tákoltak össze rissz-rossz, sokszor egymásnak is ellentmondó mentegetőzéseikből, most pedig az egész düledék egy pillanat alatt nagy robajjal omlott rájuk. A külföldi pénzeket hazánkba irányító Action for Democracy vezetői – kezdve Korányi Dáviddal – a közösségi médiában közzétett felvételek tanúsága szerint bevallották: a pénz jelentős részben Soros Györgytől származik, az amerikai baloldalnak pedig kifejezett célja a magyar nemzeti kormány és Orbán Viktor megbuktatása.
A dollár-botrány kirobbanása óta a baloldal és a pénzeket hazánkba irányító szervezet is azt kommunikálta, hogy külföldön élő magyar állampolgároktól gyűjtöttek mikroadományokat, melyeket egy úgynevezett „kultúraváltó kampány” keretében használtak fel a 2022-es országgyűlési választások előtt. Korányi Dávid még olyan állítást is tett, amely szerint a támogatóktól elkérték az útlevelük számát, hogy ellenőrizhessék nemzeti hovatartozásukat. Később bebizonyosodott, hogy az általuk használt gyűjtőfelületen az említett adatra vonatkozó kérdés nem szerepelt, a gyűjtéshez pedig csak néhány adományozó járult hozzá. Ezt követően azzal álltak elő, hogy intézmények is adtak nekik pénzt, de ezek között nem szerepel a Soros-féle a Nyílt Társadalom Intézet. Egymást követték a magyarázkodások, egészen az adományládikák dajkameséjéig.
Az ellenzéki állítások a kezdetektől meglehetősen ingatagnak bizonyultak, ám eddig csak sejtéseink lehettek arról, hogy kiktől származott a választás előtt, nyilvánvalóan annak befolyásolása céljából hazánkba áramló négymilliárd forintnyi forrás. Ezzel kapcsolatban most Kati Martontól, az Action for Democracy kuratóriumának elnökétől, illetve Wesley Clarktól, a szervezet tanácsadó testületének tagjától kaptunk pontos információkat. Az X-en megjelent videókban Kati Marton igennel választolt arra a kérdésre, amelyik azt firtatta, hogy „Soros úr” volt-e a szervezet fő mecénása, Clark tábornok pedig arról beszélt, hogy nincs Soros Györgyhöz fogható támogatója az Egyesült Államokban a magyar baloldalnak.
Az elhangzott állításoknak jelentős súlyt kölcsönöz a két beszélő személye. Kati Marton régóta fontos funkcionárius a nyílt társadalom hálózatában. A Soros-egyetem igazgatósági tagja és a Soros György által jelentős összegekkel támogatott Human Right Watch munkatársa is volt. Befolyását főleg harmadik férjének, Richard C. Holbrooke-nak köszönheti, aki külügyi helyettes államtitkárként szolgált a demokrata Carter- és a Clinton-adminisztrációkban. Soros Györgyhöz hasonlóan maga is tagja a Council on Foreign Relations nevű befolyásos szervezetnek. Márki-Zay Péter a külföldi támogatások kapcsán a kezdetektől kiemelten hálálkodott Martonnak, 2022 augusztusában azt mondta róla, hogy nagyon sokat tett a kampányuk sikerességéért.
Wesley Clark a NATO európai erőinek egykori főparancsnoka. Visszavonulása óta az üzleti életben, főként az energiaszektorban mozog, igazgatósági tagja a Soros György által támogatott Atlantic Councilnak, a 2007-es demokrata előválasztás során Hillary Clintont támogatta. Andreas von Rétyi George Soros: A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége című, 2017-ben megjelentetett könyvében az amerikai milliárdoshoz kapcsolta. Azt írta róla, hogy a már ekkor Oroszország ellen szervezkedő Soros kulcsszerepet szánt neki az ukrán hadsereg felfegyverzésében. Erről a felvételeken az egykori katonai vezető maga is beszámol. Elmondása szerint 2014-ben az International Crisis Group kötelékében dolgozott keleti szomszédunkban. „Ezt George-dzsal tettem” – fűzte hozzá. A magyar baloldal utolsó bukott miniszterelnök-jelöltje egyéb iránt már a kampány során büszkén számolt be arról, hogy több megbeszélést is folytatott a nyugalmazott tábornokkal a háború kapcsán, tekintettel arra, hogy ő „abszolút nem szakértője a kérdésnek”.
A most nyilvánosságra került felvételeken Korányi Dávid kiemelte, hogy az Action for Democracy olyan jogi besorolás alá esik az Egyesült Államokban, ami lehetővé teszi, hogy eltitkolják finanszírozóik kilétét, így „a befektetésük védettséget élvez”. Az ezzel kapcsolatos mesterkedésekről is rendelkeztünk már bizonyos információkkal a botrány kapcsán nyilvánossá vált titkosszolgálati jelentésekből. Ezekből megtudhattuk, hogy Korányiék jogi képviseletét a Copilevitz, Lam & Raney ügyvédi iroda látja el, amely a Nemzeti Információs Központ jellemzése szerint „a nyilvánosság előtt elfedett, adománygyűjtéshez kapcsolódó valós pénzmozgásokra” specializálódott. Korányi beismerése azonban végleg zárójelbe helyez minden olyan szólamot, amely az általa irányított szervezet átlátható működéséről szól. Nyilvánvaló, hogy a céljuk a titkolózás, illetve egy leplezett kormányváltó akció kivitelezése volt, most pedig végképp lebuktak.
A közzétett videók választ adnak az ügy egyik kulcskérdésére is: Miért éppen Magyarország? Miért mozgósítanak az amerikai baloldalhoz köthető befolyásos személyek és szervezetek milliárdos nagyságrendű anyagi erőforrásokat annak érdekében, hogy egy bábkormányt helyezzenek a magyar jobboldali kabinet helyére? Wesley Clark válasza szerint azért, mert „Orbán a Republikánus Párt nagy kedvence. A konzervatívok Orbánról mintázzák programjukat. Tehát annak ellenére, hogy a demokraták, a külügy és az EU nem szívlelik Orbánt, az USA-ban nagy a támogatottsága.” A magyar kormányfő tehát nem csak azért áll a tengerentúli globalisták útjában, mert ellenzi a háborút, és nem engedi, hogy Magyarország az érdekeivel szemben belesodródjon abba, hanem Amerikában is viszonyítási ponttá, áttételesen belpolitikai szereplővé vált, aki veszélyt jelent a liberális fősodor céljaira.
Nem véletlen tehát, hogy a Soros-hálózat teljes arzenálját hazánk jobboldali vezetése ellen fordította. A mostani lelepleződés azonban újabb nagy pofon a számukra, mert a magyar választók előtt az eddigieknél is világosabbá vált, hogy a nemzeti erőkkel szemben nem csupán a saját lábában is rendre elbotló hazai baloldal áll, hanem olyan globális szereplők, akiket a legkevésbé sem érdekelnek az ő érdekeik.
Szerző: Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője